Eger - hetilap, 1888
1888-10-30 / 44. szám
347 Hevesmegye évnegyedes közgyűlése. Hevesmegye közönségének f. lió 16-án s köv. napjain tartott évnegyedes rendes közgyűlésén, a lapunk múlt számában elő- soroltakon kívül még a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést. A megyei tiszti fő-orvos hiv. jelentése szerint, a lefolyt évnegyedben az időjárás változatai közegészségügyünkre káros behatással nem voltak, sőt más előző évek ezen időszakával összehasonlítva, egészségi viszonyaink kedvezőbbek voltak. Ragályos betegségek nem uralkodtak. Pélyen a kanyaró, és Gyöngyösön h a g y m á z szórványosan lépett fel, de csakhamar megszűnt. — A szoptatás- és dajkaságba adott gyermekek, s a 7 éven aluliak kellő gondozásban s gyógykezelésben részesít tettek. — A népiskolák eléggé tiszták. — Elmebetegség 5 fordult elő. Ebmarás volt 22, nem veszett eb által okozva. A vágóhidak tiszták, a kutvizek élvezhetők. Élelmi szerek, különösen gyümölcs több esetben koboztatott el a hatóság által. — Hullaszemle volt 9, orvosrendőri bonczolás 12. — Az egri női kórházban gyógyit- tatott 422 beteg 12460 ápolási nappal. A gyöngyösi közkórházban 260 beteg 4597 ápolási nappal; az egri irgalmas flrendház kórházában 196 beteg 3646 ápolási nappal; összesen 818 beteg 20,706 ápolási nappal. — A himlő-ojtás befejeztetett. A körorvosok hivatalos kötelmeiknek pontosan megfeleltek. A megyei pénztárnok hi v. jelentése szerint a megyei pénztárban ez időszerűit különféle alapok stb. után van készpénzben és értékpapírokban összesen 291,504 frt 48 kr. A kir. főmérnök hiv. jelentése folytán a verpeléti ut és hid állapota, főleg azon földbeomlások folytán, melyek Ver- pelét községét a bekövetkező esős időszakban veszelylyel fenyegetik, — a törvényhatóság különös figyelmét igényli, minek folytán a megye alispánja megbizatik, hogy a kir. főmérnökkel vizsgálja meg a helyet, s a mennyiben szükségét látja, tegye meg a kellő intézkedéseket, s ha nagyobb munkálat igényeltetnék, a tervezetet és költségvetést terjeszsze be a legközelebbi közgyűlés élé. A közmunkaváltság a jövő 1889. évre az állandó választmány javaslata alapján, következőleg állapittatik meg: kézi napszám után 40 kr; egy-igás napszám után 1 frt 10 kr; két igás napszám urán 2 frt 20 kr. Az idegeneknek a városokba s községekbe való települése, s a községi kötelékbe való fölvétele tárgyában kelt belügyminiszteri rendelet kapcsán a rendezett tanácsú városok. Eger és Gyöngyös, szabályrendeleteiknek e rendelet értelmében való módosítására utasittatnak ; a községekbe való településre nézve pedig a megyei állandó választmány által kidolgozott s bemutatott szabályrendelet elfogadtatik, s alkalmazkodás végett a megyei községeknek kiadatik. Érzékeny a szivem, busongom a múltat, Sokak hűtlenségét; Nem tudom feledni a tövises utat, A sebek vérzését. Olt! adjátok vissza, mit elrabolt sorsom, A pusztult családot: S nem fog mást zengeni, vig dalával hangom, Csak a boldogságot! Ah! hogy elragadott emlékimnek árja Ily hervadt mezőre! Takarja be azt a feledésnek fátyla — Haladjunk! — Előre! Vannak ugyan most is lángoló hű keblek, Akik még is élnek: Oh! aki ily gazdag, az hálát rebeghet Kegyes Istenének! Öreg honvéd. Ifigénia. — Történeti elbeszélés. — Irta: Végh Kálmán. Ha a székelynek azt mondanák: „Jer, hagyd ott a bérezek rideg honát, váltsd fel a havasok ragyogását a délibáb tündéri játékával, cseréld el sziklás talajod, érett kalászt lengető rónával, kukoricza-máléd foszlós búza-czipóval, komor erdőid néma csendjét az alföld nyílt tekintetével, csörgő bérezi csermelyed loA Gyöngyös városánál tapasztalt szabálytalanságok tárgyában, a megyei főügyész véleményes jelentése alapján, Gyöngyös város képviselőtestülete utasittatik: a) hogy a községi elöljáróság megalakítása iránt az 1886. XXII. t. ez. 63. §-nak megfelelőleg intézkedjék. — b) hogy az úgynevezett fogyasztási adófelügyelő bizottság, erdőértékesitő-, artézi kútfúró, s menház-bizottságok adminisztratív teendőket ne végezzenek, s e bizottságok hatásköre szabáiyrendeletileg irassék körül; — c) hogy jövőre mindennemű bérbeadásoknál az 1886. XXII. t. ez. 112 — 120 §§-iban előirt alakiságokhoz alkalmazkodjék ; d) hogy a városi tőidnek bérbeadására vonatkozó szabályzatot a törvény értelmében, jóváhagyás végett a megyei törvény- hatóságnak haladéktalanul mutassa be; végül e) a női ipartanoda bérleti összegének a képviselőtestület által e végből kiküldött bizottság utasítása folytán és a polgármester által eszközölt kiutalványozás és a bérletfelmondásából kifolyólag, a képviselőtestület ismételve figyelmeztetik, hogy bizottságokat adminisztratív hatáskörrel felruházni jövőre tartózkodjék. Megyei központi ügyforgalom a lefolyt évnegyedben : a különböző megyei hivataloktól beérkezett közigazgatási 20,768, — árvaügyi 13947 ügyd. Ezekből elintéztetett közigazg. 20,432, árvaügyi 12654, — hátralék: közig. 1236, — árvaügyi 1388 ügyd. A megyei árva széki elnök jelentése szerint ügyforgalom: az előző évnegyedről hátralék 744, — a lefolyt évnegyedbe n beérkezett 5347. — lett összesen 6091 ügyd. Ebből elintéztetett 4941, — hátralékban maradt 1150 ügyd. — A gyám- pénztár állása a lefolyt évnegyedben: készpénz 1057 fit 44 kr; kötvény 150,489 fit, Í7 kr, takarékpénztári betét 30,503 frt 78 kr. drágaságok értéke 3018 frt. 39 kr. adóhivatali betét 375,261 frt 88 kr. birság 183 írt. 98 kr. tartalékalap 13,255 frt. 55 kr. A gyámoltak és gondnokoltak létszáma az előző évnegyedről maradt 17576; a lefolyt évnegyedben nyilvántartásba vétetett 425; lett összesen: 18001; gyámság vagy gondnokság alul felszabadult 718: maradt 17,283; a gyámság vagy gondnokság alul felszabadultak közül gyámpénztárilag kezelt vagyon kiadatott 93-uak; vagyontalan volt 57. A megyei pénztár ügyforgalma a lefolyt évnegyedben : hátralék közig. 238, árvaügyi 12 összesen 250; beérkezett közig. 918. árvaügyi 1110 összesen 2028; lett összesen közig. 1156; árvaügyi 1122, összeg 2278. Ebből elintéztetett 2016; maradt hátralék 262 ügyd. A megyei tiszti ügyészség ügyforgalma a lefolyt évnegyedről: hátralék 42, beérkezett 611, összes 653; elintéztetett 621, hátralékban 32 ügyd. A megyei számvevőség ügyforgalma a lefolyt csogását a fejedelmi Tisza nemes méltóságával:“ a székely végig tekintene családján, felnézve az ősz Retyezátra, figyelne nyája csengőjére és azt válaszolná: „Engedj ott sírba dőlnöm, a hol anyatejem szoptam, járni, látni, imádkozni, dalolni, szeretni tanultam.“ Az anyaföld ellenállhatlan varázszsal vonja magához gyermekét, még akkor is, ha talán az csak tüskét termett számára, vagy mostohán fizet gyermeki ragaszkodásáért. A világfi ezt nem érzi, neki a jólét a deleje s a hol ezt sejti, oda vonzódik, de nincs is mit építeni az ilyen erejére, karjára, holt kéz az államra, mert ő nem államot, hazát, hanem kincset ismer, ez imájának tárgya, ez ábrándja, czélja, ez mindene. Francziaországnak, e gazdag földnek szintén van egy sziklás tartománya, mely sorsra, lakókra, kinézésre sok tekintetben hasonló a székely-lakta erdős-bérczes hazához. E tartomány Bretagne; hajdan önálló herczegek birtoka, később a franczia korona egy csiszolatlan ékköve. Lakói őskelták; magas, erőteljes alakok, hű katholikusok még a rémuralom idején is. E nép, mikor a heves franczia vér nem fért meg medrében, (hanem lázadva felkorbácsolta birtokosait s az önmaga ellen támadt, testvér testvérnek, atya fiának szivében forgatva meg tőrét,) az 1793-ban uralomra jutott söpredéktől és véres kezű vezetőitől roppant sokat szemvedett. Törvényes királyának, katli. hitének tántorít katlan védője volt és legyőzetlen pontja az istennélküli Francziaországnak. Sereg, sereg után tört e népre, de ő erdeiben, barlangjaiban, vermekben folytatta az élet-halál-tusát és sokszor vonult el a rejtőzött bretageni csapat feje fölött a trikolor katonája és a vörös sapkások légiója s midőn az már fáradalmait kipihenni készült, háta megett, előtte, jobbról, balról kaszával, nyárssal, *
