Eger - hetilap, 1888
1888-04-10 / 15. szám
sikerült, hogy rövid idő alatt Németország legkülönbözőbb részein keletkeztek ily pénztárak. A pénztárak szűk köri é, leggyakrabban egy községre korlátozzák tevékenységűket. — Feladatuk, hogy tagjaiknak productiv czélokra hitelt nyújtsanak. E hitel több évre, leginkább tiz esztendőre szól. Megkönnyíti a parasztbirtok javítását, gazdasági épületek létesítését, marhák s gépek beszerzését. 1862-ben létesült az első pénztár, de csak 1868-ban kezdtek e szövetkezetek terjedni. — Azóta mindinkább terjednek a Raiffeisen elvein alapuló szabályok szerint létesült szövetkezetek, és már nálunk is vannak olyanok, melyek többé-kevésbbé ez elvek nyomán léteznek, igy főleg a Károlyi Sándor gróf által alapított pest megyei hitelszövetkezetek. A mik a Raiffeisen-féle kölcsön pénztárak, a kis gazdára, ugyanazok a Schulze-Delitzsch elvein alapuló szövetkezetek, a kisiparosra nézve. Ez utóbbi a tőke organizácziójával, vagyis a részvénytársaságokkal szemben állította a munka organizáczió- ját, vagyis a szövetkezeteket. A szövetkezetek, a tőke kizárólagos uralmával szemben a munka jogait képviselnék és tagjainak önállóságot és függetlenséget biztosítanának. A szövetkezetek tagjainak helyzetét saját erejük, saját tevékenységük által javi- tauák és a tagok egyenlő kötelezettségek mellett, egyenlő jogokat élveznének. A szövetkezet nagyon különbözik a részvénytársaságtól. — A részvénytársaságnál ugyanis a részvényesek egy bizonyos ezélra, egy megtakarított tokét gyűjtenek össze. — Ez a tőke változatlan; a tagok ki és belépése nem érinti, tehát csak a részvény tagja a társaságnak, a részvényes pedig annak változó képviselője. A részvényes nem követelheti vissza befizetett tőkéjét. — A szövetkezetnek nincsen meghatározott tőkéje és nem alapitta- tik egy bizonyos vállalat létesítéséhez. Czélja egyedül az, hogy a szövetkezet tagjait vállalataikban támogassa. Minden szövetkezeti tagnak meg van engedve, hogy üzletrészét visszakövetelje, tehát a szövetkezeti töke nagysága folytonosan változik. — A szövetkezetek bizonyos tekintetben humanitárius intézmények, a menynyiben czéljuk és rendeltetésük, hogy közös erővel egymásnak baján segítsenek. Akár a Raiffeisen, akár a Schultze-Delitzsch elvein alapszik is valamely szövetkezet, csak akkor felelhet meg feladatának, ha ezt a czélt szigorúan szem előtt tartja és nem igyekszik nyerészkedési vállalat lenni. A szövetkezetek jótékony hatással lehetnek mindenütt, hol tisztán az önsegély elvét követve, tagjainak szükségletét iparkodik kielégíteni és nem bonyolódnak merész vállalatokba, melyeket különben, szigorúan kezelt törvényeink nem engednének meg. A szövetkezetek számára, a magyar kereskedelmi törvény is igen sok megkönnyítést nyújt, ez által iparkodván elősegíteni ezek alakulását. De e könnyítések kétélű fegyvert képeznek és fájdalom, e szép és üdvös eszme ellen rendkívül sok visszaélést követnek el, melyek nemcsak a szövetkezeti eszmét teszik népszerűtlenné, hanem még azonkívül a jóhiszemű, szegényebb sorsú népet, jelentékenyen meg is károsítják, főleg a fővárosban gombamódra szaporodnak újabban a szövetkezetek, melyek keletkezésüket rendesen csak annak köszönhetik, hogy nehány kalandor akar magának kenyeret keresni, az által, hogy az általuk alapított szövetkezet élére állva, a lépre ment szegény tagokat kifosztják. — A napilapok rendőri és törvényszéki rovatai majd naponkint tárgyalnak ily csaló szövetkezeteket. (Vége köv.t Különfélék. — Pápa-ünnep. A cist. rend vezetése alatt álló egri kath. fógymnasium, f. év apr. hó 11-éu, sz. Leó pápa és hitvalló napján, mint dicsőségesen kormányzó szent atyánk, XIII. Leó pápa nevenapján, az intézet újon épült to ma helyiségében, ének és szavalati akadémiával tartja meg ő szentsége félszázados áldozársága ünnepét, a következő programmal: 1. Regg. 10 órakor az intézet templomában, az ifjúság énekkarának közreműködése mellett, isteni-tisztelet. Ezután gyülekezés a fő- gymnasium tornatermében, hol megnyitóképen 2. Pápai hymnus. Az énekkar által. 3. XIII. Leó pápa ő szentségét ünneplő beszéd. Tartja : Szerencse Menyhért, főgymn. r. tanár úr. 4. A vizi rózsa. Abttól. Előadja az énekkar. 5. Hymnus XIII. Leó aranymi- sés sz.-atyánkra. Szavalja: Farkas Dezső VII. o. t. 6. Ad jubi- laeum sacerdotale Leonis XIII-tii Pontif. Max. Előadja: Palasov- szky Sándor VII. o. t. 7. In questa tómba oscura. Beethoventől. Előadja az énekkar. 8. A nagy pápa, XIII. Leo dicsőítésére irt, (tiz közötti) pályanyertes óda felolvasása. Irta Sankovics Ignácz VII. o. t. Olvassa : Lakatos Vincze VIII. o. t. 9. XIII. Leó zsol- tári jelmondata: Exurgat Deus et dissipentur inimici ejus. Psal. LXVII., 2. Előadja: Szapáry József VIII. o. t. 10. Üdvözlő dal Gouuodtól. Előadja az énekkar. Mely ünnepélyre ezennel, a t. ez. szülőket s az intézet és alkalom iránt érdeklődőket tisztelettel hívja meg az igazgatóság. — Pánthy Endre, egri főegyházi éneklő kanonok őnsga nemes áldozatkészségét legújabban az irgalmas nővérek egri templomával éreztette. A nevezett templom 87 kilós harangját — melynek kellemetlen hangja bántólag hatott őnsga hallóérzékére, — (de más épérzékü emberére is. Szerk.) — átöntette és megna- gyobbittatta négyszáz negyvenegy forint költséggel, úgy, hogy a 87 kilós harang helyett 225 kilós hivja istentiszteletre az embereket. Dominus retribuat! ezen állítást, oda módosítani, hogy a templom a maga megfelelő arányaival oly harmonikus egészet nyújt a vizsgálódó szemnek, hogy ez első tekintetre nem is veszi észre, micsoda óriási méretekkel van dolga; csak miután a részlétekre fordította figyelmét, győződik meg erről. így pl. ha a 187. méter hosszú templom bejáratánál megáll az ember, jó szeme legyen, hogy a szentélyben járó-kelő alakokat felismerje; ha a templom föhajójának közepén megállunk, az oldalt levő apostolszobrok egészen rendesek, de ha közelükbe lépünk, megijedünk az óriásoktól; a szentelt-viztartó kis angyalokat is csak közvetlen közelből látjuk, hogy ölnyi magasságúak ; ha az 500 láb magas kupola alatt megállunk, annak belső erkélyén az emberek kis gyermekeknek tűnnek fel, a pápa aranymiséjén a zenészek hangszereit csak nagy vitatkozás és mutogatás után ismertem fel amaz erkélyen ; a kupola bolthajtásán, a négy evangélista mozaik freskó-alakja alulról egészen rendes, mig a kupola belső erkélyéről, tehát már közvetlen közelből nézve őket, szintén óriásoknak tűnnek föl. Mondják kik a kupolában fönt, voltak, — én a kedvezőtlen időjárás miatt nem mentem föl, — hogy a Szt. János kezében levő. iró-toll épen egy öles, pedig alólról nézve az is egészen rendes nagyságú. íme ilyen csalódásoknak van kitéve a szokatlanéi nagy méretekhez nem szokott szem. A templom különben a legtisztább bazilika-stylben van építve, hosszhajóit a szentélytől, egy nagy kereszthajó választja el, melynek közepén van Sz. Péter sírja, melyhez kettős lépcsőn juthat le az ember. Sz. Péter sírja fölött van négy csiga-márvány- oszlopon nyugvó vörös márvány-meny ezet alatt a főoltár, melyen csak a pápa misézhet. Másnak csak is a pápától Írásban nyert felhatalmazás folytán szabad miséznie azon az oltáron. A sz. sir korlátján éjjel-nappal 89 aranyozott bronz-lámpa világit folytonosan, intésül, hogy az igaz hit világa most is innen terjed szaka- datlanúl az egész világra. A templom hármas hajóját két oldalról, szebbnél szebb márvány-kápolnák köritik. Nevezetes, hogy e templomban egyetlen festett kép sincs. A középső hosszhajó jobb oldalán, körülbelül középen van a kathedrán ülő Sz. Péter bronzszobra, melynek jobb lábfeje, a Rómába zarándokló millió- és millió hívek kegyeletes csókjaitól, a szó szoros értelmében el van koptatva. De ki tudná azt mind leírni, ami ott látható és csodálható'?! Mi az egész délutánt ott töltöttük, azonkívül voltam még kétszer benne, és még sem mondhatom magamról, hogy minden nevezetességét láttam volna Szt. Péter templomának. Öreg este volt, mikor szállásunkra visszatértünk. Róma templomairól, melyekről annyira hires, melyek gazdagság és fény tekintetében annyira vetekednek egymással, bővebben nem akarok Írni. Csak azokat említem fel, melyek figyelmünket kiválólag magukra vonták. Nekünk, laikusoknak, a Sz. Péter templománál is jobban tetszett Sz. Pál temploma. Kiválóan szépek még a Laterán és a Maria Maggiore. A régészekre nézve pedig igen érdekes az első századokból való sz. Kelemen temploma, hol egy földalatti kiásott templomra találhatnak és gyönyörködhetnek annak eredeti festményeiben. (Folyt, köv.)
