Eger - hetilap, 1888
1888-10-02 / 40. szám
315 lehet: a vadállat saját faját megkíméli, de a vallástalan ember szenvedélyes gonoszsággal éppen embertársát ejti mártalékul. Legyenek tehát a tanítók első sorban vallásosak, hogy a megélhetés fáradalmaival küzdő embernek megadják azt, amit embertársai meg nem adhatnak, — a vallási vigaszt. Nincs állás, még a legnagyobbat sem véve ki, melyen az embernek még nem volna valami kívánni valója. A mit a fény, hatalom, emberi nagyság meg nem szerezhet, azt nyújtja a vallás. Legyenek a tanítók vallásosak belsőleg. A vallás szépnek és jónak, könyörületnek és becsületnek, igaznak és jónak, minden nemesnek összege, a mi emberi méltóságunkat alkotja. A vallás az, a mi közelebb hozza a földet az éghez, a jelent a jövőhöz; az egyedüli menedék, hol vigaszt lel az ártatlanság feláldoztatásában, a gyenge eltiporta- tásában. Legyenek a tanítók vallásosak. Ezt azért látja Oexcel- lentiája szükségesnek hangsúlyozni, mert ismeri azon ingereket, melyek a tanítói pályán ellenkezőre vezethetnek. Emelkedjenek' felül a tanítók azon perspectiva-szinvonalon, melyen alul állanak ama pénz után futók alakjai, kik csak addig szolgálnak embertársaiknak,,, mig azok erszényeit kimeríthetik. Végül ismét oda tért vissza Őexcelleutiája beszéde fonalán, a honnan kiindult, hogy tudniillik mindig örül, ha azok veszik körül, kik az emberekért szerényen dolgoznak, kiknek fizetése sokszor a hálátlanság, kiket mint munkatársait lelkére öleli, és ha közülök bármikor egy érdemes kéz feléje nyujtatik, azt az érdemes kezet mindig meleg barátsággal fogadja. Isten áldását kéri a tanítóegyesület munkájára. — Miután főpásztori áldásában is részesítő Oex- cellentiája a közgyűlés tagjait, ezek ajkairól mély meghatottság hangjáu, mint egyetlen ajakról, jelent meg az ünnepélyes hála kifejezése ezen rövid szóban: „éljen!“ Midőn a tanítók elhagyták az érseki palotát, valamennyinek arczán ott láttuk hű kinyomatban amaz érzelmeket, melyeket a hála, ragaszkodás és szeretet őszintesége szült. Gyenge a mi toliunk ahhoz, hogy, méltó kifejezést adjon annak, mily értékes koronát helyezett Őexcellentiája a tanítók gyülésezési napjára az által, hogy őket hódolatuk elfogadásával oly magas és megbecsülketien kitüntetésben részesítette. Délután 1V« órakor 66 személy részére gazdagon terített asztal várt a közgyűlés tagjaira az uj casinó helyiségében, hol Őexcellentiája volt kegyes vendégeiül tekinteni a tanítókat. Az egyes ételfogások közben köszöntők is hagzottak volt föl. Az első köszöntőt nagys. és ft. Zsendovics József, prépost-kanonok ur mondotta nagymélt. és főtiszt, dr. Samassa József érsek ur Őexcellentiá- jára mint a főegyházmegyei tanítóegyesület kegyes fővédnökére. Köszöntőket mondottak még: Schmidt József Zsendovics József ur őnagyságára, mint a tanítóegyesület elnökére; N. N. tanító Halász Ferencz, Hevesm. királyi tanfelügyelőjére; a kir. tanfelügyelő az egri főegyházmegye rk. tanítóira; Zsendovics József őnagysága elnöktársaira, a tanitókörök espereseire stb. A közebéd után Vidd hálámat magaddal a magasba, Szegény beteg kis kedvesem ! ............ Szo morufűz lesz emléked nekem, Egész éltembe rám borul az árnya. Alóla zeng csak méla énekem, Nem röppen hűtlen vágygyal más virányra. . . . Hervadj el lánykám, zsenge, árva rózsa! Légy bánatos, bűvös költészetem! Az én szivembe temet el — a Múzsa, Szegény beteg kis kedvesem!............ S as Ede. Két garaboncziás diák találkozása. (Folytatás.) Az ivószobában borozók egyike csizmadia, a másik szabó, a harmadik lakatos, a negyedik szürszabó volt. A csizmadia igazi typusa: cholericus, saját nézetéhez ragaszkodó, darabos konok természet, mindig megelégedetlen a fennálló állapotokkal — ellenzéki ez mind, meg pedig hajthatatlan. Ilyen a mi csizmadiánk is. A szabó: ábrándos, regényes ideges, testalkata ellenkező ama- zéval, kivel nem jó lenne ökölre mennie — a szabó a theoria és eszményvilág embere; de regula ez is elégedetlen, de még sem oly merev ellenzéki, mint a csizmadia, s inkább a social-demokra- tikus eszméknek, mint a nemzetiségi mozgalmak hive s a természet, nem pedig a kivétel embere. Ilyen a mi szabónk is. a tanitóképviselók részint a délesti vonattal, részint kocsin haza tértek, vivén magukkal gazdag tanulságot és sziveikben értékes emlékeket. Szőke Sándor, r. k. tanító, a főegyhm. tanítóegyesület jegyzője. A kisdednevelési kiállítás tervezete. A Mária Dorothea-egyesület Budapesten 1889-ben országos jellegű s a tanköteles kort el nem ért kisdedek összes szükségleteire kiterjedő kisdednevelési kiállítást rendez oly czélból, hogy a művelt nagy közönségnek és különösen az anyáknak az okszerű kisdedápolás és kisdednevelés eszközeit lehetőleg szemlél- hetőleg bemutassa, s továbbá, hogy a kiállítással kapcsolatban az itt szerzett tapasztalatokat szakértők előadásai és nyomtatványok által megerősítse s minél tágabb körben elterjeszsze. Maga a kiállítás öt csoportra oszlik : I. Az egészséges kisded ápolása. Ide tartoznak: A kisded élelmezése, Liebig-féle sűrített tej, gyermek-lisztek, mesterséges gyermek-tápszerek, különféle szoptató-üvegek, pólyák, bölcsők, rácsos-ágyak, gyermek-székek, tolókocsik, testegyenesitők, járáshoz szoktató övék, szellőztetési és fürdő-készülékek, a kisded czélszerű fekvését s karon hordozását feltüntető rajzok és minták. Ugyanitt mutatandók be a behajtások, mérges czukorkák stb. II. Az egészséges kisded értelmi nevelése. A hallás, látás s általában az érzékszervek fejlesztésére szolgáló eszközök. Gyermekjátékok, bábuk, hintalovak, összerakó játékok, karácsonyfára tehető ajándékok, képes könyvek. Fröbel-féle eszközök. Minta- gyermekkertek tervrajzai, foglalkoztató szerei. Kisdedek kézimunkái. III. A gyermek-betegségek. Az egyes gyermekbajokat, különösen fognövést, torokgyíkot, diphteritiszt, himlőt, továbbá a hát- és lábgörbülést feltüntető rajzok, táblázatok és főszminták. Oltószerek. Fertőztelenitő szerek, kisded-melegitő gépek. Testegyene- sitő eszközök. Gyermekkórházakra vonatkozó adatok. Gyermek- halandóságot mutató táblák. IV. A társadalom működése a kisdedekért. Kisdedek javára állított közintézetek, bölcsődék, lelenczházak, gyermekmenhelyek, árvaházak stb. tervei és mintái, az egyes intézetek berendezése, bútorzata, nevelési segédszerei. Gyermekparkok tervrajzai. A gyermekek érdekében történt humanisztikus törekvések történeti és statisztikai adatai. Egyesületi évkönyvek. A magyar irodalom kisdedekre vonatkozó termékei. V. A kisdednevelés a múltban és a külföldön. A kisded ápoA lakatos egy sajátságos typus. Keveset beszél, de ha szól, nagyokat és roppant vadakat anzágol — különben ez is ellenzéki iparág — s ritka köztük a hajlékony jellemű, drasticus természetű, szelíd kormánypárti ember, min már azért sem csodálkozhatni, mert hivatásánál fogva a kemény vasat, sőt aczélt ala- kolgatja, hozzá van tehát szokva az előforduló nehézségeket leküzdeni a nélkül, hogy ő engedne. Észjárása nem oly vad, mint a csizmadiáé, de a szabó eszmény világát nem ismeri, nem is akarja ismerni, s nem ád az eszmetárházakra semmit — ő a gyakorlat embere. Ez a mi lakatosunk is. A szürszabó egy vörös, roncsolt pofáju, sűrű hajú egyéniség, mindennel inkább szeret foglalkozni, mint a mivel kellene: mesterségével. Nagy politikusnak, és a végzet emberének tartja magát. A város bajaival vesződik, és szentül meg van győződve, hogy ő fog itt reformálni. Volt már jobb, bal, közép, felsőpárti, ha meg nem hijják a fertály mesteri traktára, tüstént azt kiáltja: le a fertálymesteri intézménynyel, mert ez káros a városra sat. Van még neki hasonalakú s jellemő czimborája is. Ha pártállásról s jellemről van szó, kikaczagják őket, — ők pártvezérek párt nélkül. Lejárt kis városi politikai nagyságok — ilyen, sőt ez egy bizonyos szűrszabó. Csoda, hogy 4 órától mostanig (már fél óra van) a kolerikus csizmadia uti-laput nem kötött lába alá, s elnézi, hogy vad véleményét szabadon nyilvánít hassa. Ez csak a szabó szelíd eszményi egyéniségének köszönhető, ki nem győzi gyakran hangsúlyozni, hogy a szabadszólás és vélemény-nyilvánitás egyik főkelléke a társas s alkotmányos életnek. * H« * A kis leányka a lugasban busán elmerengve sóhajtott fel egyet, egyet. „Ezt érdemeltem én öntől Pepi! minden bizalmam *
