Eger - hetilap, 1887

1887-03-08 / 10. szám

76 40 kr. Előfizethetni a derék vállalatra egész évre (12 fűz.) 4 írtjával, negyedévre 1 írtjával. Ajánljuk t. zenemüvelő közönsé­günk pártoló figyelmébe. „A Magyar-dalalbum,“ a magyar nép dalainak egyetemes gyűjteménye VI. évfolyam 5 füzete e napokban jelent meg. Nép­dalaink szorgalmas gyűjtésének e becses vállalatát Limbay Ele­mér szerkeszti, s a dalokat Nemesovics Antal alkalmazza zongo­rára. Ez 5-ik füzet busz, újabb keletű magyar-dalt foglal magában. Egyes füzet ára 25 kr. A derék s rendkívül olcsó vállalatra elő­fizethetni egész évre (10 füzet) 1 írt 80 krjával minden könyv- kereskedésben. A derék vállalat méltán megérdemli a pártolást. Különfélék. — Adományozás. Az egri szegény iparosok, özvegy iparos és földműves asszonyok, úgy szintén az új házasok javára ala- pitványozott Rajner Károly-féle segélydijakban az egri mélt. főkápta- által legközelebb következők részesittettek: I. A szegény iparosok lan javára rendelt egyenkinti 105 írtban: 1) Bobkó János czipész és neje Vlahovics G-abriella, - 2) Horváth Ferencz szabó, és neje. 3) Özv. Török István takács. II. Az özvegy iparosnék részére hagyományozott külön-külön 63 ftban: 1) Barsy Gergely volt szabó mester özvegye. 2) Hamza János csizmadia özvegye Polányi Má­ria 77 éves. — 3) Varbovszky Alajos molnársegéd özvegye Gyur- csek Emma. — III. Az özvegy földművesnek javára rendelt kü­lön 42 írtban: 1) Balázs Andrásné Hengli Rozália, — 2) Fügedi Andrásné Törő Mária, — 3) Hanus Jánosné szül. Gromon Terézia, 83 éves, — IV. Az iparos új házasok részére hagyományozott 105 írtban: 1) Kulcsár Sámuel csizmadia és neje Hangai Veronika.— V. A földműves új házasok javára rendelt külön 52 frt. 50 kr- ban: 1) Tóth Bernát és Kelemen Rózái, — 2) Bartók István és Szabó Mária. — Az egri ügyvédi kamara múlt vasárnap, f. hó 6-án tar­totta tisztujitással egybekötött évi rendes közgyűlését szép szá­mú tagok részvéte mellett. Megválasztattak, elnökül: id. Simo- nyi Károly; helyettes elnökül: Posgay Antal; titkárul: Szo­kó 1 a y Lajos; pénztárosnak : K o 1 o s s y Gusztáv, ügyésznek : B a- bócsay Sándor, választm. tagoknak: Ury József, Petravich Ber­talan, Fenyvessy Sándor, Horváth József, Fischer Soma, Imre Miklós, Polonkay Endre, Gáspárdy Géza; póttagok: Babies Ala­dár, Hanák Kolos (Gyöngyös), ifj. Czigány János (Jászberény), Csókás István. A pénztári számadások megvizsgálására bizottság küldetett ki. A dr. Alföldy Dávid, Babócsay Sándor, és Horváth József kamarai tagokból álló ama bizottság, mely az ügyvédi sé­A porticii néma. Farsangi történet. (Vége.) Aladárnak nem éppen könnyű dolga volt a szép Fenella oldala mellett. Majd egy pajkos bohócz furakodott közéjök és a bájos álarezos hölgy tiszteletére még bukfenczet is hányt, hogy szivét megvegye, majd meg egy spanyol grande akarta lovagjától elragadni; még az unalmas Pantalon is bókolt Fenellának, ki alakjának bájai- s álarczának rej telni ességével az egész férfi vi­lágot magához vonzotta. Szegény, nem éppen határozott jellemű lovagunk oly félté­kenyen őrizte hölgyét, mint a zsugori pénzes ládáját, vagy a sze­relmes gyám bájos gyám-leányát, s a mennyire tőle telt, szembe- szállott az efféle kísérletekkel; de azért mégis jobban szeretett volna Fenellájával valamelyik mellékterembe visszavonúlni s ott szerelmi ügyét vele tisztába hozni; mert úgy vélekedők, hogy Tarcsayné tilalma semmiképen sem kötelezi őt Fenellával szem­ben is. S az az üde rózsa-bimbó éppen semmit sem jelentett volna ? Aladárunkat végkép elhagyta a bátorsága, a midőn a tár­saságból egy Masaniellónak öltözött hatalmas férfi alak vált ki, a ki nagyon is bátran kezdette Fenella iránt való testvéri jogait érvényesíteni. Úgy tetszők neki, mintha a Masanielló jelmeze alatt tulajdonképen a Tarcsayné férje lappangana, a ki szabály szerint nem volt ugyan féltékeny, ma azonban kivételt tehetett. „Az égre kérem, nagysád, hagyjuk el e termet!“ susogá Aladár, ki a helyzetet nem éppen bátorságosnak találta. „Foga­dok, hogy ez a Masanielló az ön férje. Oly mérges tekinteteket vet rám, hogy ha nem volnánk ily nagy társaságban, komolyan kellene tőle tartanom. Kérem, meneküljünk!“ Tarcsayné sem igent, sem nemet nem mondott, hanem lo­relmek orvoslása tárgyában fölterjesztendő kérvényre nézve ja­vaslattétel végett volt kiküldve, megbízatásában eljárván, javas­latát, mely az ügyvédi kiírnak nemcsak helyi, de országos érde­kű sérelmeit is felöleli, bemutatja a közgyűlésnek, mely azt egész terjedelmében elfogadja, s fölterjesztésével a tisztikart megbízza. — Egri királyi ügyészszé, — az elhunyt Ficzere S. helyére, — Bér kő Aladár egri kir. alügyész lön közelebbről kinevezve. — Rapaics Dánielné 1848/9-ki volt ezredes özvegye, sz. Har­tung Eufrozina úrnő ő nsga b. férje halála alkalmából a Heves­megyei 1848/9-ki honvédegylet javára 10 irtot volt szives ada­kozni, mely ezen honleányi szives áldozatért emlitett egylet ne­vében hálás köszönetét mond Csiky Sándor, h. egyleti elnök. — Az új Manlicher-féle ismétlő fegyverről tartott f. hó 5-én az itteni közös hadseregbeli tiszti iskolában igen érdekes elő­adást budahegyi Pauer Ferencz cs. kir. százados. Ezen elő­adáson úgy a közös hadsereg és a honvédség tettleges szolgá­latban lévő tisztjeinek teljes, — mint a szabadságolt állományú és tartalékos tisztek nagy száma is jelen volt, és élénk figyelem­mel kisérte a nagy szakértelemmel és sok fáradsággal összeálli- tott szép előadást, mely részletesen ismertette a tüzelő fegyve­rek fokozatos fejlődését, kezdve a 15. századtól; majd elbucsuz- tatván a már csak népfelkelőknek szánt hátúltöltőt, áttért az új ismétlő fegyver általános ismertetésére; — egyúttal bemutatá az új lőkésziiléket, melyből 20 másodpercz alatt 10 lövést tett. A fegyver részletes ismertetése a tegnap tartott befejező elő­adáson történt meg. — Az egri rom. kától, hitközs. iskolaszék múlt hó 13-án tör­tént választás alapján újólag megalakulván, első s egyúttal tiszt­újító ülését f. hó 6-án tartotta. Közfelkiáltással megválasztattak világi elnökül: Horváth József, egyházi h. elnökül: Vincze Alajos, jegyzőül: Danassy Antal, ügyészül: Posgay Antal, pénztárosul: Kubik Nándor; az egyes iskolákhoz gondnokul: Hatv. I. négy. isk. Mélypataki Antal, Hatv. II. négy. isk. Yass János, Hatv. III. négy. isk. Posgay Antal, Keller-féle isk. Miticzky János, Mária- utczai isk. Kovács Ferdinand, Sáncz-negy. isk. Komáromi József, Maklár-alsó-negy. isk. Sinkovics Imre, Maklár-felső-negy. isk. Gyu- bek Lajos, a belvárosi isk. Buzáth Lajos és Mátékovics Mór. — Felhívás. A folyó márczius hó 25., 26. és 27-én Buda­pesten tartandó országos ipartestületi értekezletre az egri kér. iparos kör Lovag Tóth István elnök vezetése mellett Tau- csa Lajos körjegyzőt és Szabó Sándor vál. tagot küldé ki; — felhívja azonban a kör tagjait, kik a küldöttséghez csatlakoz­ni kívánnak, hogy márczius 10-ig a kör jegyzőjénél jelentkezzenek. A választmány. vagjára látszott magát bizni, ki a hullámzó embertömeg egy vé­letlen összetorlódását felhasználva, Fenellával hirtelen egy mel­lékterembe osont, a melyben csak két lámpa terjesztette szerény világát, s megszeppent lovagunk idegeire jótékonyan ható csend uralkodott. — Nádfalvy egy spanyolfal védő árnyékában ültette le hölgyét, a hol magát is biztonságban lenni gondolá, mint a struez-madár, ha fejét a bokor sűrűjébe rejti. „Asszonyom,“ szakitá meg a csendet, illatos foulardjával a hideg verejtéket törölgetve homlokáról. „Mit nem koczkáztattam önért?! Ha az a Masanielló csakugyan férje, vajmi könnyen ál­dozata lehettem volna szerelmemnek. De itt^biztosságban vagyunk. Nem lát, nem hall bennünket senki. — Édes Irmám!“ folytatá felbátorítva a kedvező alkalom által, „szeretlek, csakis téged szeretlek! Könyörülj rajtam; legalább egy biztató szóval vigasz­talj meg!“ Fenella oly mozdulatot tett, a melyet Nádfalvy a harag s felindulás kétségtelen jelének vehetett volna; de felheviilésében nem figyelt rá. „Oh távolitsd el ez álarezot, a mely arezodat elfödi előlem, melynél szebbet a világon nem ismerek!“ ömlengett tovább Ala­dár. „Te neheztelsz ? Oh ne tedd! Inkább vigasztalj meg. Mondd, hogy szeretsz. Hiszen, mikor legutóbb tőled elváltam, nem üde rózsabimbót adál-e nekem az útra? Rózsa helyett nyújtsd nekem most már ajkadat, mely becsesebb énelőttem, mint a Kelet és Nyugat minden rózsája!“ Fenella bosszankodva vonta elé kebeléből a Malvin levelét, s fenyegetve tartá Aladár elébe. „Ne emlékeztess Malvinra,“ szavalta tovább a neki hevűlt Nádfalvy. Szerettem, mielőtt láttalak; de rég elfeledem. S ez nem is történhetett máskép. Malvin az ő érzelgősségével valóban nevetséges, mig magad az örökké vidám, rózsás élet vagy; ő I

Next

/
Oldalképek
Tartalom