Eger - hetilap, 1888

1888-05-08 / 19. szám

147

polgárnői emelkedtek társadalmilag; s mint olyan hónainak akarnak a jövőben szerepelni, akik erényekben nevelt gyarmekeikkel a katb. Magyarország alapköveit rakták le. Sőt a rósz gyermektársaságokra is ki fogja figyelmét terjeszteni. Szóval kívánja, hogy legyen e kis igénytelen város mint Betlehem és a Jászol a magas törekvések keresztényi eszméjének szülőföldje és bölcsője, hogy igy a felebaráti szeretet legyen az egylet által úgy szellemi, mint gyakorlati értelemben fejlesztve.

Az egylet nem szándékozik jövedelmét másban, mint a jó cselekedetekben gyümölcsöztetni. s e pénz kezelésére szándékozik a ft. plébános urat megkérni s mindenben tanácsát irányadóul venni, mint olyan személyiségét, aki ismert nemes erényei folytán megérdemli, hogy mint Jézus mondja, őt hallgassuk.

Az egyleti tagokul ajánlkozók már nálam sajátkezüleg negyvenen vannak aláírva; nemsokára megkezdi az egylet életerős működését; legközelebb tehát a főtisztelendő plébános urnák akarjuk ivünket bemutatni és neveinket elárulni. Megbeszéléseink folytán a feltámadás nagy ünnepének másodnapját óhajtanék első gyűlésünk napjául kitűzni.

Felhívás! A Kisvárda és vidéki nőegylet, melynek működését idáig is áldásos pártolás sikeresité, legutóbb egy árvaház alapítását tűzte ki nemes czéljául. A kitűzött czél maga beszél; annak létjogosultságát indokolnunk sem kell és sikeres pártolása fényes tanúságot teszen hölgyeink nemeslelküségéről és emelkedett gondolkozásmódjáról. E czél megvalósítása a jövőé. I)e mily nagy a jelen nyomorúsága! Lelkemet városunk és vidékei szegényeinek sokoldalú nyomorúsága régen zaklató fájdalommal tölti el; mert szerény, mondhatnám szegényes helyzetein az enyhület csepjeit csak nagy áldozattal hozhatja meg a nyomor tengerébe! Sokan, nagyon sokan vannak, kik velem együtt éreznek! E szempontból kiindulva, akarunk egy másik nőegyletet is alakítani, még pedig kettős czéllal. Segélyezni a szerencsétlen beteget és enyhet adni a nyomorban szenvedőnek, de egyszersmind előmozditani a polgár-nőosztály önművelődését. Az egylet czime: „Polgári olvasó és szegénység nyomorát enyhítő lóm. katli. nőegylet;“ tagul vallásfelekezetre való tekintet nélkül léphetni az egyletbe; a szegények szintén valláskülönbség nélkül részesit- tetnek segélyben. A tagsági dij évi 1 frt, mely hat évi tagsági kötelezettséggel évnegyedenként részletekben is leróvható lészen. A befolyandó összegek Főtisztelendő Bértőlhy Benjamin helybeli rom. katli. plébános úr rendelkezése alatt, állanak. A kitűzött nemes czél felkarolását kérve, bizalommal hiszem, hogy városunk és vidékének lelkes hölgyei attól elfordulni nem fognak.

Szinegh Györgyné.

m. kir. adótárnokné.

„Veder Napoli, e poi móri!“ — Nápolyi látni és meghalni! Rómában lenni és a közel eső Nápoiyt meg nem nézni, majdnem egyenrangba tehető a „Rómában lenni és Pápát nem látni“ példaszóval. Nem is mulasztotta volna el a nápolyi kirándulást a zarándokok legnagyobb része a világért sem. Merem állítani, hogy 40—50 kivételével a többiek mindnyájan voltunk Nápolyban.

Rómától csakúgy ideiglenesen búcsút véve, gyönyörű, a mi tavaszi meleg napjainkra emlékeztető napfény mellett utaztunk Nápolyba, hová esti 3/4 7 órakor érkeztünk meg. Útközben érintettük a többi között Cassino városkát, melynek közelében sokáig gyönyörködtünk a hires montecassinói anyakolostorban, ahonnan a nálunk is jó névnek örvendő benczések elterjedtek az egész világra. A magyarországi pannonhalmi anyakolostorra emlékeztető montecassinói legalább még egyszer akkora magasságban fekszik, mint a pannonhalmi. Közel az éghez, messze a földtől.

Mint fönebb emlitém, öreg este volt, mikor Nápolyba megérkeztünk. épen azért a szép világvárosból semmit sem láthattam; mindössze csillagos ég mellett a földközi tengerre épített, hotelünk ablakaiból gyönyörködtem a Vezúv tüzes füsttölcsérében, melynek leverődése előre jelezte a másnapi rósz időt.

Más nap csakugyan esőre ébredtünk. Egészen elszomorodtunk. Rómában úgyszólván mindennap eső. Itt is eső. Kimegyek a szabadba a tengerpartra, hát látom, hogy a Vezúv süvege tiszta merő hóval van fedve. Hogy megyünk már most a Vezuvra ?! Nem tesz semmit! — biztattuk egymást. Ma kimegyünk Herku- lanum- és Pompéjibe. Úgy is lett.

Kocsira ültünk úgy 9 óra tájban négyen, és először megnéztük Herkulanum, azután Pompeji romjait.

Különfélék.

— Dr. Samassa József, egri érsek ő exja a múlt szombaton, f. hó 5-én székvárosába visszaérkezett.

— „JÓ szív.“ Begovcsevich Róbert egri kanonok ő nsga, mint a „Bükk-Sebeféle rom. katli. árva-alapitvány“-nak ez idő szerinti gondnoka, az alapítványból száz forintot adott a mis- kolczi kir. katli. gymnasium segélyegylete részére, mely adományt a nemesszivü kanonok ur ugyané czélra, sajátjából ötven forinttal toldotta meg.

— Egyházi díszruhák kiállítása. Az egri mélt. főkáptalannak a Robronyai Miklós egri kanonok, és kisprépost által a múlt században az egri főszékesegyháznak adományozott rendkívül gazdag és művészies kivitelű ezüstszövetre hímzett casulája mintájára Szüts és társa budapesti czég műintézetében készült disz- ornatusa, mely mint már lapunk előbbi számaiban említve volt, Esztergomban, Bécsben, Budapesten és Kalocsán kiállítva, számos magas rendűek, igj Károly Lajos főiig, őfensége, Simor János hgprimás, Hajnald, Ganglbauer, Galimberti és több mások részéről kitüntetésben részesült, — a napokban érkezett meg rendeltetési helyére Egerbe. Ez alkalomból egyházi kiallitás rendezte- tett a Lyczeum dísztermében, mely f. hó 5. és 6. napjain volt a közönség szemléletére nyitva. Az impozáns ornátus, különösen annak négy db. dalmaticája és 3 db. pluviáléja, rendkívül gazdag művészies kivitelű arany hímzése bámulatra ragadta közönségünket, a miért úgy a hímzés mint egyátalán az egésznek külső-belső csínnal és gazdagsággal való elkészítéséért, méltó elismerés illeti a derék czéget. De megbecsülhetlen érdeme a mélt. főkáptalannak e nagy becsű mintegy 100 éves casulának ezüst szövetre való áthelyezése, mivel ez által egy, úgy miiarcheologiai, mint,egyházi tekintetben egyaránt becses egyházi műkincs lett székes- egyházunk és hazánk jövő nemzedékének megőrizve, ügy tudjuk, hogy az eszme: a Robronyay-féle miseruhának hímzését teljes kijavítás melleit uj, e műhöz méltó kelmére áttenni, s aztán központul véve azt, az ornat-us többi részeit annak styl- jében és rajza szerint, bár a hímzés gazdagságának fokozatos enyhítésével kiállítani, a P. E. kanonok űré volt. 0 vezette a tárgyalásokat a Szüts és T. czéggel, ő állitatta elő a rajzokat, és a midőn a költségvetés a főkáptalan által megajánlott kerekszám

12.000 frtot 740 írttal meghaladta, nehogy ez akadályul szolgáljon, ezen tulösszegnek sajátjából leendő födözését magára vállalta. Magát az érdekes kiállítást tüzetesen a jövő számunkban ismertetjük.

— Műkedvelők színi előadása. A hevesmegyei árvízkárosultak javára, az egri nők által a múlt vasárnap, f. hó 6-án a színkörben rendezett műkedvelői előadás a lehető legszebben sü_ került, mi első sorban a szereplő úrhölgyek: Petravich Bér. talanné, s Kemény Alajosné őnsgaik, s a kedves Pátz Szi.

Herkulanum és Pompeji a Vezúv által majdnem két ezer évvel ezelőtt, eltemetett városok, melyek annyi száz év után márna ár feledésbe mentek, mígnem a jelen század közepén egy véletlen romjaik feltalálására veze'.ett. Mint vezetőnk mondá, Pompeji romjai felett kutat akartak ásni, és ennek fúrása alkalmával valami értékes márványszoborra bukkantak, mire abbahagyták a fúrást és kutatni, ásni kezdtek, s ime ma már majdnem az egész város hamvaiból ki van emelve. Mindkét város Traján császár idejében (Kr. u. 98 — 117.) egy napon lett eltemetve a Vezúv kitörése által, azon különbséggel, hogy Heritulanumra az izzó láva folyt alá és temette el 30 méternyi mélységbe, Pompejit pedig, mely a Vezúv másik oldalán van, a tűzokádó hamuja temette el.

Először Herkulanumot tekintettük meg. Hajdan virágzó görög telepitvény közvetlenül a földközi tenger partján, ma a föld alá temetve az óriási mennyiségű lávatömeg által, mely ugyanakkor a földközi tengert is odább szorította annyira, hogy ma a tengerbe folyt, és ott annyi századokon keresztül sziklakeménységűvé vált lávatömegen két tekintélyes külvárosa keletkezett Nápolynak. Ezek Portiéi és Rezina 20— 20000 lakossal. Épen azért, Herkulanum kiásatása kivihetetlen dolog. Egyrészt azért, mert akkor Portiéi és Rezina városok, melyek romjain felépültek, a megsemmisülés veszélyének tétetnének ki; másrészt a sziklakeménységű láva rendkívül megnehezíti és majdnem lehetetlenné teszi az ásatást. Mindazonáltal valami ki van ásva Herkulanum- ból. Nevezetesen egy amphitlieatrum, de ez nincs a szabadban, hanem mélyen a lávatömeg gyomrában; azonkívül látható a szabadban egy kiásott, útczája egy pár jelentéktelen épületével.

Sokkal inkább meglepett Pompeji, hová Herkulanumból har*