Eger - hetilap, 1887

1887-03-22 / 12. szám

91 A mult év végével ugyanis 93 főre rúgott a járás tartozá­sa az ujoncz és póttartalék-jutalék részére; ehhez még az idei két jutalék 196-tal vettetett ki, úgy, hogy 289 embert kellett vol­na a járásnak csupán a hadsereghez állítani, azonfölül pedig a honvédség legkisebb szükséglete is 32 embernyi volt. Állíttatott összesen 133 ember a hadsereg javára, s igy maradt az adósság 156 ember, vagyis sokkal több, mint ameny- nyi állíttatott. — Hogy mikép kerül ki a járás az adósságból, az nagy kérdés. — A négy korosztályban összesen fel volt véve jogosan 1230 ember; ezek közöl a sorozástól részint engedélylyel, részint anélkül elmaradt 155 ember, mint családfentartó ideiglen felmen­tetett 56, s igy tényleg 1019 hadköteles lön a hadiszolgálatra való képesség tekintetéből megvizsgálva. Ezek közöl kicsiny volt 141, testi fogyatkozás miatt visz- szahelyeztetett 615, mindenkorra alkalmatlannak találtatott 4, felülvizsgálatra küldetett 75. Az ujonczjutalékba besoroztatott 131, a póttartalékba 1, és a honvédséghez 52 egyén, vagyis a besorozottak összes száma 184, mi 18 százaléknak felel meg. A negyedik korosztály felhívása ezen járásban sem felelt meg a czélnak, amennyiben 90 megvizsgált egyén közöl egyetlen egy ember soroztatott be! Jelenleg a sorozás Gyöngyösön folyik. Különfélék. — Sz. József napját, szeretve tisztelt érsek-főpásztorunk, dr. S a mássá József ő exja névünnepét, múlt szombaton, f. hó 19-én szokott kegyelettel üllötte meg városunk közönsége. Az ez alkalomból a székesfőegyliázban regg. 9 órakor tartott ün­nepi istentiszteleten, melyen Porubszky József apát-kanonok őnsga pontifikáit, — az összes helyi katli. iskolák s magasabb tanintézetek ifjúsága, tanári-karukkal élőkön, testületileg von részt, hogy a nagy számmal egybegyült ájtatos hívekkel egye­temben buzgó imát bocsássanak az egek Urához, érsek-főpász­torunk ö exja, egyházmegyéje híveinek kegyes atyja-, s városunk nemeslelkű jóltevőjének hosszú, boldog éltéért. — Adomány. Dr. S a m a s s a József érsek ő exja, az egri szőllőszeti s borászati iskolatelep fölszereléséhez közelebbről 250 db. faragott oszlopot volt kegyes adományozni. Az egri érsek­uradalmi igazgatóság pedig, a nevezett szőlőtelepen építendő fel­ügyelői lakóház, s egyéb szükséges helyiségek fölépítéséhez több száz forint értékű épület-fát ajándékozott. Az egri szőllőszeti s borászati iskola felügyelő bizottsága, közművelődésünk érdekében tett mindkét nemeslelkü adományért, úgy érsek ő exjának, vala­mint az érsek-uradalmi igazgató, ifj. Samassa János őnsgának jegyzőkönyv utján fejezte ki forró köszönetét. hogy egynémelyük még ruháikat is felölté és életmódjukat is megosztó, hiszen azon korról van szó, melyben az önfeláldozás varázshatalmat gyakorolt a buzgó szellemekre, és Fraknóival szólva előkelő, tudós férfiak tömegesen csoportosúltak a szerzet házaiban. *) Épen legtekintélyesebb egyik egri püspökünkről tudjuk, hogy életének utolsó éveit zárdába vonulva töltötte. * **) Mindezek tekintetében azonban a feljegyzések hiányzanak; de az tény marad, hogy Eger főpapjai és azoknak egy­házi tanácsa: a káptalan fő-fő jóltevői valának a tárkányi mo­nostornak. És emellett a karthauziak egri fekvőségei adnak elegendő bizonyságot. A karthauziaknak van Egerben házuk. *) És még inkább egri és talán egyszersmind püspöki ado­mányra vall azon budavári (Novi Montis Pesthiensis) ház, mely­nek a segedelem-völgyi karthauziak 1507-ig birtokában valának, mikor is azt fateálták „pro Mathia Lapicida“ és neje részére. 2) Övék a gyógyhatásáról ismert „egri fürdő,“ melyet eddig tör­*) Fraknói Vilmos és Ábel Jenő: Két magyar egyházi iró a XV-ik század­ból. Irodalomtörténeti nmlékek. I. k. IX. 1. **i Dr. Wenzel írja („Stibor vajda“ 35. 1.) Stibor egri püspökről, hogy 1420-ban visszatért Lengyelországba, hol a domonkos rendiek bresti monostorá­ban élt s 1434 körül meghalt. '1 1547-ben fotelül M első és utolsó nyoma. 2) Kápt. magán levált. — Gr. Szapáry Gyula, volt m. kir. pénzügyminiszter — mint legközelebb teljes hitelességű forrásból értesültünk — egyáltalán nem szádékozik Egerben, a küszöbön álló képviselőválasztás al­kalmából, képviselő-jelöltül föllépni. —( Hymen. Bessenyői Szabó Janka kisasszony, özv. Szabó Ágostonné, hevesmegyei Bessenyő községbeli birtokosnő szép műveltségű, kedves és szeretetreméltó leánykája, a múlt napokban váltott jegyet pápai Vratarics Lajos ugyanottani föld- birtokossal. — Márczius 15-ike Egerben. — Tán az idők jele azon kö­rülmény, hogy városunk hazafias közönsége az idén sokkal na­gyobb s igazabb lelkesedéssel ünnepelte meg nemzeti újra ébre­désünk s szabadságharezunk történelmileg örökké emlékezetes napjának, márczius 15-ének évfordulóját, mint a megelőző évek­ben. Az ünnepély ugyan a megelőző évekéihez hasonló program­mal folyt le, de tagadhatlanul növekedőben volt benne a hazafiui lelkesiiltség. A hevesmegyei 1848/9-iki honvédek-egylete, s ezzel kapcsolatban az egri érs.-lyceumi jogakademia polgársága által a nagy nap megünneplése tárgyában városunk polgárságához inté­zett fölhivás nyomán, márcz. 15-én esti 5% órakor, daczára az idő rendkívüli zordonságának, a honvéd-egyleti tagok, s a jog- akademiai polgárok, nemzeti kokárdákkal s váll-szalagokkal di- szitve, és a hazafias polgárok seregétől környezve, tekintélyes számmal gyűltek össze az Eszterházy-téren a lyceum előtt, hon- nét, nemzeti zászlók elővitele, számos fáklya világa mellett, Palócz Kálmán nemzeti zenebandájának indulói, s a lelkes ifjúság ajkairól felhangzott hazafias dalok zengedezése, s mozsarak dur­rogása közben, hat óra tájt a diszmenet, megindult, s az ékesen fellobogózott megyeház előtt éljenzések közt elhaladva, a váralji utczán át impozánsra növekedett csoportban a városház terére ért, s ott sorakozott azon földiszitett márvány-emléktábla előtt, mely a szabadságharezban hős halállal kimúlt földjeink neveit van hivatva megörökíteni. Miután itt a jelenvolt ifjúság s a nép nemzeti hymnusunkat elzengette, a jogakad. polgárok kijelölt derék szónoka, Farkas Gyula, hazafiui lelkesedéstől áthatott szónoklattal üdvözölte a nagy nap, s a hazáért elvérzett honvé­dek emlékét. A szép beszéd sokakat egész a könnyezésig meg­hatott. A hosszas éljenzéssel kisért beszéd után, Békefy Iván jogakad. polgár szavalta el Petőfi „Talpra magyar!“ ez. költe­ményét, melynek meg-megujuló refainje: „A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!“ — mind­annyiszor kitörő lelkesedésre, s messzehangzó „Éljen !“-ekre ra­gadta a fölizgult közönséget. Szavalat végeztével a lelkes közönség Kossuth Lajost, Csiky Sándort, Szederkényit és Kapácsy Dezsőt éltetve, a törzs-kaszinó felé indult, holott a nagy sokaságot Csiky Sándor a honvéd-egylet elnöke, velős szavakban, hazafiui ünneplésök teljesítése véget érvén; békés szétoszlásra, — illetve a casinó éttermében való megjele, nésre hivta föl, holott az ünnep méltó befejezéséül rendezett la. ténetiróink török eredetűnek tartottak, pedig talán a természet titkaival ismerős néma barátaink idejében már virágzó volt. Le­het az is, hogy ezen gyógyvíz rendszeres fölhasználására ők nyújtották az első alkalmat. U Azt eldönteni, ha ezen fürdő a fönnebb említett háztól egé­szen különálló volt-e ? most még bajos lenne megkísérlem. Volt, ami pedig akkor nagy kincset képviselt, malmuk is Eger városa alatt,, közel a „vadkert“-hez, mit ma vadas kert­nek mondanánk. Ha tudjuk, hogy a Dócziak idejében legnagyobb virágzásá­ban álló vadkert a mostani érseki kertet a vasút felé mennyire túlhaladta, tájékozhatjuk magunkat, melyik volt régente a kar­thauziak malma. Volt a karthauziaknak malmuk Mezőtárkányban is, mely akkoriban káptalani birtok lévén, azt csak ennek engedé­lyező kegyelméből állithaták. Ezen malmot 1444-ben Rozgonyi püspök jóváhagyása mellett a káptalan magához váltotta, csereképen egy másik malmot ad­ván nekik fundussal és épülettel. Ezen malomról az mondatik, hogy az Egernek hevesmegyei részén a „solyom utczában“ állott.*) *) Moleudinum in fluvio Egervize voeato, ad balneum Carthusien- sium penes piateam Újváros, a káptalané, mondja egy 1448-iki kiadatlan okirat. (Kápt. magán levélt. Num. I. Divis. IV. Faso. 1., szám). Ezen tájékoztató malom az érseki fiirdö mellett most is megvan. *) Kápt. mag. levél kiadatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom