Eger - hetilap, 1888
1888-07-24 / 30. szám
234 sara már is erőlködnek, — bár hasztalanul és sükeretlenül — alattomos hajtogatásokkal propagandát csinálni. Az ide vonatkozó tervek és költségvetések megtekintés végett a polgármesteri hivatalban bármely érdeklődő polgártársunknak készséggel állanak rendelkezésére. Sz. Az iskolai év végén. (III. közlemény.) Az egri érseki rom. katli. fi tani tó-képző intézetnek a lefolyt iskolai évről kiadott Értesítőjéből a következő adatokról értesülünk: Az intézet tan ári kar a, — Zsen- dovics József, prépost, egri főegyházi kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő és zsinati vizsgáló igazgatása alatt, — 9 tagból állott, kik közöl 5 egri főegyházmegyei áldozó pap, 4 világi. — Az intézetbe az év elején fölvétetett összesen 54, — az év végén maradt 47 növendék. Ezek közöl, vallásra nézve: rom. katli. 46; ág. evang. 1; születésre s anyanyelvre nézve valamennyi magyar. — Az intézet tanulói ez iskolai évben jelentékeny segélyezésben részesültek. Nevezesen dr. Samassa József egri érsek ő exja 10 növendéket évi 30 —150 frtnyi, — az egri mélt. főkáptalan pedig 16 növendéket részesített évi 40—100 frtnyi segélyben. E kiviil az érsek-udvarban, a papnövelő intézetben s egyes kanonoki házaknál összesen 9 növendék nyert ingyen-élelmezést; — 100—100 frtnyi ösztöndíjat. 3 növendék élvezett; mig a Györgyényi Ignácz kanonok ő nsga 100 írt adományából számos növendék láttatott el a szükséges iskolai könyvek- s egyéb taneszközökkel. . Ezeken kiviil a néh. Eajnerféle 6 db. arany jutalomban 6 növendék, — a harsányi egyház-kerület által 1865-ben b. e. Bartakovics Béla egri érsek aranymiséjének alkalmából a vallás- és erkölcsiségben legkitűnőbb tanuló részére alapitott 30 frtnyi jutalomban 1 növendék részesült. (Többen pedig, kik az orgonajátékban legnagyobb előmenetelt tettek, a néh. Zsassko vszky Endre volt képző-intézeti tanár 100 frtos alapítványa kamatából szerzett jeles orgona-müveket kaptak jutalmul.) Ezek szerint az intézetnek 38, tehát csaknem valamennyi növendéke részesült a lefolyt iskolai évben valamelyes segítségben. — Az intézet könyv- és zeneműtárát a Zsasskovszky- testvérek saját szerzeményeikből 140 péld. zeneművel gazdagították 144 frt értékben. — A vall. és közokt. minister az isk. évfolyamán az intézet állami felügyeletének gyakorlását Velkey Pál szabolcsmegyei kir. tanfelügyelőtől Halász Ferencz hevesmegyei kir. tanfelügyelőre ruházt a át. — F. évi apr. hó 14 én BerzeAz „EGER“ tárczája. Késő az éj ... . Késő az éj, mécsem kióge Kandallóm is végsőt lobog; Az elhunyó lángokra nézve, Elgondolom, mint hül ki végre A szív is, mely lánggal dobog. Elgondolom, hogy annyi érzés, Melynek föllángolása szent, A szív kihűltén véget ér, és Honnan többé nincs visszatérés, Elporlik a szív odalent. Előttem feltűnik sötéten A végtelen nagy éjszaka; Örök titok! melyet megértnem Sugárt hiába oszta nékem A hitnek égi csillaga! Mint a madár tengernyi ködben, Képzelmem tévelyegve száll; Sugárt keresne, ám körödben Sugár nincs, — s lelkem visszadöbben Sötétségedtől óh halál! viczy Albert közokt.-ügyi minist, államtitkár látogatásával tisztelte meg az intézetet. — Az intézet gazdasági kertjében az év folytán egy csinos méhészeti pavilion épült, melynek költségeihez intézeti igazgató Zsendovics apát-kanonok ő nsga 100 írttal járult. — A tanképesitő vizsgálatra összesen 12 jelölt jelenkezett, és pedig 7 kebelbeli, külső 5. Ezek közöl önálló tanítóságra rképesittetett 9, és pedig jelesen 3; jól 3, elégségesen 3. — Az Értesítőben találjuk a múlt év végén elhunyt Zsasskovszky Ferencznek, az egri tanítóképző-intézet volt derék veterán zene-tanára; egri székesfőegyházi karnagynak — az „Eger“ lap után közölt — életrajzát. — Az intézet föntartására nézve következő érdekes adatokat olvassuk az Értesítőben: „Midőn b. e. Pyrker János László pátriarcha, egri érsek, ki hazánkban a tanítóképző-intézetek felállításának első kezdeményezője volt, 1828-ban az egri tanitó-képző intézetet felállitá, egyidejűleg az egri egyházmegyei főkáptalant, s a papságot fölhívta az uj intézet pártolására. A főpásztori fölhívásnak első eredménye ama 22,397 V« váltó forintnyi összeg, mely azóta egyes hagyományok által folyvást gyarapodván, jelenleg 25,303 fit 12 krt o. ért. tesz ki. Ez összeg kamatai, továbbá a néh. Rajner Károly püspök egri nagyprépost alapítványából évenkint 856 frt 3 kr., — végül egri érsek ő exja, s a mélt. egri főkáptalan évenkinti 910 frt adománya szolgálnak az intézet évi fóntartási költségeinek födözésére. * Az Eger városában községileg fentartott alsó fokú ipariskolának, Derszib Rudolf ipariskolai igazgató által, a lefolyt 1887/8-iki iskolai évre kiadott, 43 lapra terjedő Értesítőjét egy 4 lapra terjedő értekezésféle nyitja meg „Néhány szó a meleg-, hő- és jégképződésről“ czim alatt, Fejér Béla városi községi s ipariskolai tanítótól. A rövidke czikket pár sornyi bevezetés előzi meg, melyben szerző, egyebek közt, azt mondja: „Tanításunk legyen érdekes; ez egyik fontos követelménye a modern pedagógiának.“ Hogy a „modern pedagógia“ a tanítótól „tanításának érdekességét“, mint fontos követelményt kívánná, most halljuk — illetve olvassuk — először. Azt hiszszük, szerző maga is be fogja látni, hogy e helyütt a fogalmakat fölcserélte. Ne azt várjuk a tanítótól, hogy tanítása érdekes, — hanem inkább azt, hogy érdekkeltő legyen, vagyis, hogy előadásának tárgya iránt föl tudja a növendékek érdeklődését kelteni. Ami egészen más dolog. A rövid bevezető sorok után tárgyára tér az értekező, s a mi nagyon helyes tőle, s amint illik is iskolai értesítőben, — nem a közönséghez, hanem tanítványaihoz beszél oktató modorban. De hát már maga a czim oly határozatlan, és zavart, hogy abból egyátalán nem birjuk megállapítani: mire akarja szerző tanitváOh látom én, hogy tengerében A végtelennek, mely körit, Hiába fut sajkánk serényen; Soha sem lesz, hogy partot érjen, Ha egyszer itt széjjeltörik! Csiky László. A szegények nővére. Zola Emil „Lenge h i s t ó r i á c s k á k“ ez. elbeszéléseiből. IV. A szegények nővérkéje, midőn a piaczon a koldusok zsebeit telerakta, neki indult a vidéknek. A koldusok megfeledkeztek szenvedéseik enyhítéséről, s fölkerekedtek, hogy kövessék a leánykát, kit csudálattal és tisztelettel szemléltek. Testvéri lelkesedés tölté el szivöket. A szegények testvérkéje, szorgosan körültekintve, egyedül mendegélt előttük. A tömeg nyomon követte őt. A kis lány, rongyos ruhácskáiban, valódi testvérkéje volt az őt követő szegény népségnek: testvére az ő rongyaiban, testvére az ő rokonszenvében. Igazi családja körében érezte magát; mindenét odaadta testvéreinek s megfeledkezék magáról. Bátran haladt előre, piczi lábaival, boldogan, hogy most egy nagy lány szerepét játszhatja, s az a tiz éves kis szöszke gyermeteg fön- ségtől sugárzott, agg nyomorékok seregétől követve. Kisded zacskójával kezében faluról-falura vándorolt, mindenütt alamizsnát osztogatva. Minden bokrot, minden zegzugot fölkutatott, ahol csak szegényt rejtőzni gyanított, szinte félve, nehogy valahol ínséget és nyomort hagyjon hátra, s azon aggódva, miért nem gyüjtheti a föld összes szegényeit maga köré. Kísérői mindenütt nyomon követték.
