Eger - hetilap, 1887
1887-05-17 / 20. szám
Városi képviselők választása. Eger város választott képviselő-testületi tagjai felerészének a törvény értelmében való kilépésével megürült ö t v e n városi képviselő-testületi tag megválasztása, a város mind a tizenkét kerületében, múlt vasárnap f. máj. hó 15-én regg. 10 órától délut. 4 óráig élénk érdeklődés közt a következő eredménynyel folyt le. Megválasztattak: Az I. vál. kerületben: Petravich Ferencz, Pásztor Bertalan, Fei'csik Mátyás, Kovács Ferdinand. II. v. k. Matekovics Mór, Plank Géza, Dr. Brünauer Am- bró, Dr. Alföldy Dávid, Polereczky Gyula. III. v. k. Nagy Bernát, Kovács Kálmán, Pászty Gábor, Bárdos János. IV. v. k. Kapácsy Dezső, Kis Imre, Kasszány Imre, Han- zel József. V. v. k. Balázs Ignácz, Biró Béni, Bodó Antal, Fekete Ferencz. VI. v. k. Tótb Bernát, Back Leó, Harangozó János, Csep- regi Gyula. VII. v. k. Pozsgay Antal, Csőke Bernát, Kajdácsi Rafael, Hajdú Zsiga. VIII. v. k. Nagy Pál, Török Sándor, Altorjai Sándor, Kelemen Antal. IX. v. k. Horánszky Imre, Horánszky Bertalan, Farkas Simon, Nagy Gábor. X. v. k. Nagy Bernát, Orosz Kálmán, Csirke Ignácz, Koncz János. XI. v. k. Kövér Imre, Bánbídi Adolf, Izsépi Béla, Jobbágyi István, Schaffner József. XII. v. k. Kovács Kálmán, Nánásy Ferencz, Csatlós Kovács Mihály, Tarjányi József. Megyei élet. (Tiszti jelentések az 1887. évi april hóról.) Az al i sp á ni j el ént és szerint: A közbiztonság a megye területén kielégítő volt. A személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető eset, egy kivétellel, — melyre nézve a vizsgálat folyamatban van, — nem fordult elő, — a fősorozás megyeszerte befejeztetett, a főutóállitás, valamint a havonkinti utóállitások határnapjai kitüzeltek, s úgy a katonai, mint a polgári hatóságokkal közöltettek. A soi^zás eredménye a következő : besoroztatott a hadseregbe 690; a póttartalékba 22; a honvédségbe 283; összesen: 995. Tartozásban maradt: a hadsereg részére 362, a pótAz „EGER“ tárczája. A franczia-muszka szövetségre. Sötét felhők gyűlnek hazám egén, Titokzatos szellő suttogva lebben, Suttog . . . s megütközést kelt nemzetemben Kétkedve kérdi: Ezt hogy higyem én ? A kancsukát segítené a jog? A műveltség múzsákihlette népe Alkura jogtipró barbárral lépne ? Mocsárba gázolnának a sasok ? Egyenlőség . . . testvériség . . , szabadság! Miért dicső apái vérök onták A fraucziánál már csak gúny leszen! ? Vigyázz nép ! mert ha hűtlenséged ellen Kikéi sírjából a szabadság-szellem : Boszút te rajtad rettentőt vészén! . Olaszfalvi. tartalék részére 193; összes tartozás: 555. Felülvizsgálatra rendeltetett 377. Távol maradtak: az I. korosztályból 178, a II-ikból 145, a III-ikból 181; a IV-ikből 120; összesen: 624. Fegyelmi ügy folyamatban van 2. Rendbírság szabatott ki 9 községi tisztviselőre. — A hasznos házi állatok közt járvány és ragály nem mutatkozott. Felső-Tárkányon egy szarvasmarha vértályog-, Kerecsenden egy kutya víziszony miatt kiirtatott; Felső- Tárkányban 4 ló rühösség miatt zár alá vétetett. Csempész-, vételár- és birság-pénzek czimén f. april hóban mi sem folyt be, miről a kir. földm. ipar és keresk. ministernek jelentés tétetett. A közigazgatási bizottság ügyforgalma: múlt havi hátrálék 31 iidb., apr. havában beérkezett 170 db. ebből elintéztetett elnökileg 79; az apr. havi ülésben 33; a május havi ülésben előterjesztetik 86; marad függőben 3. — Az árvaszéki elnök jelentése szerint ügyforgalom: márcz. hóról - elintézetlen maradt és apr. hóban beérkezett összesen 1998 üdb. ebből elintéztetett 1543; elintézetlen maradt 463. A számvevőségnél: márcz. hóról elintézetlen maradt és apr. hóban beérkezett összesen 201 db.; ebből elintéztetett 198; elintézetlen maradt 3. - A központi közgyám jelentése szerint az 1887. évi jul. havában nagykorúságot ér 78 árva. A kir. közjegyzőknél tárgyalás alatt van összesen 328 ügydb. — A megyei fő-orvos jelentése szerint: Az időjárás és hőfokváltozásainak az egészségre befolyásoló nagyobb eltérései nem voltak. Az időjárás általában enyhe, száraz, esőnélküli volt. A légző és emésztő szervek hurutos bán- talmai képezték az uralkodó kórjelleget. A szoptatás és daj- kaságba adott gyerekek ellenőriztettek. A népiskolák tisztasága kielégítő. Tápszerek, italok s ivóvizek jók. Elmebetegségi eset volt 2. Ebmarási eset volt 5, ezek közöl 2 veszett eb által maratott meg; mindkét egyén orvosi gyógyítás és ellenőrzés alatt áll. Vágóhidak s mészárszékek tiszták. Orvosi bizonyítvány kiállíttatott 43, látlelet 29. Hullaszemle volt 1, orvos-rendőri bonczolás 9, orvos-törvényszéki 4. A gyöngyösi kórházban gyógyittatott 120 beteg. Az egri irgalmas-firendház kórházában 82, s az egri női alapítványi kórházban 120, összesen 322 beteg. Dr. Bayer Sándor az összes orvosi tudományok tudorának 1886. jul. hó 3-ról keltezett budapesti egyetemi oklevele 164/87. fó-orvosi szám alatt láttamoztatott, s kihirdetés végett bejelentetett. — A kir. tanfelügyelő jelentése szerint: a tankötelesek kielégítő szorgalommal jártak iskolába, s csak egyes helyeken vált szükségessé a mulasztás ellen a törvény szigorával fellépni. A községi elöljáróságok elég buzgalommal jártak el a bátonyi kivételével, ki hanyagsága miatt a jár. főszolgabíró által megbirságoltatott. Az iparos-tanoncz és kereskedő inasok iskolái is rendbeu találtattak, s csak annyiban merült fel panasz, hogy az iparos-tanonczok közül többen követtek el e hóban is mulasztást; az erre vonatkozó intézkedések folyamatban vannak. Járványos betegség miatt csupán a füzesi iskola szünetelt. Az egri A fagyos szentek. (Vége.) Hogy az első kérdésre megfelelhessünk, a légnyomásnak *) a május 11 — 15-ig terjedő ötnapos időközre vonatkozó középszámait kellene pontosan ismernünk; mert a május havi izo bárokból (így nevezik az egyenlő légnyomású helyeket összekötő görbe vonalakat), a miképen azokat pl. Buchan térképein összeállítva találjuk, annyit láthatunk, hogy a depressio május hóban Európa délkeleti részei fölött van s hogy e depressio centruma éppen Magyarországra esik; azt is látjuk, hogy a nagy légnyomás Europa nyugatán van; de nem látjuk, hogy éppen a május 11—15-i időköz kedvez különösen a fentebb jelzett helyzet alakulásának. — A sokévi észlelésen alapuló kívánatos középszámok hiányában Bezold azt az empirikus (tapasztalati) szabályt alkalmazza, hogy az egyen-légsúlymérői görbék (a fentebb említett izobár-vonalak) nagyjában összeesnek a hőfoki iz an o m ál-vonalakkal (igy nevezik a valamely hely valódi kö- zéphőmérséklete és a földrajzi szélességének megfelelő középhő- mérséklete között való egyenlő eltérést feltüntető görbéket), sőt megközelítőleg egymást fedezik, ha az előbbieket, vagyis az izobár*) A mondandók könnyen megérlése végett megjegyezzük: a lég súlyának, illetőleg a föld által való vonzatúéinak közvetetten következménye a légnyomás, melynek emelkedését vagy alábbszállásít a légsúlymérő (barométer) mutatja. A légnyomás mindenütt folytonos változásnak van alávetve, mi a légáramlások következménye, a melyeket főleg hőmérsékleti ellentétek idéznek elő. Általában véve, a légsúlymérő emelkedik, ha a hévmérő (thermometer! alábbszáll, és megfordítva; ennélfogva a hideg légáramlatok a légsúlymérő emelkedését, a melegek esését idézik elő, s igy a légnyomás nagyobbodása a hőfok esésével, ellenben a légnyomás csökkenése, a depressio, a hőfok emelkedésével jár.
