Eger - hetilap, 1887
1887-03-08 / 10. szám
75 gyök bátor e néhány sort a t. szerk. úrhoz beküldeni, kérvén ennek számára becses lapjában egy kis helyet. Márczus 3-dika volt. Jeles nap nekünk, mert polgári olvasókörünk újra 3 évre alakulásának közgyűlését tartotta meg, közel 100 taggal. A közgyűlés röbb tárgyai voltak az alakuláson kívül a tisztviselők és igazgató választmány választása, a lapok ügye, a részvények kisorsolása felőli vál. gyűl. miként intézkedésének jelentése s több idetartozó dolgok. Tisztviselőkul választattak és pedig elnökökül: Nyáry József, Moravánszky Mihály, jegyzőül Milesz Béla, pénztárosul Zábráczki Ignácz. A részvények ügyében kijelentetett, hogy az olvasókör befolyandó követeléseiből 100 frtig a részvények beváltása megkezdetik, amikor ugyanis részvényesek gyűlése is fog tartatni. Ezután a lapok ügyére került a sor. Egy tag elfogadott indítványára a szépirodalmi s élczlapok elárvereztetek, a napi lapok maradtak az olvasókör tulajdonai egész évben. Egv másik nem iparos tag sziute tett egy indítványt a lapok árverése közben, jelesen azt indítványozta s körre is, hogy egy élczlap helyett járatna az olvasókör egy gazdasági szaklapot, ha a költség engedi napi-, ha nem engedi, hetilapot. Ajánlott napi lapul egy 18 frtos gazdasági szaklapot, melyből kis és nagy gazda egyaránt tanulhatna valamit, mindenesetre többet, mint az élcz- lapokból. Heti lapul, — mert az elsőt drágálták — a Kassán megjelenő gazdasági szaklapot 6 frt előfizetés mellett. Hát bizony ez indítványt nem fogadtuk el, mert a 18 frtos lap nekünk drága, a 6 frtosra meg nem mondtunk semmit, a kettőre együtt azt jelentette ki egyik irányadó iparostársnnk s tisztviselőnk, hogy nincs arra pénz még az élczlapok helyett se, s aztán senki kedvéért szaklapot nem járatunk. Egy másik választmányi tag pedig azzal sütötte meg az indítványt, hogy egy iparos sem adhatja e mostani keserves világban 2 liter borért, ha jót nevethet, azaz kedvet csinálhat magának az élczlapokból, aztán ha iparos lapot nem járatunk, gazdasági szaklapot se fogunk járatni, úgy is hoz azt a Pesti hírlap és a Politikai újság. így hát maradtak a lapok mind, gazdálkodni nem tanulunk ezután se, pedig mesterségünk mellett mindegyikünk földmiveléssel, azaz kisebb- nagyobb mérvű gazdálkodással is foglalkozik. Szaktanulmányra nincs hajlandóságunk; nem szeretünk haladni. Azonban jövőre minden másként lehet, mert mégis csak tennünk kell valamit. Egyedül nem lehet czélunk, hogy mindörökké a 2 liter bor érőt lenevesse a tag az élczlapokból, hanem czélunk az önművelődés és haladás saját szakmainkban. Azért társultunk, hogy ezt könnyebben elérhesssük, terhes, költséges és elérhetetlen senkinek se legyen az. Elérjük pedig azt hasznos olvasmányok, szépirodalmi és főkép szaklapok Székhelyétől távol az udvar körében sokat fordul ugyan meg, egyházmegyéje ügyei ‘azonban kívánatos rendben mennek. Későbbi püspöktől sem maradt reánk aránylag több okirat, mint az ő korából. Az megint vitás kérdés, püspöki helytartói miért váltakoznak oly gyors egymásutánban?*) Ezen Miklós püspök, akit erélyes személyisége annyi mások fölé emel, aki, miként látszik, csak nagy eszmék után tört, volt az, aki ezen egyházmegyében meghonosította a néma barátokat. Ha Il-ik Miklós jelleme nyitott könyv lenne előttünk, tudhatnánk azt is, mely tekintetek indították őt arra, hogy sz. Brúnó vezeklő gyermekeit megtelepitse a maga nyári lakóhelye szomszédságában, mely Hippolyth bibornok-püspök alatt, tehát egy öreg századdal később már „Fuor contrasti“ (zaklatáson kívül = gond nélkül való; gondmentes) nevet vagy talán feliratot is viselt, de bizonyára már korábban is merő szórakozó hely fogott lenni. *) Vicáriusai közül nagyjából utámia nézve, a következők számlálhatok elő. 1332. János mester zöldmezői (de eampo viridi) prépost (Zichy-okmáuvt. I. 395. 1.1 1334. körül László, egri prépost (Anjou-okmt. III. 98. 1.). 1337—1348. között János mester, borsodi föesperes (Aujou-okmt. III. 351, 461. 11. Károlyi okmt. I. 138, 139, 143, 176. II.). 1351. fáján Péter hevesi főesperes és Gothárd mester kanonok együtt (Károlyi-okmt. I. 198. 1.). 1355— 1356 László egri prépost (Zicliy-okmt. II. 590. és III. 16. 1.1. 1356— 1357. Domonkos erdélyi prépost egri kanonok (Zíchy-okmányt. III. 30, 32 és 62 II.) 1358. körül Miklós egri őrkan. (Zichy-okmányt. III, 101 és 106, II.). 13'9. táján Demeterfi András, doctor decretorum, zemplónvi főesperes (Zicliy-okmt. IIJ. 147, 148, 177. 11.). 1 61 köiii 1 Miklós egri őrkanonok (Zichy-okmt. Hl. 191. 194. 11.) által. Mivel ez az olvasókör iparos intézménynek tartatik ma, legelsőbben és terjedelmesebben az iparos érdekek tartandók szem előtt; annyiban pedig, amennyiben gazdálkodók is vannak köztünk — ha már bevettük őket körünkbe és magunk is többé-ke- vésbé gazdálkodunk: ezejí érdekei is figyelembe veendők valamennyire, és ne mondjuk jövőre „senki kedvéért gazdasági szaklapot nem járatunk“, mert ezzel elidegenitjük még jobban a gazdálkodó elemet körünktől, és gyarló bizonyítványt állítanánk ki a magunk olvasóköre némely irányadó egyéneiről, s végre is be kell látnunk, bogy egy szaklap a szakembernek többet ér az élczlapok légiójánál. Végül bárom részvényes, részvényük beváltását illető kérelmük tárgyaltatott le röviden, s miután több tágy és indítvány nem volt, elnök a gyűlést, — köszönve a türelmet és részvételt — az olvasókör Generálja kezdeményezése folytán hatalmasan felhangzott „éljen az elnök“ kiáltás közben bezárta. Egy jelen volt. Irodalmi újdonságok. „Sarah grófnő“-t, Oh net György hires regényét tartalmazza az Egyetemes Regénytár Il-ik évfolyamának 10-ik kötete. Az „Egyetemes Regény tár“ (kiadja Singer és Wolfner könyv- kereskedése, ára kötve 50 kr,) diszes piros kötéseit jól ismeri már a magyar olvasó közönség; nincs könyves-asztal az országban, ahol ott ne volna egy-egy ép oly diszes mint érdekes és olcsó kötete. Uj kötetének tartalma — Sarah grófnő — biztosan öregbiteni fogja hírnevét. Ohnet ez uj regénye, melyet darmati- zálva már egy hónap alatt látni fogunk a nemzeti színházban, előbb Íródott, mint a Bánya és Lise Fleuron, de ép oly érdekes mint ezek, s mint a nagyhírű iró minden müve, kiválóan drámai hatású. Valódi párja a „Vasgyáros“-nak. Méhner Vilmos bpesti áldozatkész könyvkiadónál közelebbről megjelelent „ Garay János összes munkái“-ból a 11—14 füzet. A becses irodalmi mű füzetenkint 35 krért kapható. Az „ Olvasó-körszépirodalmi regényfolyóirat 22 füzete Born F. Gy. „A narhonnei kastély titka“ ez. regényének folytatását hozza. Szerkeszti Fülöp György Bpest. Ferenez-József-rakpart 16 sz. Egyes füzet ára 25 kr. „Eredeti magyar daltár,“ énekhangra zongora-kísérettel szerkeszti és kiadja Hoós János, dévai állami tanitóképezdei zenetanár. A nagy IV-rétü, csinos, nyomásit zenefüzet nyolez eredeti magyar dalt foglal magában Ábrányi Kornél, dr. Farnos Dezső, Hoós János és Szőllősy Atilla zeneszerzőktől. Egyes szám ára Az alapitó levél nem maradván föl. a föltevések tágas mezejének megjárására kellene az olvasót rákényszeritenem, mit figyelemből nem teszek, már az is valószínű maradván, hogy részint a maga lelke üdvösségének jóvoltáért hozta be őket, részint az ő egyéni szerzetesi kiválóságuknak miatta. És ezen karthauzi erény a könyvirás vala. Nem Brúnó volt az első, aki a könyvmásolást a szerzetesek között meghonosította, nem a karthauziak voltak az elsők, akik a könyvekben a tudománynak éltek; Brúnó azouban a többi szer- zetalapitókat abban túlszárnyalta, hogy a megélés alapjául a könyvek szerzését és Írását ajánlotta és hagyta örökségül a karthauziaknak. Kinek volt pedig több szüksége ilyen azonkorbeli élő nyomtató gépezetre, mint az egri püspökségnek, mely tiz megyére kiterjedve, e részben leginkább Egertől vára szükségletei kiegészítését. A való igazsággal egészen azonosnak tartom azért azon föltevésemet, hogy a néma barátoknak ismert könyvszerzési iigyes- ségök nem utolsó indok volt abban, hogy Miklós püspök őket a tarkanyi segedelem-völgyben megtelepitse. Hogy melyik évben történt meg, nem áll módunkban kimutatni. Az sem dönthető el, ha a szent Szűz védelme alá helyezett ezen monostor alapítása a felnémetül pálos zárda keletkezése előtt vagy után való-e? Én utóbbit hiszem. A XIV-ik század első felével kell azért a pontosabb meghatározás lehetőségéig, monostorunk alapítási ideje tekintetében megelégednünk. (Folyt, töv.)
