Eger - hetilap, 1888
1888-04-03 / 14. szám
106 ismeretek, szabadkézi és mértani rajz, alkalmazva az iparra vagy az építészetre, szépírás, ének, test, és fegyvergyakorlat; rendkívüli tantárgy lehet a franczianyelv. Mindezen tantárgyakra nézve, figyelemmel a népokt. törvény 76. §-ban foglalt rendelkezésre, a tanterv úgy van megállapítva, hogy a polg. iskola első négy évi folyama alatt, habár kimerítőbben, ugyanazon tantárgyak taníttassanak, a melyek a gymnásium vagy reáliskola négy alsó osztályában taníttatnak, a latinnyelv kivételével. A törvény ezen rendelkezésének, rendelkivüli fontossága van, mert ily módon nincs elzárva a mód a polg. iskolai növendék előtt, hogy ha érdekei úgy kívánják s tehetsége van, a középtanodába átléphessen. A polg. iskola negyedik osztályát bevégzett tanuló, ha szakiskolákba akar átmenni, átléphet: tanitóképezdébe, kereskedelmi iskolába, közép-ipartanodába, az országos mintarajztanodába s a Ludovica akadémiába. A polg. iskola hat osztályát bevégzett tanuló előtt következő utak állnak nyitva: a) a tisztviselők minősítési törvénye értelmében alkalmaztathatja magát különféle állami hivatalokra; b) ipari, kereskedelmi, biztositó társulatoknál, pénzintézeteknél. — Ha a 6 osztály bevégzése után még tovább is tanulni akar, átléphet a gazdasági, erdészeti, állatorvosi intézetekbe. A polg. iskola IV-ik osztálya fölé és azzal kapcsolatban állíttatnék aközépkéreskedelmi iskola, melynek szervezetét a vallás és közokt. minisztérium 1885. évi 29801. sz. a. kiadott rendeletével szabályozza. A középkereskedelmi iskolába átléphetnek a polg. iskola, vagy a gymnásium IV-ik osztályát sükerrel végzett növendékek, kik az általános ismeretek szerzésére tartozó tantárgyakat a polg. iskola V. és VI. osztályában a többi növendékekkel együtt tanulják; a szaktantárgyakat, nevezetesen: kereskedelmi számtan, könyvvitel, kereskedelem-isme és kereskedelmi levelezés, áruisme, vegyi és mechanikai iparműtan, váltó és kereskedelmi jog, ipartörvény, nemzetgazdaság, pénzügytan, pénzügyisme, minta-irodai gyakorlatok, — külön arra képesített, szakemberektől nyerik, és pályájok még egy évvel, a VII. évfolyammal megtoldatik. melynek bevégeztével bocsáttatnak zárvizsgára. A polg. iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola nyilvánossági joggal van felruházva; — e mellett ezen iskola a gymnásium és reáliskolával egyenlő rangban áll, és azon kedvezményekben részesül, melyek az említett középtanodákat megilletik. — A keresk. iskola azon növendékei, kik a keresk. iskolába lépéskor kimutatják, hogy a gymnásium, reál-, vagy polgári iskola négy alsó osztályát elvégezték, és kik a zárvizsgálatot kívánt sükerrel kiállották, az egy évi önkény- tességre tarthatnak igényt. íme, ez volna a felállítandó polg. iskola és azzal kapcsolatos közép-kereskedelmi iskola tervezete. Azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen tanintézet Eger város viszonyainak teljesen megfelelne, s úgy kulturális, mint közgazdasági szempontból, itt igen becses tényezővé váluék. És most áttérek annak kifejtésére, mi módon vélném ezen tanintézetet felállitandónak. Az 1868. évi 38. t. ez. 59. §-bau foglalt rendelkezéshez képest oly városok, melyek kebelükben legalább 5000 lakost számlálnak, kötelesek felsőbb népiskolát, vagy polg. iskolát állítani és feutartani. A törvény ezen világos rendelkezésén azért kezdem, mert eltekintve, hogy a polg. iskola fennebb kifejtett szervezetében, városunkban nagy szükséget pótolaud, — azt a város törvény szerint előbb-utóbb különben is felállítani köteles. Rövid itt létem alatt volt alkalmam meggyőződést szerezni, hogy a város valóban nehéz anyagi helyzetben van, s mindemellett kulturális czélokra jelentékeny összeget áldoz; méltányosnak tartom tehát, hogy midőn a város a polg. iskola felállítására vonatkozó törvényes kötelezettségének ily nyomasztó viszonyok mellett is eleget tenni kivan, ezen törekvésében az állam, vagy még más becses tényezők által is támogattassék. Meginditandónak vélem a tárgyalást oly alapon, hogy a város gondoskodnék az intézet elhelyezése, bebútorozása, fűtése, világítása és tisztántartása felől, s a keresk. iskolában egy tanár évi javadalmát viselné; a közokt. kormánytól kéretnék a tanintézetnek javadalmazása az államköltségvetésből. Az intézet fokozatosan fejlesztetnók, oly módon, hogy p. o. az 1888 —9ik tanévben megnyittatnék a polg. iskola I. és a keresk. iskola I. osztálya, ez utóbbi azért, mert valószínű, hogy a gymnasium IV-ik osztályából már jelentkeznék az uj intézetbe növendék. — Azután évről-évre, osztályonként íéjlesztetnék a kettős tanintézet. Ily módon a fenntartási költség is több évre felosztva fokozatosan, és nem egyszerre kivántatnék. Köztudomású, hogy az állam pénzügyi helyzete sem engedi újabb terhek elvállalását ; mindamellett ha a közokt. kormány figyelmét kikérnék, hogy van az országban egy pár oly államilag fenntartott felső népiskola, és talán még polg. iskola is, melyek néptelenek, nem fejlődnek s igy a reájok fordított jelentékeny államsegély az elért eredménynyel arányban egyátalán nem áll; — ha másfelől kifejtjük, mily fontossággal birand Egerben a tervbe vett polg. iskola, de melynek létesítésére a város egy maga nem képes; — s ha mindezekután kérelmezzük, hogy a czéltalanul fenntartott valamely polgári iskola beszüntetésével az ott felszabaduló államsegélyt, az egri polgári és kereskedelmi iskola felállítására fordítani kegyeskednék: ily módon — ha a város is meghozza a telhető áldozatot, — remélem, már a közel jövőben czélt érhetünk. Még csak azt említem, hogy a polgári és keskedelmi iskolánál alkalmazandó tanerők évi 800 írt fizetései 200 írt lakbérrel lennének javadalmazandók ; s hogy az első évben két rendes és egy kisegítő tanárra volna szükség. Az elhelyezés ideiglenesen — bérházban is történhetnék. _ Halász Ferencz, kir. tanfelügyelő. Az árvíz Hevesmegyében. A megye alispánját, ki irtózatos csontszaggatásait roppant resignatioval s mondhatni megfoghatatlan közönynyel tűri, kiriasztotta csendes odaadásából azon hir, miszerint a megyének több virágzó s vagyonos községét, a növekedő ár, veszélylyel, sőt elpusztítással fenyegeti. Nem lévén oly helyzetben, hogy maga a helyszínére mehessen, de ha mehetne, sem lehetne mindenhol, az első jelentésre kiküldötte Marton ffy László tiszti főügyészt, — mert megjegyzendő, hogy a főjegyző is gyöngélkedő, — Sarudra, hol a vizszabályozási mérnökök a védgátak erősítésén már nagyban dolgoztak, s a főügyész mellé oda rendelte Keleti Izsó k. mérnököt is. Azonban alig távozott a két kiküldött, midőn Poroszló- és Lőrinczfalváról is vészhirek érkeztek, s mivel a Tiszán való átkelés a dühöngő vihar miatt lehetetlen s föltehető volt, hogy a t,-füredi főszolgabírói hivatal személyzete, túl a Tiszán, a vésznek kitett községek mentésével van elfoglalva, — kiküldötte a megye alispánja Poroszlóra Korponay István szolgabirót Kovács Kálmán k. főmérnökkel. A megye alispánjának nyugtalansága folyton nőtt, és mert Korponaynak Lőrinczfalván kellett intézkedni, az időközben oda rendelt Keleti k. mérnökkel, leküldötte Maczky Emil főszolgabírót is Poroszlóra, hogy a község megmentése érdekében, esetleg a szomszédos községek kirendelése mellett, minden lehetőt kövessen el. — Időközben Sarudra kéretett és rendeltetett ki, — majd Poroszlóra is kéretett katonaság, és Mezőtárkáuy, Füzes-Abony, Dormánd és Bessenyő községek munkaerejének kirendelése. Az alispán meg akarván győződni, sőt biztosítani kívánván rendeletéi teljesítését, éjnek idején költette fel Klasánszky László megyei jegyzőt s kiküldötte őt a megnevezett községekbe azon utasítással, hogy a kirendelt munkaerőt Poroszlóra szállítsa. A kassai cs. kir. hadtestparancsnoksághoz, egy század katonaság kirendelése végett, távirat intéztetvén, arra csak déltájban érkezett válasz; a kirendelt katonaság a délutáni vonattal indíttatott meg Fiizes-Abonyba, onnan a helyszínére, ezekkel Földvár y Kálmán megyei aljegyző küldetett ki, kinek meghagyatott, hogy a mennyiben valamely községben a munkaerő még ki nem állott volna, — a kiállítást és elszállíttatást karhatalommal is eszközölje. Erre ugyan már szükség nem volt, mert F.-Abonyból 350, Dormándról 42, Bessenyőről 200 és M.-Tárkányból 260 ember már el volt szállítva. De az intézkedés minden esetre indokolt volt, mert a következés tanúsította, hogy ha katonaság nem rendeltetik Poroszlóra, sok elszökik, kivált éjnek idején, a fárasztó s kimerítő munka elől. A katonaság 9 óra tájban ért Poroszlóra, szétoszlatott a lázas muuka felügyeletére, és 40 munkás 6 katona kíséretében Lőrinczfalvára küldetett.
