Eger - hetilap, 1888

1888-06-05 / 23. szám

181

bizottság elnöke kezéhez juttatni. — Adakoztak: Horváth Géza, Köllner Lajos 1 — 1 irtot; Steiger Sándor, Berta Dezső, Czifáry Mihály, Tamasy Pál 20—20 krt.; Holla Lajos 14, Koch Béla, Nagy Gyula, Jakab Rudolf, Nemes Béla, Vojtsek Imre, Neszvadba Gyula, Polereczky Ödön, Mihályi József, Hodossy Andor, Huszár Dezső, Pelle József 10 — 10, Pálinkás Béla, Benedek Mihály, Morandy Béla, Péli Antal, Varjú Béla. Tóth Ferencz, Elek Bertalan és József, Kápolnay József, Delley József, Urban Sándor, Tündi István, Tepliczky József 5—5 krt; Mile János, Pennay Vilmos, Nyerges Sándor, Fodor János és Horváth László 4 —4 krt. s igy összesen: 4 frt. 89 krt.

— Az országos keresztény önsegélyző és fogyasztási szövetkezet egri fióktelepének hivatalos helyisége, Káplalan-utczán, Rónay Gusztáv-féle házban megnyittatott. Hivatalos órák hetenként kétszer, hétfőn és pénteken d. u 3-tól 6 óráig tartatnak, amely idő alatt a heti befizetések, kölcsön igények stb. elintéz- hetők.

— Térzene. A helyben állomásozó, Appel nevét viselő 60-ik gyalog-ezred zenekara, — a parancsnokság legutóbbi szives intézkedése folytán — ezentúl minden csütörtökön s a hónap minden 2-i k és 4-i k vasárnapján d. u. 6 órától 728_ig fogja az érseki kertben, illetve vasárnapokon a déli órákban, a lyczeumi téren tartandó térzenéjében gyönyörködtetni, élvezetek hiányában szenvedő közönségünket.

— Gyermek-szini-elöadás. Az egri izr. hiti. iskola növendékei,

f. hó 3-án vasárnap, színi előadást tartottak, a hevesmegyei árvízkárosultak javára az iskola nagy termében, mely alkalommal Rudnyánszki „A tavasz tündére“ és Agai: „A gazdag rokon“ — ez. gyermek darabjai kerültek színre. Valóban bámultuk a mintegy 6—8 éves gyermekek öntudatos játékát, szabatos kiejtését és hangsúlyozását, de különösen szép szorgalmát, melylyel a majdnem két teljes órát igénylő darabokat kívülről oly szépen betanúlták, s melyért inig a kicsiket kiilön-külön és együttvéve dicséret, addig a derék tanító testületet köszönet és elismerés illeti, a jótékony czél iránti buzgalma s ama szép törekvéséért, melylyel oly idejekorán igyekszik a kicsinyekben is, a jótékonyság eszméjének magvát elhinteni.

— Junialis. Az egri ifj. olvasókör f. hó 16-án szombaton tánczczal egybekötött nyári-mulatságot rendez, a közeli kiesfekvésű szép asszonyvölgy „Disznófő“-höz czimzett helyiségében. A mulatságon Palócz zenéje játszik s ételek és italokról gondoskodva leend.

szépségű őserdejével, mohos szikla-ormaival, gyógyító vizű fürdőivel, (2 órányira van hozzá Párád is), gazdag érezű bányáival; — a város alatt pedig édesen, csábítóan mosolyog elénk a róna- ság természetes költészete — a délibáb.

Az alföld ölelkezik itt az északkal.

Maga a város csinosan rendezett, első látszatra felismerhető jellegével a fővárosias színnek. Vannak terjedelmes angol kertjei szabad sétatérül átengedve, éppen a fürdők szomszédságában. A százados vadgesztenyefák legyezőszerü leveleit s illatos fehérvi- rágu hársak gyönge hajtásait, naponkint katonai és hires czigány- zene hangjai rezegtetik meg. Temploma, képtára, múzeuma, csillagászati tornya, régiség- és könyvtára, úgy történelmi nevezetességű épületei megcsodálni valók. Van csinos színköre, melyben minden nyáron a legjelesebb vidéki színtársulatok, ezelőtt rendesen Krecsányi, működnek. Dalköre pedig, mely a múlt országos versenyen egyhangúlag első dijat nyert, majdnem minden héten rendez valamelyes mulatságot, a hol tanultságát bemutatja. Nem kevesebb mulatókedve van a kaszinó, atléta stb. egyleteinek sem. És a népe, a társadalma ? Soha vidéki városban annyi és oly intelligens arczu, müveit gondolkozásu, szeretetreméltó modorú embert, sehol annyi meleg kedélyt és rokonszenves lelket együtt nem látott, mint ebben a tiszta magyar városban.

A másik ember egy külföldi exminiszter volt, a kivel beszéltem. S ez azt mondta nekem, hogyha pl. Csehországban vagy más valamely osztrák tartományban feküdnék, már rég világhírű fürdőhelylyé vált volna. 0 a maga részéről minden évben ott nyaral.

A harmadik ember, egy odavaló nagybirtokos, a ki igen

— Gyászhir. Hevesről iija r. tudósitónk: A múlt máj. hó

27-én hunyt el városunkban Blau Salamonná, egy derék nő, ki itt köztiszteletnek volt tárgya. Az elhunyt sok érdemet szerzett a helybeli izr. nő-egylet alapítása körül, melyet, mint elnöknő, számos évig a legodaadóbb buzgalommal s áldozatkészséggel vezérelt. Blau Salamonná ezenkívül nagy tevékenységet fejtett ki minden humánus intézmény létesítése körül, s mindig az elsők sorában volt, valahányszor köz-czélra, vagy az Ínség gyámolitásá- ra adakozni kellett. Mint példás hitvestárs és anya is köztiszteletet vivott ki magának, ki gyermekeit a leggondosabb növelésben részesítette. Temetése Heves város összes értelmiségének im- pozáns részvéte mellett, az izr. kultusz szertartásai szerint, múlt máj. hó 28-án nagy diszszel ment végbe. Számos koszorúkkal födött ravatala fölött Elfer Jakab, helybeli rabbi mondott az elhunyt honleányt érdemeit kiemelő, megható gyászbeszédet.

— Megrendelési felhívás „Egyházi beszédek a r. kath. egyház ünnepeire“ czimü munkára. Józsue harsonáját, mely hatalmas hangjaival Jerikhó büszke falait megreszkettette s melynek hallatára a küzdő sereg leikébe hősies bátorság költözött, Istentől nyert csekély tehetségemnél fogva, előszeretettel szólaltattam meg az egyházi szószék szent magaslatáról én is, hogy anyaszent- egyházunkat az ellene irányult támadásokkal szemben védelmezzem, a társadalom alapjait, megingató bűnöket ostromoljam, a tétlen közönbösségben tespedóket üdvös tevékenységre sarkaljam, a küzdő egyház híveinek szivében a lelkesedés szent tiizét élesz- szem. S hogy — Isten kegyelméből — nem mindig bizonytalanra futottam, legyen szabad felemlíteni azon körülményt, hogy a „Jó Pásztor“ czimű egyházszónoklati folyóiratnak ez idei pályázatán, három szent beszédem részesült a kitüntetés érdemkoszorujában. Egyelőre csak az év rendes ünnepein elmondott beszédeimet szándékozom közrebocsátani, ha megjelenésöket a ft. papság ügybuzgó pártfogása lehetővé teendi. A kötet, mely körülbelül f. évi szeptember hó közepén hagyná el a sajtót, 30 szent beszédet (köztük egyet-egyet sz. Anna, sz. Mihály, sz. Márton, sz. Miklós napjára) foglalna magában s 1 frt 20 kiért lenne kapható. Megrendeléseket erga persolvenda sacra is elfogadok. — Legközelebb (jul. 1-én) megjelenendő müvecském „Keresztény anyák arany- ábéczéje“ czimen, sz. Anna-napi hitszónoklatom lesz, melyre 12 krral már most is előfizethetni. Irodalmi működésemet a főt. papság és nagyérdemű közönség szives pártfogásába ajánlva, mély tisztelettel maradok, Miskolczon (alsó-parochia), 1888. május 12-én.

Bubik József, segédlelkész.

praktikusan felelt kérdésemre. íme felolvasom a levelét szóról- szóra.

„A legjobb levegő potyába jön, a többi meg hallatlanul olcsó. Tiszta, világos szobát 25—30 írtért, akár egész nyárra kivehetni. Nagyobb lakások, aránylag még olcsóbban bérelhetők. A marhahús ára 40 kr, a borjúé 34 kr, a csibének párja 40—50 kr., a kacsáé 70—80 kr., sőt a libát is nem több, mint egy forintért vesztegetik. Nemesitett zamatos gyümölcsöt puttonszámra kaphatni 30—50 krjával, hat krajezár ára szőlő pedig bőven elég egy családnak uzsonnára. Bort 8 krért is mérnek literenkint. A java bor is olcsó. És milyen vörös bor: a hatalmas, ragyogó bikavér. A ki ide betegen jön, együtt fogyasztja doktorával az orvosságot és egy hét múlva már csak katzenjammert konstatálhatnak rajta.

íme, asszonyom, ez a város az, a mely bir minden attribútumával a gyógyító és üdülő helynek. Intelligens és olcsó. Malvinénak talál fürge eszű és fürge lábú társaságot, a két kis bubu- sának iskolát és játszótársakat, a férj uramnak tarokk-partnereket, és önmagának idegbántalmaira biztos gyógyulást. S miudezt oly olcsón, mint talán sehol az országban s legalább is tizszer jutányosabban, mintha itt kinlódná el magát valahol Gödöllőn vagy a Svábhegyen.

A jelszó volt: olcsóság, üdeség, finomság. Nos, hát mind e három kivánalom bőven föltalálható, nem is messze a fővárostól — Egerben.

Az ön jelszava tehát, asszonyom, ez legyen: nyaralni Egerbe.