Eger - hetilap, 1888
1888-04-03 / 14. szám
109 nyújt aziránt, hogy a „gyöngyösi bank-részvénytársaság“ szakszerűen és az uj kor követelményeinek megfelelően fog vezettetni. A márcz. hó 18-án tartott alapitó gyűlésen Bende Dezső kifejtvén mintegy az intézet üzleti progragmmját, különös súlyt fektetett a községi hitelszövetkezetek kérdésére. Tárgyilagosan előadta az e téren való hátramaradás okait, és Hevesmegye nem lévén oly kedvező viszonyok között, mint Pestmegye, itt a hitelszövetkezetek bankszerü alakítását- ajánlta. — Az Első Általános Biztosító Társaság márcz. 24-én tartotta évi rendes közgyűlését-, Károlyi Gyula gróf elnöklete mellett. Az ülésen 21 részvényes jelent meg, 50 szavazatot képviselve. Az elnök az ülés elején meleg szavakkal emlékezett meg a társaság elhunyt elnökéről: Somssich Pálról, s amaz indítványát, hogy arczképe az intézet részére megszereztessék, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az igazgatóság jelentéséből felemlítjük a következőket : A múlt. évben előfordult rendkívül tetemes és számos tűzkárok, a társaság pénztárát nagy mértékben vették igénybe, s ez okozta, hogy a tüzosztályi üzletág, a 355,610 frt 72 krt tevő dijbevételi emelkedés mellett is, a tavalyinál csekélyebb nyereséget tüntet föl. A társaság tűz- és szállitmányi dijtartaléka 1,850,243 frt 42 krt tesz, s ezenkívül a társaság különféle tartalékai ez évben is jelentékenyen emelkedtek ; ugyanis: az életbiztosítási díjtartalék 11,827,607 frt 52 krról 12,617,652 frt 10 krra, a nyereménytartalék 1,980,78 frt 54 krról 2,140,959 forint 23 kraj- czárra, a tisztviselők segély- és nyugdíjalapja 463,205 forint 95 krajczárról 475,213 forint 37 krajczárra. Azon átmeneti érték- csökkenés, a mely a politikai viszonyok folytán az értékpapírok árfolyam-különbözeti tartalékát érte, az időközben beállott árfolyamemelkedések által már részben kiegyenlítésre talált. Az évi nyeremény 813,978 frt 9 krra rug s a különböző alapszabályszerü levonások után 451,699 forint 61 krnyi tiszta nyeremény mutatkozik. Az igazgatóság javaslata szerint: ebből 1%, vagyis 8167 forint 75 krajczár jótékony czélokra fordítandó, s osztalékul minden egész részvény után 150 forint és igy összesen 450,000 forint fizetendő ki, a fönmaradt 1699 frt 61 kr a jövő évi számlára kerül. Fölolvastatván ezután a felügyelő bizottság jelentése, a közgyűlés úgy ezt, mint az igazgatóságét jóváhagyólag vette tudomásul, s a fölmentvényt minden irányban megadta. Végül a választásokat ejtették meg. Az elhunyt Somssich Pál helyébe egyhangúlag megválasztották: elnökké Károlyi Gyula grófot, alelnökké Csekonics Endre grófot, választmányi taggá Fuchs Rudolfot, s az igazgatóságba: id. Hajós Józsefet, Harkány Frigyest, Lévay Henriket és Ormódy Vilmost. Az ez évi osztalék kifizetése márcz. hó 26-án vette kezdetét. — ,.Miseria cum aceto.“ Ezt a latin példaszót egy diák nebuló úgy fordította, hogy : „Miz er e ecze t be savanyítva.“ De most nem tréfa, hanem nagyon is komoly a példasző, ameny- nyiben erősen alkalmazható az itt időző Miklósyféle színtársulatra, mely pénzhiány miatt, nemcsak elmozdulni nem képes Egerből, de tagjai szánalomra méltó Ínséggel és nyomorral küzdenek, annyira, hogy utóbb a törzskaszinó is megsajnálta őket, s a választmány múlt hó 31-én tartott ülésében, a terembérletből 72 frtot fizetett vissza nekik csupa könyörületből. De hát „quid hoc ad tantam sitim?“ — mondaná rá Szomjassi Berczy barátuuk! — Legutóbb a húsvéti ünnepek alatt még három előadást, akartak rendezni a színkörben, de az első előadást sem tarthatták meg, miután a bevétel a napi kiadás harmadát sem födözte. Nem is csuda. Az egri közönség untig megelégelte már a Miklósy-tár- sulat előadásait, — s az ilyetén dolgot nem lehet erőszakolni. — Feltűnő öngyilkosság hírét hozza a „Budapest“ ez. fővárosi lap. E szerint Tarna-Örsön múlt márcz. hó 28-án Orczy Szeráf báró főbe lőtte magát. A fiatal báró, mint közös hadseregbeli tiszt, néhány farsangon az egri bálokban is megfordult. — Lörinczfy Laurencsik János, a sikkasztásáról hírhedt, s megugrott egri városi volt árvagyám, újabban ismét életjelt adott magáról, amennyiben a múlt héten négy vagy öt levelet küldött Egerbe, melyeken Nyitva, Pozsony, Bitest, és N.-Kanizsa póst.a- bélyegei láthatók. Az egyik levelet T. G. egri ügyvédhez intézte, melyben arra kéri, vállalja el a védelmét, ha majd nem sokára — haza talál kerülni. Levelében furcsa leleplezéseket teszen, melyeknek kiderítése annak idején a vizsgáló biró dolga lesz. Egy másikat a most Egerben lakó gyógyszerész vejéhez irta, melyben azzal biztatja, hogy ne törekedjék a tisza-ujlaki gyógyszertár után ; szerzett ő már neki New-Yorkban egy derék patikát, szódavíz- és illatszergyárral összekötve. De miután most ott is dúl az árviz, a szóda összekeveredett a parfimmel, s majd az ő dolga lesz azokat egymástól chemice szétválasztani. A harmadik levele, melyet Z. N. polgártársunkhoz intézett, szintén sok kuriósumot tartalmaz. Ebben azt Írja, hogy most egy lord két gyermekét tanítja magyarul. A lány jól tanul, de a fiú nagyon lust-a. Nagy baj, hogy a gyerekek ő hozzá svédül beszélnek, ő meg diákul magyaráz nekik. Különben házmesteri hivatalra van kilátása, mert a lordnak hét nagy palotája van Amerika főbb városaiban. Azt is Írja, hogy „Neapel“-ban fölismerte egy olasz pikulás, aki az egri piaczon pikulázgatott. Azt kérdezte tőle: mikor megy haza? „Majd ha visznek! — felelte Lörinczfy. Ez az egész levele tele van ilyféle úgynevezett „galgen humorral.“ Alig van kétség benne, hogy Lörinczfy itt bujdokol Magyar- országon, s igen valószínű, hogy sehol se tartózkodik hosszabb ideig, hanem folyvást vándorol egyik helyről a másikra. Valóban szánandó színben tünteti fel hazai rendőri viszonyainkat a körülmény, hogy ezt a markirozott külsejű s alakú embert nem képes megcsípni! ügy látszik, utóvégre is maga fog jelentkezni, mert. mint Írja, a pénze fogytán van, — s szeretné, ha egyik volt tiszttársa, kinek ő, állítólag, sok pénzt adott, küldene neki egy kis úti költséget. De azt nem írja, hogy hová! — Ismeretlen öngyilkos. Hatvanban, a műit hétfőn, az utcza közepén, egy 30 évesnek látszó, tisztességesen öltözött férfi, forgó pisztolylyal szivén lőtte magát s nyomban meghalt. A nyakában levő talir után Ítélve zsidó volt. Egy zsidó betűkkel irt levelet is találtak zsebében, melyben azt írja, hogy hatvani származású, s most meghalni tért- visza szülőföldjére. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek elő- fizetésök f. márcz. hó végével lejárt, megrendeléseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadályozva legyen. Előfizetési díj: Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra 5 frt. 2 „ 1 „ 50 kr. 30 „ .............................- „ 45 „ K özs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. |jlA hivatalos hirdetések, egyszeri közlésre bélyeg díjjal s lappéldány nyal együtt, az „Eger“ lapban ezentúl 1 frt 30 krért vétetnek föl. Miről a hirdető t. közönséget s különösen a t. ügyvédi kart ezennel tisztelettel értesíti az „Eger“ kiadóhivatala. Szinház. — Hétfő, márczius hó 27-én Feleki Miklós utolsó fellépte s jutalmául „Az idegennő,“ Dumas színműve. Feleky úr Clarkson szerepében a valóságig hűen — sok helytt kissé extemporizálva — mutatta be a minden iránt teljesen közönyös amerikait. Jók voltak: Bányay, Kovács, Miklósy Gábor, Ková- csicsné, Rónay Karola és Vágó. Kedd. márcz. 28. Kovácsicsné Sarolta jutalmául, helybeli műkedvelők közreműködésével „Lili és a szerelmes trombitás“ énekes bohózat. Jutalmazandó Kovácsicsné (Lili) mindjárt első kiléptekor igen díszes koszorút, majd csinos csokrot — utóbbit a műkedvelőktől — és számos jól megérdemelt tapsot kapott Horváth Bélával (Plen- san Anton) a szerelmes trombitással együtt, csinosan eléadott kettős dalaikért, ki után szerepeiknek nagysága szerint ifj. Si- monyi Károly mint, Grange Battliere, Kelem en Ernő mint Hypotése, Kelemen Lajos mint Bouzencourt, He ring Kál- Bompan, Frantz Gyula René, Erdélyi József (komornok) és Ficzere Béla mint inas, mindnyájan sok ügyességgel oldották meg — mint műkedvelők — feladataikat. — Szer dán márc. 29. „A vasember“ Csiky Gergely tragédiája. Felelős szerkesztő: Szabó Ignácz.
