Eger - hetilap, 1888

1888-10-02 / 40. szám

319 melyért ősidőktől oly sokszor lobogtatunk csatavértől pirosló zász­lót hadainkon. A legkisebb adományt is ennek a czélnak és en­nek a munkának jelképies megörökítésére örömmel fogadjuk s minden nemes, igaz magyar nőtől kivétel nélkül kérjük. Az igaz­gató választmány nevében. Kolozsvárit, 1888. szept. 12-én. Gróf Bethlen Gábor, elnök. Sándor József, titkár. — Uj regény Csiky Gergelytől. Ismét két kötetét kaptuk az Egyetemes Regénytárnak, melyek csak rövid idővel ezelőtt hagy­ták el a sajtót. Czime a két kötetnek: „Az elvált asszony.“ Irta Csiky Gergely. Az Egyetemes Regénytár, a budapesti Singer és 'Wolfner könyvkiadó czég e kitűnő vállalata, mely megjelenésével valódi hiányt pótol s úgyszólván nélkülözhetetlenné vált a ma­gyar olvasó közönségre nézve, megkezdte negyedik évfolyamát. — Csiky Gergely regénye az új évfolyamnak 1. és 2-ik, az egész gyűjteménynek pedig 55—56-ik kötetét képezi. Hírnevesebb ma­gyar írótól, Jobb s érdekesebb regényt alig adhattak volna a ki- üdék. — Érdekes reánk nézve már azért is, mert „Az elvált asszony“ Csiky Gergelynek az első könyvalakban megjelent regé­nye. Égy valóban érdekes történetet beszél el a szerző e két kötetben, mely lebilincseli az olvasó figyelmét az első lapon, s ér­deklődésünket fokozva lekötve tartja azt mind végig. Legkevésb- bé sincs rovására a regénynek, hogy meg vagyunk szokva Csiky alakjait személyesítve látni a szinpadon. Az ügyesen bonyolított mese s az erős drámaiság következtében élőkké lesznek az egyes személyek előttünk a regényben is. Különben minek bővebben szólnunk, Csiky neve maga a legtöbbet mond, még csak annyit, hogy a szinpadon szerzett sikereit, Csiky Gergely e regényével csak növelni fogja. Végül most, mikor az Egyetemes Regénytár negyedik évfolyamába lépett, nem mulaszthatjuk el azt újólag a nagy közönség meleg pártfogásába ajánlani. Az eddig megjelent 54 kötet nagyobbára első rendű irók munkái, változatosan mutat­va be a franczia, angol, német, orosz, spanyol — s mi nekünk legfőbb — a hazai irók termékeit. — Az új évfolyam részére pe­dig, mint értesültünk, több tekintélyesebb hazai irók mint: Mik­száth, Abonyi, Degré, Beniczkyné, Vadnai K., Kazár stb. és kül­földi mint Rider Haggard, Olinet, Feuillet, Zola, Cherbuliez, Convay stb. legújabb műveit szerezték meg a kiadók. E névsor kellő biztosíték arra nézve, hogy a közönség feltétlen bizalommal forduljon a vállalathoz. Megérdemli azt nemcsak a válogatott, kitűnő tartalom, hanem a legszigorúbb követelményeknek meg­felelő szép nyomás és papiros, tartós és Ízléses kötés s végül a páratlan olcsó ár miatt is. — Egy-egy kötet bolti ára diszes pi­ros vászonkötésben 50 kr. Oly ár, mely mindenkire nézve lehető­vé teszi, egy valóban becses házikönyvtár megszerzését. Minden hóban 1 vagy 2 kötetből álló teljes regény jelenik meg. — Uj zenemű folyóirat. Nádor Kálmán, fővárosi zenemű­kiadónál megjelentek a „Kanyargó Tisza mentén“ czimü uj dal- cyklus I. és II. füzetei. A két füzet 4 dalt tartalmaz, melyek közül kettő „Szőke vize a Tiszának“ és „Túl a Tiszán barna kis­lány integet“ ismert népdalok, a másik kettő „Sürü erdő vado­nábán“ és „Mit ér nékem az élet“ czimüek, Nádor Gyulának, a vállalat szerkesztőjének eredeti szerzeményei s szövegeiket Balog István irta. A zongorára Ízlésesen átirt és csinosan kiállí­tott füzetek ára egyenként 30 kr. Előfizetési ár 10 füzetre 2 frt 70 kr. Az egész vállalat 30 füzetből fog álla ni s 60 dalt tar- talmazand. — Földrengés Egerben. A múlt vasárnap, f. é. szept. hó 30-án, esti 7 ó. 32 perczkor erős földalatti moraj riasztotta meg városunk lakosságát, melyet alig pár másodperczig tartó föld- rázkodás követett. A földalatti moraj valamely épület hirtelen összeomlásához hasonló robajt hallatott; az ezt követő momentán földrázkodást azonban csak azok vették észre, kik álló helyzet­ben voltak, s egy pillanatra megtántorodtak. Sokan rémülve fu­tottak ki a lakásokból. A ritka, s veszélyes természeti tünemény, mely évtizedek óta nem jelentkezett városunk határában, ezúttal minden komolyabb veszély nélkül vonult el fejünk fölől, s alkal­masint alig volt egyéb, mint valamely földalatti üregben történt nagyobbszerű beomlás. — A közönség figyelmébe. A m. kir. államvasutak üzletve- zetöségétől a következő rendeletet vettem : A legutóbb elöfordűlt számos elgázolási eset miatt személyes felelősség terhe alatt az osztálymérnökségek vezetőinek elrendeljük, hogy a vaspálya testen való járást kelést — a felügyeletié hivatott személyzetük által — teljesen meggátolják — s az ily esetben netalán ellen­szegülőket, az illetékes hatóságnak okvetlenül általadják, sőt hogy a közigazgatási hatóságokat — támogatás valamint a vé­gett megkeressék, hogy a pályatestre való lépést mint bünteten­dő cselekményt — az érdekelt községekben, — kihirdessék. Ezen rendelet folytán tisztelettel felkérem a megye közigazgatási bizott­ságát, hogy a hatóságokat — a megye területén fekvő érdekelt községekben — ezen rendeletnek közhírré tételére, és a hatósá­gokat úgy, miként a csendőrséget is a pálya felügyeleti személy­zetnek ezen irányban leendő támogatására utasítani és a közön­séget az átjáróknál alkalmas módon — a pályán való átkelés al­kalmával saját jól felfogott érdekében tanúsítandó nagyobb óva­tosságra inteni méltóztassék — mivel a legtöbb szerencsétlenség megtörténte, egyes közegek jóvá nem tehető hanyagsága, és em­beri gyarlóságból származó gyengesége mellett a közönségnek némi körültekintés által el volna mellőzhető. Füzes-Abony 1888. szept. 21. Am. kir. államvasutak. Füzes-Abony osztály mérnöksége. Bende Sándor, s. k. főmérnök. — Gyászhir. Néh. Batthyány Lajos gróf-, M .gyarország vérta­núhalált szenvedett első ministerelnökének özvegye, Batthyány- Zichy Antónia grófné, a jótékonyságáról messzekörben áldott úrnő, f. é. szept. hó 29-én, élete 72-ik évében elhunyt Dakán, Veszprémmegyében. — Uj postahivatal. Hevesmegyében Bállá pályaudvaron, „Bállá, Hév es me gye“ czimen ez évi okt. hó 1-től uj kir. postahivatal lépett életbe, mely levél- és kocsipóstai küldemények, továbbá 500 írtig terjedő utalványok, utánvételek és postai meg­bízások fölvételére, s illetve be- és kifizetésére is föl van hatal­mazva.-- Rendőri hirek. Szerencsétlen halál. Múlt hó 25-én Kele­men József egri földmives, a mint K. J. helybeli búzakereskedő magtárában a padlásról csiga segélyével terményt akart lebocsá- tani, vigyázatlanság folytán a csiga kötelét tartó oszlop egyik rudja által úgy mellbe üttetett, hogy rögtön szörnyet halt. A kir. ügyészség a vizsgálatot elrendelte. — Elfogott vásári zsebmetszök — Schön Samu (Mopsz), Túri Mihály (Kovács), Kohn Lipót, és Heller Adolf hírneves vá­sári zsebmetszők — a kiknek nevei a fővárosi m. kir. állam-ren­dőrségnél nyilvántartott gonosztevők jegyzékében is tündökölnek — az országos vásárban, mielőtt még valamit követhettek volna el, elfogattak. Büntetésük kiállása után illetőségi helyükre fog­nak tolonczoltatni. — Szentmihálynapi vásárunk. — „A zsidó meg van vásár nélkül, de a vásár nem lehet meg zsidó nélkül“ — mondta egyik izraelita kereskedő polgártársunk, — s teljesen igaza volt, mint ezt a jelen évi sz.-Mihálynapi országos vásárunk beigazolta. A különben rendszerint legnépesebb s legélénkebb forgalmú orszá­gos vásárunk napja ez idén összeesett az izraeliták nagy ünnep­ségeivel. 'Izraelita kereskedő polgártársaink folyamodtak ugyan a vásár napjának áthelyezéséért a városi képviselő testülethez, s utóbb, — ha jól vagyunk értesülve, — a belügyminisztérium­hoz is, — de ezúttal eredménytelenül; minek folytán a vásár csakugyan a kitűzött napokon tartatott meg, t. i. pénteken, szept. hó 28-án gyűlt, s szombaton, szept. hó 29-én sz. Mihály napján ért véget. E miatt az izraelita kereskedők, csak igen csekély számmal vehetvén benne részt, az üzleti forgalom oly silány volt, minőre vásáros közönségünk alig emlékszik. A marha vásár mu­tatott némi élénkséget, de tömegesebb vásárlás, részint az árak magassága miatt, részint vételkedv hiányában, nem történt. Rö­vid árúkban, iparczikkekben, s főleg ruhanemiiekben, a vásár napjain, egyátalán nem volt üzlet, csak a rákövetkező vasárnapi utóvásáron lehetett némi üzleti mozgalmat látni. Különösen a ru- hanemüek rendkívül olcsón keltek. Csupán a bodnár-munkáknak, különösen a hordóknak volt igen nagy kelete, mi kedvező egri szüretre való kilátásról, gazdag bortermésről tanúskodik. A vá­sárra szállított hordókészlet mind elfogyott. A 2 hektoliteresek­nek párja 12 — 13 írtért, a 170 litereseknek (3 akósoknak) párja 8—9 írton kelt. Legrosszabb üzletük volt a vásári — ko­médiás bódéknak. A bevételből aligha jóllakhatott az a derék akrobata hölgy, ki az egyik bódéban üres ház előtt, mázsákat emelgetett. — Terményüzlet. (Sonnenschein Y. terménykereskedő r. tu­dósitónktól.) Imént lefolyt Sz.-Mihály napi vásárunk, mely rend­szerint országos vásáraink egyik legélénkebbje, forgalmi tekintet­ben jelentékeny hanyatlást tüntetett fel a miatt, hogy a vásár napja az izraelita főünneppel egybeesvén, az izraelita üzletembe­reket az abban való részvételtől visszatartotta. Szemes élet ke­vés került a vásárra, de annál élénkebb volt a tegnapi hetivá­sár, hol az árak, némi emelkedéssel, következőleg jegyeztettek: t. búza 6.50—6.80; rozs és kétszeres 4.70—4.90; árpa 5.60— 6.50; uj kukoricza 4.40—4.70; zab 4.50—4.70 mmkint. Felelős szerkesztő: Síza/bó Ig'Xlácz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom