Eger - hetilap, 1887

1887-10-25 / 43. szám

43-ik szám.

26 -ik év-folyam

1887. Október 25.

Előfizetési dij:

Egész érre . 5 frt — kr.

Félévre . . 2 „ 50

Negyed évre. 1 30 „

Egy hónapra — „ 45 „

Egyes szám — 12 „

Hirdetésekért

minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílt tél ben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceuini nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

Dr, Varik Béla

kir. tanácsos, az egri kir. törvényszék volt elnökének bucsuzója.

Az egri kir. törvényszéknél f. 1887-ik évi október 20-án épen oly díszes, mint megható ünnepély folyt le. — Az érintett napon vett búcsút. Dr. Vavrik Béla kir. tanácsos, mint a marosvásárhelyi kir. táblához legközelebb kinevezett tanácselnök úr ő méltósága, az ekkorig vezetése alatt állott egri kir. törvényszék tisztikarától, valamint ezen tisztikar is volt elnökétől.

Föntisztelt , tanácselnök úr az érintett napon délelőtt, a tvszéki nagy teremben már egybegyülve lévő törvényszéki egész tisztikar körében megjelenvén, bemutatta felolvasás végett a kir. táblai tanácselnökké ő cs. és apóst. kir. felsége által lett kine- veztetését tárgyazó kir. igazságügy miniszteri okiratot, melyben egyszersmind a nagymélt. k. igazságügyi miniszter úr kifejezést ad köszönetének és elismerésének fentisztelt volt tvszéki elnök ín- eddigi sikerteljes működéséért, továbbá tudatja, hogy az egri k. tvszék ideiglenes vezetésével Szuhányi János tvszéki birót bízza meg. — Ezen kinevezési okirat egyik tvszéki bíró által felolvastatván, midőn fentisztelt tanácselnök űr búcsú-szavait megkezdette, anyira meghatva lett búcsú-érzelme által, hogy szemei könybe borulván, egyideig szólásával várakoznia kelleP, mig erőt vévén magán, az öszves tisztikar mély meghatottsága között, a legszi- vélyesebb szavakban fejezte ki búcsúzását a tvszék tisztikarától, melylyel több mint 15 évi hivatalos viszony kötötte egybe, egyszersmind annak adott kifejezést, bogy azon siker, mely a miniszteri okiratban kiemelve van, s mely az egri k. tvszéket az ország legjobbjainak egyikévé emelte, az összes tisztviselők együttes közreműködésének eredménye.

Tanácselnök úr búcsúszavait végezvén, a kir. törvényszék tisztikara részéről Szuhányi János tvszéki biró emelt szót. Kiemelte, hogy azon köteléket, mely fentisztelt tanácselnök úr és az egri k. tvszék között több mint 15 évig fennállott, nem a puszta hivatalos érintkezés ridegsége, hanem a szeretet s magasb fokú tisztelet képezte; —■ hogy ezen tisztikar meg van győződve, miszerint tanácselnök úr azon magasb fokú tudományos képzettséget, lankadatlan buzgalmat, mindenre kiterjedő figyelmet, és ügyszeretetei, mely tanácselnök urat ezen k. ívszék elnöki székén kitüntette, át fogja vinni magával azon magasb bírói testülethez is, mely ezentúl működése körét fogja képezni. — Igaz, hogy távozása által megszakad a közvetlen együvetartozás kapcsolata, azonban emléke ezentúl is sértetlenül fennmarad ezen bírói testületnél; tartsa hű emlékben tovább is azon földet, hol bölcsője ringott, azon várost, melynek szülöttje, s mely kiképez- tetésének zsengéjét látta; azon bírói testületet, melynek tagjaiban mindanyi tisztelőket hagy . hátra, s hagyja ezen bírói testületnél azon meggyőződést, hogy ezen tvszéki tisztikart a távolban is emlékébe tovább is befoglaltál) megtartani fogja. Ezután tanácselnök úr a tvszék bíráival s. többekkel kezet fogva, a teremből eltávozott.

Úgy tudjuk, hogy a helybeli kir. ügyészség ugyanakkor búcsúzott el tanácselnök úrtól.

*

* *

Városunk értelmisége a múlt vasárnap, f. hó 23-án, a törzs- kaszinó nagy-termében tartott diszestélyen vett búcsút a távozó dr. Vavrik Béla kir. táblai tanácselnök ő mlgától. A diszlako- mára mintegy 170—180-an gyűltek egybe, az egri intelligentia szinejavából. A részvevők közt ott láttuk az egri mélt. főkáptalan két tagját: Babies János, és Zsendovics József kanonok őnsgaikat, a helyben állomásozó közös hadsereg, s a magy. kir. honvédség tisztikarának számos tagját, élőkön jánosi Pap Emil alezredessel, s Pauer cs. és kir. századossal. Kaszap Bertalan. Hevesmegye alispánját, Zalái- József megyei főjegyzőt, Grónay Sándor Eger város h. polgárnagyát, Dusárdy J. városi főjegyzőt, a városi h. rendőrkapitányt, a kir. törvényszék, az ennek hatáskörébe tartozó kir. járásbíróságok, a kir. ügyészség a városi közigazgatási hatóság, s egyéb állami s magánhivatalok tisztikarának számos tagját, az egri fögymn. tanárkarának, az egri ügyvédi karnak stb. számos képviselőjét, s a polgárság és az egri fiatalság köréből is számosakat. Dr. Vavrik Béla tanácselnök ő mlga, bensőbb barátaitól kisérve. nyolez óra után lépett a terembe, s kitörő, lelkes éljenzéssel fogadtatott.

Lakoma közben, mely alatt Palócz Kálmán nemzeti zenekara, válogatott zenedarabokkal ügyekezett a fokozatosan lelkesülő lakmározók kedélyét még jobban fölvillanyozni, — csakhamar megindult a szebbnél szebb pohárköszöntők hosszú sora. A második fogás után az egyik asztalfőről Szuhányi János kir. tszéki biró, s helyettes elnök emelkedett föl, s tiszttársai nevében, nemesen egyszerű szavakban vett búcsút szeretett elnöküktől. Utána Zalái' József, megyénk aranytollú főjegyzője, intézte bucsúszózatát a távozó tanácselnökhöz, úgyis, mint megyei életünk egyik kimagasló vezérférfiához. Beszéde valódi mestermüve volt a pohárköszöntőknek, s az a passusa, hogy a kormány igen rósz távcsövekkel vizsgálódliatik, ha csak ily későn volt, képes fölismerni törvénykezésünk egén ö mlgában a szabad szemmel is látható csillagot, - viharos tetszést keltett. Zalái- után Grónai Sándor h. polgármesterünk vett búcsút érzésteljes szavakban a tá,vozó tanácselnök ő mlgától, úgyis, mint városi ügyeink egyik leglelkesebb szószólójától, s intézményeink legbuzgóbb előmozdítójától. Babies János kanonok önsga lelkes p'ohárkoszöntője után, — melyben interpellálni Ígérte az igazságügyministert, amiért megfoszt bennünket Vavrikunktól, — Gáspárdy Géza. mint az egri ügyvédi kar szónoka, e kar nevében, — majd Szerencse Menyhért cist. r. alperjel, fögymn. tanár, a tanügy nevében intéztek távozó ünnepeltünkhöz talpra-esett búcsú-köszöntőket. Valóban sajnáljuk, hogy a derék beszédeket időnk s terünk korlátoltsága miatt, szó szerint nem közölhetjük.

E közben, siri csend közepette, fölállott a búcsúzó tanácselnök ő mlga. Beszédét azon kezdte, hogy bocsánatot kért, ha lelke jelen izgalmaiban, köszönő s bucsu-szavai nem felelnének meg a hozzájok fűzött várakozásnak. Pedig a t. tanácselnök úr, — kit a politikai, megyei s városi tanácskozások, s a nyilvános közünnepségek termeiben, éveken át mint kiváló szónokot tanultunk ismerni, — épen e búcsú-estélyen mondotta el legragyogóbb, s leghatásosabb beszédeinek egyikét. Minden szava a szív legmélyéből fakadt, s a szivek mélyében talált visszhangra.

De nem is csoda — úgymond, — ha lelke mélyen meg van hatva, midőn ama várostól kell búcsút vennie, mely bölcsejét ringatta, melyben gyermekkora első oktatását nyerte, s melynek később, férfikora teljes munkásságát szentelő. Szóló nagyon gyanúsnak tartja az oly hazafiságot, mely általános érdekeket törekszik munkássága körébe ölelni, a helyett, hogy saját szükebb hatáskörében ügyekeznék erőit s tehetségeit az e körbe tartozó érdekek s feladatok előmozdítására fordítani, hogy azok ismét a közjó előmozdítására szolgáljanak. így fogta ő fel a hazafiságot, midőn arra törekedett, hogy tehetségeit s erőit első sorban e vá-