Eger - hetilap, 1888

1888-08-28 / 35. szám

276

— Paxy csász. és kir. tábornok, az itteni helyőrség hivatalos megszemlélésére tegnap, f. hó 27-én városunkba érkezett, s Zseudovics József apát-kanonok ő nsga vendégszerető házánál szállt meg.

— Bankett. Az egri kir. törvényszék közelébb nyugalomba lépett három érdemdús bírája, Kászonyi Autal, Öllé László és Turcsányi Mátyás tiszteletéx-e rendezendő bankett e hó 29-én szerdán este fog megtartatni a „Korona“ kerthelyiségében.

— Lajos na|]ját, Kossuth Lajos nagy hazánkfiának az 1848—49-iki szabadságharcz nagy eszméi: szabadság, egyenlőség és testvériség vezérférfiának országszerte ünnepeltetni szokott névnapját az önszámkivetésben élő legnagyobb magyarhoz illő kegyelettel üllötte meg városunk hazafias közönsége. S ez ünnep régi szokás szerint a Korona vendéglő nyári helyiségében rendezett banquetteban nyilvánult, melyet ez alkalommal Kossuthnak fényes világítás mellett, zöld gályák és koszorúval köritett arcz- képével díszített föl a honfiúi kegyelet. A mintegy 70—80 terítékű banquetten városunk férfi intelligentiájának nagy része, az egri dalkör s az önk. tűzoltó egyesület számos tagja, élén dr. Pásztor Bertalan főparancsnokkal vett részt. Az élénk társalgásban tartott pompás fogásokból álló vacsora alatt, jelenlevő jele- sebbjeink mintegy egymással vetélkedve dicsőitették a nagy hazafit és nagy kortársait, szép beszédeikben, melyek közül különösen a Csiky Sándor, mint a 48/49-iki honvéd egylet elnöke részéről tartott megnyitó, Szederkényi Nándor városunk orsz, képviselője részéről két Ízben tartott, Kapácsy Dezső megyei árvaszéki jegyző, Matzky Emil főszolgabíró és Kla- sánszky László m. aljegyző beszédei keltettek legnagyobb hatást, melyeknek mindenikét a dalkör tőle már megszokott precizitással előadott alkalmi dalai követték. A szép ünnepély az éjféli órákban érte végét.

— Névmagyarosítás. Závodnik Mihály cist. r. áldozár, egri fógymn. nyilv. r. tanár vezetéknevét belügyminiszteri enge- delemmel „Zalai“-ra változtatta.

— Gyászhir. Az egri hölgy-koszorúból ismét egy kedves bájos, üde virágot szakasztott ki a kérlelhet len halál. Hórai Horánszky Irma, Horánszky magy. kir. honvédszázados kiváló műveltségű leánykája, müveit társas köreink egyik szeretetreméltó kedves tagja, a múlt vasárnap, f. hó 26-án, élete virágzó tavaszán, váratlanul, egy állítólag távolvidéki nyaralásából magával hozott gyilkoló járványnak esett szomorú áldozatául. Az üdvözölt hamvait f. hó 27-én közrészvét kisérte az örök nyugalom hazájába.

— Hymen. Glósz Irma kisasszony, Glósz Károly egri birtokos polgár szeretetreméltó leánykája a napokban váltott jegyet Sümeghy Árpád tiszanánai gyógyszerészszel.

ett, elkezdett firmákat festeni a közeli szatócsboltok számára: szép fehér tojásokat, hatalmas vöröshagymákat, kitűnő nagy zsemléket. A pálinkamérők számára is festett csalogató képeket az ajtótáblákra: pinczéreket, piros pinczérnőket sárga üvegekkel kezükben. Festett feliratokat kirívó színezetű betűkkel, melyekre a festő újjal mutatott, hogy: „Itt minden kapható, mi jó és drága;“ vagy: „Ma pénzért, holnap ingyen!“ — De ezek a megrendelések is igen gyérek voltak, mert az efféle szükségleteket az illető üzletemberek nagyrészt a zsibvásárban is megvehettek.

Néha barátai jó kedvükben megkérdezték Gábortól, hogy miért festi ezeket a czimereket vagy czégtáblákat ily átkozottan rosszul, hogy az embernek hajaszála borzad láttukra, egész komolysággal felelte: Hát csak azért, hogy ha egykor hires festő leszek, még csak távolról se gondolhassák, hogy ezek tőlem származtak néhai kényszerű napjaimban . . . s azzal mázolt még tovább is, ha alkalma akadt rá.

Bemutatott festőnknek asztal,- szék,- pohár,- tányér,- ágy- s hitelezőtársa volt Szén vei Károly fiatal orvos, mint az megrendelők, úgy emez paeziensek nélkül. Hát Károlynak nem volt pénze arra, hogy hamarosan csinos lakást vegyen ki rendelő szobával, mert keresztapja, ki őt mint árva, szorgalmas, tehetséges gyermeket taníttatta, végrendelet nélkül halt meg egy vén zsugori nőrokon karjaiban, ki már eddig is felpanaszolta az ifjúra fordított költségeket. Mihez fogjon most egy tanulmányait végzett, pályát kezdő fiatal ember minden pártfogó és pénzbeli segély nélkül?

A két fiatal laktárs azonban szegény körülményeiben sem vesztette el jó kedvét s áldott kedélyét. Gábor a festő folyton reményt táplált keblében fényes jövőjét illetőleg s hogy e remé— Helybeli főgymnásiumunknál az ifjúság bejegyzése f. au- guszt. 30—31. s pótlólag szept. 1—3. napjain hajtatik végre. A közokt. kir. minisztérium rendeletéből I. II. és III. osztályra csak 60—60 vehető fel. A nem kath. vallású és a nem Egerben iskolázott tanulók jelzett osztályokra csak a beírások utolsó napján (szept. 3.) d. e. 9 órakor jelentkezhetnek. Az akármely osztályra, itt először jelentkező tanuló, keresztlevelén és iskolai bizonyítványán kívül, másod beoltásáról, vagyis arról szóló bizonyítványt is köteles lesz fölmutatni, hogy 12-ik életéve betöltése előtt újra beoltatott. E bizonyítvány nélkül csak föltételesen jegyezhető be.

Az igazgatóság.

— Városi ügyek. 1888. aug. 26-áu tartott képv. testületi

ülésben következő ügyek nyertek elintézést: A belügyminister

leirata több árvák tömegét illető 431 írt 972/b kr megtérítése iránt, véleményadás végett az árvaszékuek adatott ki. Ugyancsak a belügyminister III-ad fokú határozata, mely szerint a vár. főügyészi állás beszüntetésére vonatkozó képv. test. határozatot jóváhagyja, a szabályrendelet ily értelemben módosítása végett, a jogügyi szakosztálynak adatott ki. Jobbágyi István fel folyamodványa a negyedmesteri állás beszüntetése iránt, elutasittatott. A községi iskolaszék ujabbi három évre újra alakíttatott. A városi többrendbeli épületek eladására vonatkozó indítvány névszerinti szavazás utján 60 szavazattal 16 ellenében elvettetett. Az egri szőllőszeti és kertészeti iskolára felügyelő bizottság kérelme folytán, a városi tanács utasittatott, hogy az 1889. évre szükséglendő kiadások fedezésére, a közköltségvetési előirányzatban 1500 frtot hozzon javaslatba. Végül: indítvány folytán, tekintve a tervbe vett regale-megváltás azon módját, hogy az italmérés további állami használat tárgyaid maradván fel, kárpótlás csak azon jogért helyeztetik kilátásba, mely közvetlen jövedelmi adó alapját képezte, az adónak megfelelő tőkésítés utján, tekintve, hogy Eger- városa termelő közönségének kétségbe nem vont s nem vonható félévi italmérési joga, a mennyiben ez nálunk az egyes polgároknak fenhagyott szabad mérés utján értékesíttetett, s nem bérlet rendszer utján, melylyel a jövedelmi adóösszeg közvetlen kimutatható volna — ezen tervezettel, minden kárpótlás nélkül menne át állami tulajdonba s vétetnék el a termelő közönségtől, tekintve végre: a tervezet méltánytalanságát, egy szakbizottság küldetett ki, hogy ez ügyet alaposan tanulmányozza, s a város érdeke megmentése czéljából, a további teendőkre nézve, idejekorán javaslatot tegyen.

— Az első védelmi szövetkezet Egerben a phylloxera ellen.

Végre a tettek terén is látunk már mozgalmat a phylloxera- vész ellen. Nem úgy értjük, mintha általánosságban mi sem történt volna, s talán egyesek, érdekeik szempontjából nem mozogtak volna. Hanem a mi a védekezés sikerét legjobban biztositja, gazdáink közvetlen szövetkezetére nézve nem volt eddig hathatósabb lépés. A most Pécsett tartott philloxera-congressus következményét tevékenység által is igyekezett valósítani, bizonyítja a következő eljárása.

Megrendelő arczképfestésre teljesen nem jelentkezvén, úgy titokban lefestett egy gazdag gyárost; azaz jöttében mentében megfigyelve a kiválasztottat, megörökítette vázlatkönyvében. E vázlat után aztán minden illő színárnyalatokkal vászonra festette a reménybeli meczenást. Mikor készen volt a kép, elküldte azt bejáró közös háziszolgájukkal a nemes úrhoz, következő levélke kíséretében:

„Nagyságos uram! Bocsánat alkalmatlanságomért; nagyságod nem rendelt meg nálam arczképet, de én művészi ösztönömnek nem állhattam ellent, hogy az ön nemes vonásait meg ne örökítsem. Az a kérésem e küldeménynyel kapcsolatban, ha nagyságod jónak találja e képet, akkor méltóztassék tőlem kegyesen elfogadni, míg szerény igényem ez ajánlatnál csupán az, hogy nagyságod kegyes lesz továbbra nagybecsű családja tagjait velem lefestetni. — Ha nem találja jónak a képet nagyságod, akkor kérem legyen szives megfizetni a 40 krt, melyet az átadó követel. Nagyságodnak szolgája Lőrincz Gábor, festő.“

E kép elküldése után Gábor hiába várta a reménylett választ vagy megrendelést. Csupán azt tudta meg, hogy a szolga kifizettetett s ez mindent megmagyarázott.

Szenvei Károlynak az orvosnak, szintén nem egyszer volt ilyen nagyreményű kilátása mint pajtásának a festőnek (vulgó: fényképésznek). Mindezideig azonban egyetlen állandó pacziense volt csak, egy különös öreg, ki mindent másként tett, mint a hogy közönséges emberek tenni szoktak. Ez az ember tüdőbajban szenvedett; dr. Szenvei Károly ezen egyetlen betegét is ritkán látó-