Eger - hetilap, 1887
1887-12-20 / 51. szám
407 6.40 — 6.60; rozs és kétszeres 4.80 — 5.; árpa 5—5.40; kukoricza 4.30—4.50; zab: 4.80—5.10 mmkint. — Budapesti Hírlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Bubapesti Hírlap“, Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár annnyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a müveit magyar közönség oly mérvű bizalmának, •aminövel sajtóknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „B u- ű apes ti Hírlap“ programmját: magyar szellemben működni a magyarért, fényesen igazolta az olvasóközönség, párt különbség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárcza- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják ; a napi eseményekről pe- -dig úgy a szerkesztőség belső tagjai, mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, hú és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetlen más lap sem. Úgy a haza vidékein, mint az égési külföld nagyvárosaiban saját tudósitói vannak, a kik minden nap táviratokban közük a „Budapesti Hirlap“-pal a nevezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lebet minden magyar háznak, és szívesen láthatja minden család is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá. hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó Ízlést szolgálja. Még december hóban kezdi közleni Ohnet György, a kitűnő francia iró „Akarat“ czimii legújabb regényét, a melynek magyar fordítása a „Budapesti Hírlap“ kizárólagos tulajdonát képezi. „Serge Panine“, „Lise Fleuron“ és „Ä hámoros“ nagynevű szerzőjének e müve, mely eredetiben most jelenik meg, méltó a többihez, sőt az eddig ismert részek után egyhangúvá kezd lenni a vélemény, hogy' Ohnet önmagát múlta felül ez alkotásában. A január 1-sejével belépő uj előfizetők a regény kezdetét ingyen kapják. Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli olcsósága is: negyedévenkint csak 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A „Budapesti Hírlap“ megérdemli, hogy eddigi nagy sikere jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvencze. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalának, IY. kerület, kalap-utcza 16. szám. T-u.tti-fr no-tti. A palócz gyónása. Ajtatosan gyónt, a palócz atyafi. De mikor egypár bűnét, elmondta, a többi nem jutott hirtelen eszébe, s elakadt. A gyóntató lelkiatya segíteni akart emlékezetén, s azt kérdé tőle: „Hát részeg voltál-e, fiam?“ — Baa csak lettem vóna! — felelt palóczunk nagy búsan. Bizonyíték. Védő ügyvéd: Annak bebizonyításához, hogy védenczem ártatlan, nem nagy tudomány szükséges; elég egy kis józan felfogás. . . Biró: Mennyi idő alatt lenne képes, a védő ügyvéd ur, ezen hiányzó bizonyítékot beszerezni ? Vigasztalás. „Károly! — szólt az asszony férjéhez, — szomszédasszonyunk nagyon bánkódik gyermekének elvesztése miatt. Nagyon szeretném, ha délután beszólnál hozzá, hogy kissé vigasztaljad. Beszélj a lélek halhatatlanságáról; mondd neki, hogy minden, ami földi, múlandó ; hogy mindnyájunknak el kell egykor e porhüvelyt hagynunk, — s egyúttal kérdezd meg tőle, ide kölcsönözhetné-e nekem ma estére a sütőtepsijét?“ Nemes ajánlat. Midőn Y. Károly, hogy a fellázadt genti polgárokat megfenyíthesse, I. Ferencz királytól, egyik addigi legnagyobb ellenségétől engedélyt kért, hogy kíséretével Francziaországon átvonulhasson — mert az idő szerint Spanyolroszágban tartózkodott, s igy a többi utak csaknem teljesen el voltak előle zárva, — nagylelkű ellensége, a franczia király, nemcsak szívesen teljesítette a nagynevű császár kérelmét, hanem még saját két fiát is elküldte hozzá túszokul, hogy Francziaországon való átvonulása annál biztosabb legyen. Önként értetik, hogy V. Károly e nagylelkű ajánlatot nem fogadta el. Hány ember kell a jó saláta készítéséhez? Egy spanyol közmondás szerint négy ember. Egy tékozló az olajhoz, egy fösvény az eczethez, egy ügyvéd a sóhoz, s egy őrült, hogy mindent összekeverjen. III. Fülöp. III. Fülöp, spanyol király igen sok szabadosságot megengedett kegyenezének, Lerma herczegnek. Egy Ízben a király egy levelet talált iró-asztalán a következő czímmel: „III. Fülöp Spanyolország királyának, ez idő szerint Lerma herczeg szolgálatában.“ Gyöngédség. — Uram, ön eddigelé mind a négy leáuyomuak feltünőleg udvarolt. Reméllem, most már csak nőül veszi valamelyiket? — Bocsánat, uram, nem tehetem, — mert ez a lépésem égbekiáltó sértés volna — a többi három kisasszonyra nézv e. „Fél, hogy megcsókolja!“ (Cserkesz-monda.) Az egyik utón egy legény, a másikon egy hajadon mende- gélt. A két ösvény nemsokára összeért, s miután mindaketten egyidejűleg értek az utak góczpontjához, azontúl az eggyé lett ösvényen együtt folytatták utiokat. A férfi egy nehéz vaskatlant' czipelt a hátán, egyik kezében egy eleven tyúkot vitt lábainál fogva, mig a másik kezében botot tartott, s egy kötélen kecskét vezetett. Egyszer csak egy sötét barlangátjáróhoz érnek. — Én félek e barlangon veled átmenni, — mondá a leányka. Ottbenn nagyon sötét van, s kedved kerekednék eugemet átölelni s megcsókolni. — Ha attól félsz vala, — viszonzá a legény, — bizonyára idáig sem jöttél volna velem. De különben is, hogyan karolhatnálak át, s csókolhatnálak meg erőszakkal, mikor látod, hogy egy nagy üstöt czipelek a hátamon, s ezekkel a viczkándozó állatokkal ugyancsak el van foglalva mind a két kezem, akár csak bilincsekbe volnék verve. — Az igaz, — válaszolá a leány, — de ezen a bajon nagyon könnyű ám segíteni; mert ha botodat a földbe szúrod, s a kecskét hozzá kötöd, a hátadról meg leveszed az üstöt, s lebontod vele a tyúkot, egyszerre szabaddá lészsz, s akkor elkövetheted velem azt a vakmerőséget, hogy minden ellenkezésem daczára is átkarolsz, s megcsókolsz. — Az ám! — röhögött a legény. Köszönöm. Ilyesmi, Istók- ucscse, soha se jutott volna eszembe! S amint a barlang legsötétebb belsejét elérték, — a legény leszúrta a botját a földbe, hozzákötötte a kecskét, azután oda- nyujtotta a lánynak a tyúkot, hogy tartsa, mig a válláról leemeli a katlant, melylyel aztán a tyúkot csakugyan lebontotta; ekkor azután arra a vakmerőségre vetemedett, hogy átkarolta a leánykát, s minden ellenkezése daczára megcsókolta. így aztán csakugyan megtörtént, amitől a leányka oly nagyon félt. Felelős szerkesztő: Szafbó Ig'in.á.GZ. Voo-, Árverési hirdetmény. LK. Joo7. Az egri kir, törvényszék területén Eger ’városában fekvő a végrehajtást szenvedők Kormos Ignácz, Kormos István, Kormos Katalin férj. Kaknits Mihályné tulajdonát képező következő ingatlan u. m : Az egri belső 1840. sz. tjkönyvben A -f 2346. hr. sz. alatt felvett ház beltelek nz egri irgalmas firend háza végrehajtató által ellenük 111 frt 88 kr. tőke s ennek 1885. évi augusztus hó 1-ső napjától járó 8% kamatai 26 frt. perbeli 10 frt 10 kr. végrehajtási már megállapított költségek iránt vezetett végrehajtás folytán 1887. évi deczember hó (29) huszonkilenczedik napján ezen kir. türvszék árverési termeiben d. e. 10 órakor 600 írt kikiáltási árban árverel- tetni s esetleg kikiáltási áron alól is eladatni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-ját bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár 3 részletben, u. m.: Vj-a í az árverés jogerejüvé váltétól számított 8 nap alatt, — ‘/,-a ugyanattól számított 3 hónap alatt, — és V3-a ugyanattól számított 6 hónap alatt 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési feltételek, ezen telekkönyvi hatóságnál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Eger- város elöljáróságánál megtekinthetők.. Kelt az egri kir. törvényszéknek telekkönyvi hatóságánál 1887. évi szept. 28. (276) 1* Turcsányi, kir. törvsz. bírói.
