Eger - hetilap, 1887
1887-03-15 / 11. szám
85 Állatokon eszközölt kísérletekből kitűnt, hogy péld. a kutyák az olvadékony réz-sókat könnyen beveszik, de csakhamar ép oly könnyen ki is adják. Gyakori ismétlés esetén diarrhoeába esnek, lesoványodnak, s kevés nap múlva elvesznek. Habár a szaktekintélyek ellenmondó véleményéből az tűnik ki, hogy eddigelé az idült rézmérgezésnek világos kórtünetei még nem valának észlelhetők, minélfogva némelyek e kór létezését határozottan is kétségbe vonják, — mindazáltal mégis megfontolandó, vájjon a borban vegyünk-e magunkhoz oly anyagot, mely nagyobb adagban kétségkívül mérges, mindaddig, mig megbízható élettani kísérletek nincsenek arra nézve, hogy vájjon a réz- tartalmú borok tartós élvezete az egészségre nézve ártalmas-e, vagy nem. És épen ez okból semmi esetre sem volna szabad a réztartalmú borokat „természetes borok“ czime alatt kereskedésbe bocsájtani. A fogyasztónak okvetlenül tudnia kell, mi az, amit élvez; s abban a helyzetben kell lennie, hogy tetszése szerint, tiszta, természetes bort vásárolhasson. S ha ez áll az egészségesekre, mennyivel nagyobb fontosságú a betegekre nézve, „kiknél a bor élvezete sok esetben hatalmasabb gyógyító erővel bir, mint egy gyógyszertár összes orvossága.“ Különfélék. — Márcz. 15-ét, szabadságharczunk e történelmi nevezetességű napjának évfordulóját, ma ünnepli meg, szokott ünnepiességgel, városunk hazafias közönsége. Az ünnep rendjére vonatkozólag a rendező bizottság a következő fölhívást intézte városunk polgárságához : Polgárok! A szabad eszmék harcza a sötétség és zsarnokság ellen, nemcsak hogy a legszentebbek egyike, de jogosult is. Valahányszor a szabadság szeplőtlen lobogója diadalt jelez, mindannyiszor az emberiség igaz ügye is előre halad. A magyar történelemnek sok fényes korszaka van, de egy sem ragyog oly fennen, oly magasztosan, mint az 1848-iki, mely a magyar nemzet szeme előtt az egyedül helyes, a reménytelenségből kivezető és biztos jövő felé terelő életirányt föltárta. Marczius 15-én vette kezdetét a legnemesebb nemzeti küzdelem, mely utóbb véressé és fölülmulhatlan dicsővé vált, és melynek lezajlása után, habár a remélt politikai siker elmaradt is, de az erkölcsi vívmányt a nemzettől elrabolni földi hatalom többé nem volt képes. Innét van, hogy minden megújuló marczius 15-én az igazi honfiak szive magasztosabban feldobog, és érzelmeiknek hangos kifejezést adni sietnek. Ezen történelmi nagy napot méltóan és országszerte megünnepelni, polgári kötelesség, mely alól e hazának egy gyermeke sem oldható föl, s igy: Eger hazafias polgárai sem maradhatván vissza, alulírott rendező-bizottság ez ünnepély műsorát következőkben állapította meg; 1) esti 6 órakor gyülekezés a lyceumtéren, mit három taraczklövés fog jelezni, 2) fél 7 órakor zászlókkal, zenével és fáklyákkal taraczklövések mellett, körmenet a megyeház felé, a „német-utczán“ keresztül, a piacz- térre, hol az 1848—49-iki évben dicsőén elvérzett egri honvédek emlék-táblája alatt, Farkas Gyula joghallgató az ünnepély keretébe illő hazafias szónoklatot tart, s Békefv Iván joghallgató alkalmi költeményt fog szavalni; ezután 3) a körraeuet-közönsége taraczklövések mellett az „érsek-utczán“ keresztül a kaszinó elé vonul, hol esti 8 órakor, — melyet a koszorús egri dalkör a földszinti étkező teremben alkalmi hazafias dalával nyit meg, — a társasvacsora veszi kezdetét; ezt követi: Csiky Sándor, mint a hevesmegyei 1848—49-ki honvédek egyesülete elnökének bevezető beszéde, mely után ismét az egri dalkör müködend; mire újra egy ünnepi szónoklat következik, végül: az ünnepélyt az egri dalkör lelkesítő szép honfi-dalaival zárja be. A társas vacsorán, az egri jogakademiai polgárság érzelmét Loór Ferencz joghallgató fogja tolmácsolni. — Ének- és zene-akademia. A cist.-r. egri kath. fő-gympá- sium ifjúsága, jövő szombaton, f. hó 19-én délut. 5 órakor, szeretve tisztelt igazgatója: főt. s tudós Sz vor ényi József lovag, perjel úr névünnepe alkalmából, az intézet Il-od emeleti rajztermében, Szabó Ignácz tanár vezetése mellett, ének- és ze- ne-akadémiát rendez, a következő műsorral: 1 Takarodó, Erkel Ferencz „Névtelen hősök“ ez. dalművéből; zongora (Héray Andor VI. o. növ.) és katonadob (Mayer Ottó V. o. növ.) kísérete mellett énekli a főgymn. ifjúság énekkara. — 2. Egyveleg Verdi „Traviata“ ez. dalművéből, Jansa L. hármas átirata. Előadják: hegedűn W i n d t Gyula III. o. — gordonkán Dusárdy István VII. o. — és zongorán Láng Sándor VI. o. növ. — 3. Népdalok: a) „Sir a kis lány . . . (Balatoni idyll), b) „Kilyukadt a slingelt kendőm“ . . énekli a főgymn. énekkar. — 4. Magyar népdalok, czimbalmon játsza Gröber Ferencz VII. o. növ. — 5. a) Kantke koju terwi- sid . .“ eszt-dal; b) „A tudós macskája“ szövegét és dallamát szerző Arany János, énekli a főgymn. énekkar. — 6. Magyar r hap so dia, (I. sz.) Székely Imrétől, zongorán játsza Láng Sándor VI. o. növ. — 7. Magyar népdalok: a) „Gyűjtik a csordákat . . .“ (Szentirmay Elemértől): b) „Édes anyám ha bejön . . .“ énekli a főgymn. énekkar. — 8. — Le Réve, (Az álom) salon-darab, Goltermanntól; gordonkán előadja Dusárdy István VII. o. növ. zongorán kiséri Láng Sándor, VI- o. növ. — 9., Veterán induló, Bérezik Árpád „Veteránok“ ez. bohózatából. Énekli a főgymn. énekkar. — Miután egyrészt ez énekés zene-akadémia mintegy próbavizsgálatát fogja képezni a szép- müvészetek ez ágában a főgymn. növendékség részéről való elő- haladásnak, - másrészt az előadási terem szűk volta csak igen korlátolt számú vendégek részvételét engedi meg: a főgymn. tanárkar, nagy sajnálkozására, nincs azon helyzetben, hogy ez előadásra müveit közönségünk köréből mindazokat meghívja, kik erre társadalmi helyzetük- s állásuknál fogva méltán igényt tarthatnak, hanem mindenekelőtt a t. szülékre, s azokra kellett tekintettel lennie, kiket az intézethez bensőbb érdekek csatolnak. - A Meghívók, melyek egyszersmind belépti jegyül szolgálnak, már e napokban szétküldetnek. Népesedési mozgalom. Február havában a halálozások ösz- szes száma volt 78. Ezek közül finembeli 37, nőmembeli 48, éspedig meghaltak az életidőre nézve : egy éven alúl fi 3, nő 7, 1 évtől 7 éves korig fi 5, nő 13, 7 évtől 17 éves korig fi 3, nő 4, 17 évtől 40 éves korig fi 6, nő 8, 40 évtől 50 éves korig fi 4, nő 3, 50 éven felül fi 11, nő 3, összesen 71, halva szülöttek 7, összesen 78. A halottak közül vallásra nézve volt róm. kath. 70, görög keleti 1, evang. 1, izraelita 6. A halál oka és a kór neme a gyermekeknél: vérszegénység, időtlen szülés, agybántalmak, fogzás, tüdőlob. Felnőtteknél legnagyobb rész 'végelgyengülés, tüdőlob, tüdősorvadás, hagymáz, szélhüdés és szivbajok, Erőszakos haláleset volt 1. Városunk értelmiségének köréből a halál múlt hóban kiszedte áldozatait, úgymint: B ucher Alajos polgár magánzó, Vavrik Szidónia Dr. Pátz Ferencz magy. k. honvéd ezred orvos urnák neje, Bohár Etelka, Bárdos István m. t. v. úrnak neje, Fekete Franeziska, Bállá Antalné, Csernyus Adolf magánzó földb., Rapaics Dániel heves m. főpénztárnok, Sir Gábor járási orvos. — Az egri törzs-casinó választmánya az eger-vidéki jótékony nő-egylet álarezos-bálja alkalmából 20 frtot volt szives a nő-egylet javára adományozni, s ez összeggel együtt az álarezos-báli tiszta jövedelem 404 frt 94 kr. mely nemeslelkű adományáért fogadja a törzs-casinó t. választmánya a nő-egylet nevében köszönete- met. — Eger, 1887. marczius 10. Özv. Mészáros Istvánná, elnök. — Helyre-igazitás. Az eger-vidéki jótékony nő-egylet álarczos- bálja alkalmából özv. Okolicsányi Józsefné 2 frtot s nem 1 frtot fizetett felül, miként múlt számunkban tévesen közölve volt. — Az egri ifjúsági olvasókör f. hó 12-én a Széchényiben saját könyvtára javára pikniket rendezett, mely kedélyes lefolyása által bármely farsangi mulatságot fölülmúlt. Volt jókedv — quantum satis. A négyeseket 56—58 pár tánczolta s folyt a csárdás muzsikaszó mellett kivilágos kiviradtig. A vacsora után tombolasorsolás mulattatta a közönséget. Tiszta jövedelem 95 frt. — Gyászrovat. — Itaább János, mészáros-mester, az egri polgárság egyik derék és közkedveltségű tagja, élete 49-ik évében f. hó 8-án elhunyt. — A még élte délszakán álló, erőteljes férfiút, ki szinte mintaképe volt a testi épség- s egészségnek, egy mai á propos támadt gégebaj vitte, hosszas szenvedés után, a sírba. — Temetése, városunk polgárságának minden osztályából egybegyült igen nagy közönség részvéte mellett, a katonai zenekar gyászindulói által is emelt igen diszes egyházi szertartással, f. hó 10-én ment végbe. Dr. Ruzsbaczky Ignácz, élete 74-ik évében, f. hó 9-én elhunyt. Temetésé f. hó 11-én ment végbe. Mihalik Terézia, élete 87-ik évében, f. hó 10-én elhunyt. A boldogult hült tetemeit f. hó 11-én közrészvét kisérte sírjába. Még két halottról kell megemlékeznünk, kiknek elhunyta, bár tőlünk távul történt, közönségünk érdeklődését némi tekintetben érinti. Az egyik Becsey Antal, m. kir. honvéd-ezredes, kinek müveit társas köreinkben számos jó ismerőse s barátja volt. Elhunyt a múlt héten Debreczenben.
