Eger - hetilap, 1888
1888-06-26 / 26. szám
204 városunkba érkezett, s miként ezt csaknem minden évben teszi, ezúttal is több napot szándékozik Egerben tölteni. Derék földink, ki tudvalevőleg a cist.-r. egri fógymnásium természetrajzi s régészeti múzeumának évek óta egyik kiválón buzgó s áldozatkész Mecénása, mint az elő zó években, úgy ezúttal is megemlékezett ez intézetünkről, s annak múzeumát újabban ismét becses ethnografiai tárgyakkal gazdagította, miket Afrikából magával hozott. Ezek közt érdekesebbek : egy legyező, minőt Indiában az angolok használnak; egy teljes sudáni costum ; egy sudáni pajzs (óaclea); két db. fonott tányér (ocura) ; egy sudáni pallos; egy utazó bőrtarisznya (Muktár basa ajándéka). — A hevesmegyei jótékony nő-egylet Egerben f. hó 17-én özv. Nánásy Miliályné elnöklete alatt tartott évi közgyűlése jegyzőkönyvének részes kiírása: „A pénztár-vizsgálattal a legközelebb tartott választmányi ülésből megbízott küldöttség: Dr. Kösztler József és Fógel Ágostonná, beterjeszti jelentését, mely szerint a pénztárt rendben találta, és a felmentvényt a pénztárosáé részére megadandónak ajánlja. A pénztár-vizsgálattal megbízott küldöttség ezen jelentése alapján Ury Józsefné sz. Kapácsy Amália pénztárosnőnek az egyleti pénztár pontos kezeléséért a közgyűlés hálás köszönetét szavaz, egyszersmind ueki az egylet pénztáráról 1887. márczius 1-től, 1888. april végéig tartó időre vezetett számadására nézve a felment,vényt, ezennel megadja. — Az eger-vidéki jótékony nö-egylet f. évi julius 8-án vasárnap, kedvezőtlen idő esetén reá következő vasárnap vagyis 15-én az érsekkertben szokásos nyári-mulatságát tartja, melyre mint halljuk, a bpesti athletikai és velociped-klub tagjai is lerándúlnak, s különféle versenyeket rendeznek. Tehát egy rendkívül érdekes szórakozásnak nézünk elé, melyről bővebb értesítést a hirdetések nyújtanak. —- Hymen. Farkas Gyula, heves-járási szolgabiró, városunk arany-fiatalságának müveit társas köreinkből még csak alig pár hó előtt távozott igen kedvelt tagja, e napokban fog jegyet váltani Pétervásárán, megyénk hölgykoszorujának egyik, báljainkon gyakran megjelent, szende, bájos virágával, P r á f Margit kisasszonynyal, Práf Nándor hevesmegyei birtokos kedves és müveit leányával. — Az egri róm. kath. hitközségi elemi fiiskolába járó tanulók torna-vizsgálata f. hó 26-án, kedden délután 4 órakor fog a „Torna-helyiség“-ben megtartatni, melyre a t. ez. szülőket és az érdeklődő tanügybarátokat ezennel tisztelettel meghívja Eger, 1888. évi jun. hó 25-én Az elnökség. — Gyászhir. Pét r áss Nánd or né, szül. Beöthy Janka asszony, élete 4fi-ik, boldog házassága 24-ik évében, hosszas szenvedés után, f. hó 23-án elhunyt. A boldogult, a megyénkben is köztiszteletben álló jászapáthi birtokos Beőthy-családnak volt tagja, s igy elhunytét megyénkben is kiterjedt, tekintélyes rokonság gyászolja. Hült tetemeit, tegnap, f. hó 25-én közrészvét kisérte az örök nyugalom helyére. — Pályázat. — A cs. és kir. hadügyminisztérium pályázatot hirdet a cs. és kir. hadi tengerészetibe tengerészeti gyakornokként való jelentkezés végett. — Főfeltételek a felsőgymnásium, vagy fölreáliskolának sükeres bevégzése; a raegkivántató életkor 17—20 évig; a német nyelv ismerete ; továbbá a felvételi vizsga letétele. — Ki ezen felvételi vizsgát sükerrel leteszi, azonnal tengerész-gyakornokká neveztetik ki, és a kinevezés napjától kezdve azonnal évi 372 fi t fizetést, havi 10 frt pótdijat és a megfelelő lakpénzt nyeri. — Közelebbi feltételek a cs. és kir. hadkiegészítő parancsnokság irodájában (Generalis-laktanya) bete- kinthetők. — Közigazgatási gyakornok kerestetik. Hevesm. alispáni hivatala által pályázati hirdetmény tétetett közzé, mely szerint a gyöngyösi főszolgabírói hivatalhoz beosztott joggyakornoki állásra, az illetők pályázati kérvényeiket f. évi julius 5-én a hevesmegyei főispáni hivatalnál benyújthatják. A közigazgatási joggyakornoki intézmény életbe léptetése óta első eset e pályázati hirdetmény közzététele, mire eddig hirdetmény nélkül is találkozott jogvégzett jelenkező. Úgy látszik, ifjainknak nem igen kecsegtető a közigazgatási pálya. — Junialis. Az egri polg. lövehle folyó hó 16-án tartotta junialisát saját helyiségében. Még mindenkinek emlékében volt a múlt évben rendezett s jól sükerűlt junialis; nem csoda, ha az idén is városunk szépei örömtől sugárzó arczczal vonultak az esti órákban a lövelde helysége felé. A táncz, mely esti 5 órakor vette kezdetét, általános jó kedv közt egész hajnali 3 óráig tartott; — a távozó hölgyek arczára visszatükröződő gyengéd mosoly arra engedett következtetni, hogy jól mulattak. A négyeseket mintegy 36—40 pár tánczolta. Ott láttuk a hölgyek közül: Balkay nővérek, Egedy Ilonka, Erlach Anna (Vécsről), Fleiser Róza, Gaál Etelka és Rózsika, Gaál Erzsiké, Glósz Irma, Göndör Margit, Kasszán nőv., Kelemen Emma, Kempelen Margit, Komáromi Mariska, Markasolyi Mariska és Tetuska, Mayer Berta, Melicher nőv., Mihályi Ilonka, Miticzky Etelka, Murándi Erzsiké, Nimcsevics Katalin, Plank Irén, Poppel nőv., Radvánszky nőv., Staud Ilonka, Juliska és Mariska, Schvartz Fánni (Budapestről), Kuma városa, a Sybillák barlangja, Apolló temploma állottak e magaslaton. Itt van azon cserjés hely, ahonnan az aranyágat hozták. Az Aeneások földtalaja vesz bennünket körül, és a nemtők által megszentelt találmányok emlékekké lettek, miknek nyomait még most is keresik. Egy tengeri Isten (Triton) sülyeszté itt a habok közé azon vakmerő trójait, ki éneke által a vizek isteneivel daczolni merészelt; ezen üreges kongó szirtek ugyauazok, melyeket Virgil irt le. A képzelet akkor hű, ha mindenre képes. Az emberi lélek akkor bir teremtő erővel, ha érzi a természetet, és utánzóvá lesz, mihelyt hiszi, hogy azt feltalálta. Ezen irtóztató tömegek, a teremtés régi tanúi közt egy uj helyet pillantunk tneg, melyet tűzhányó erő hozott létre. Itt reng a föld, miként a tenger, de nem tér vissza, mint ez, nyugodtan határai közé. A nehéz elem a mélység rengésétől felindulva, völgyeket ás, hegyeket emel, és megkövült habjai tanúivá lesznek azon viharoknak, melyek keblét dúlják. Üssünk a földre, azonnal kong a földalatti boltozat, mintha a lakott világ nem egyéb volna, mint egy burkolat, mely mindig kész a megnyílásra. A nápolyi vidék az emberi szenvedély képét mutatja; kénvegyületü és irtózatosnak látszik, mintha csak veszedelmei és örömei lángralobbant tűzhányó hegyekből származnának, mik a légnek annyi varázst kölcsönöznek, és lépteinket tompa moraju dörgésekké teszik. Plinius (az öregebb) e hegyfokról távozott el, hogy a Vezúv hegyet kitört lángjain keresztül szemlélhesse; és ezen lángok fojtó melege ölte öt meg. A gaetai hegyfoknál, mely innen látható — veszti el Cicero életét. A zsarnokok tőre által vérzett el. . . . Még szerencsétlenebb volt nála Scipio, kit hazája száműzött. Nem messze ezen parttól végezte be életét, és síremlékének romjai a „haza tornyának“ neveztetnek. Megható ezélzásu emlék, melylyel lelke foglalatoskodott. . . Márius a minturnumi mocsarakba menekült, közel Scipio tartózkodási helyéhez. így üldözték a nemzetek minden időben nagy embereiket. De nem csupán a szerencsétlenség, hanem a bűntények nyomaival is találkozunk itt. Ott a tengeröböl túlsó szélén látszik Capreá szigete, hol Tiberius császárt az öregség alázta meg, amidőn ezen kegyetlen és élvhajhászó ember beleunván a gonosz tettekbe, a legaljasabb tivornyákba kívánta magát dönteni, mintha őt zsarnoksága még nem eléggé alacsonyitotta volna le! ... . Ezen tengerparton Capreá szigetével szemben van Agrippina síremléke, mely Nero császár halála után emeltetett; anyjának gyilkosa annak még hamvait is száműzte. . . Sokáig lakta Nero Baját bűntényei emlékeinek közepette. Mily szörnyeket hoz össze a véletlen szemeink előtt! Tiberius és Nero nézik itt szembe egymást! Azon szigetek, melyek itt a tüzhányóföld következtében a tengerből emelkedtek ki, a régi világ bűntényeit juttatják eszünkbe; azon szerencsétlenek, kik ezen magányos szikla-szigetekre lettek száműzve, azok balzsamos levegőjét iparkodtak beszivni; és gyakran hosszú száműzetés után a halálos Ítélet által tudták meg, hogy róluk az ő ellenségeik nem feledkeztek egészen el ___ Ó h föld ! sohasem szűntél te meg — ha mindjárt vér- és könyben fúródtól is — virágot és gyümölcsöt teremni! Nem szánod te meg az embert? és az ő pora úgy tér vissza kebledbe, hogy az meg sem rendül ?“.... Vajha Stael asszony könyvét immáron magyar fordításban bírhatnék, hogy e kitűnő munkát mindenki olvashatná! Kápolnay B
