Eger - hetilap, 1887

1887-11-22 / 47. szám

372

a vasúti állomásoknak nincs egyöntetű számítási alapjuk, s hogy a megyei űt-alapot megkárosítják. Kéri a bizottságot, utasítsa az állami építészeti hivatalt, miszerint keresse meg a vasutak igazgatóságait, hogy egy eonstans alapot állapítsanak meg számítási normativumul, melyet minden állomás, a terhek szállítási dijánál követni tartozzék. Aztán a kavicsot se hullajtsák szét s lopassák el útközben, mert az utóbbi szállítások alkalmával is hiányzott a vaggonokról 50—80 gramm kavics. Ez egy szállításnál 10 — 15 kilót tesz, s ha ez egy évezredig igy megy, elromlik ismét az egész heves-erdőtelki ut és a nagy költség daczára egy évezred múlva ismét feneketlen sárban járunk. Csiky Sándor nagyot nézett, hogy t. kollégája a Tisza-kormánynak még 1000 évet jósol; Gräfl Jenő azonban nyomban megnyugtatta, hogy Tisza nem jár az erdőtelki úton s az ezer év csak is a választott tagok részére van kikalkulálva. Hiába mosolygott az ezerévi élet reményében a fő- és alispán, ők nem választott tagok, s nincs igényük a csalhatatlan pontossággal kikalkulált methusalemi életkorhoz. — Az indítvány örömteljesen elfogadtatott, a vasúti igazgatóságok a főmérnök által fel fognak szólittatni s a választott tagoknak az erdőtelki úton a könyed járáskelés, ezer évre biztosittatik.

(Vége böv.)

Az egri minaret ügye.

A „Budapesti Hírlap“ egyik utóbbi számában a következőket olvastuk:

Hazai műemlékeink sorában, tudvalevőleg, nem épen utolsó helyet foglal el az egri minaret, vagy mint nálunk nevezik : a „csonka mecset.“

Ennek az épületnek az alsó részét meglehetősen kezdi „az idő vasfoga rágni“, s félni lehet, hogy egyszer csak ledül, s mint a mennykő, beléüt a jámbor mizerikordiánusok klastromába.

Hogy ennek a veszedelemnek eleje vétessék, Szvorényi József, az egri főgimnázium tudós igazgatójának indítványára s elnöklete alatt, egy bizottság alakult, mely a minaret stilszerü restaurálását tűzte ki czéljául, s e czélra, Kapácsy Dezső, hevesme- gyei árvaszéki jegyző, a magyarországi „gyűjtők királya“, közel ezer forintnyi összeget gyűjtött egybe, mely takarékpénztárba helyezve, hónapok óta várja, hogy rendeltetésére fordittassék.

Miután itt „országos műemlék“ restaurálásáról van szó, törvény szerint is szükség volt, hogy az ügy helybenhagyás s esetleg hozzájárulás végett, a kormányhoz terjesztessék föl.

Keglevich Béla gr., Hevesmegye főispánja volt oly szives, a restaurálásnak Windt István, egri építészmérnök által készített tervét a kultuszminiszter urnák előterjeszteni, ki azonnal elrendelte, hogy az egri mináret stilszerü restaurálása foganatosittas- sék s a mennyiben a begyült összeg a restauráció költségeit nem födözné, a költségtöbblet az országos műemlékek fentartására szánt budgetből födöztessék. Egyidejűleg a bemutatott Windtféle tervet felülvizsgálat s esetleg kiigazítás és kibővítés czéljából átadta Szalay Imre min. tanácsosnak, ki az ügyet további intézkedés végett az illetékes szakközegnek, Weber Antal, a nevezett minisztériumban a műszaki építészet főnökének adta ki.

Innen-onnan félesztendeje lesz, hogy az egri mináret ügye ennél az urnái alaposan megfeneklett.

Pedig Egervárosa a küszöbön álló december havában meg akarja ünnepelni a török iga alul való felszabadulásának kétszázéves fordulóját s közönségünk erősen óhajta, hogy ez alkalomra a mináret már restaurálva, teljes díszében álljon fönn. Erős nyugtalansággal s egyre hangosabban kérdezik és sürgetik is az adakozók, hogy mi történt adományaikkal, s mikor fog az kitűzött czéljára fordittatni. De Wéber ur mindezekre nem látszik lie- deriteni.

Nemrégiben egy épületet kellett az építész urnák Hivatalból fölülvizsgálnia, mely épületnek ez évi szeptember hóra készen kellett vala lennie. Wéber ur a tervet még február havában megkapta s számtalan magán-, hivatalos- és személyes sürgetés dacára még julius hó elejéig se bírták tőle azt viszszakapni.

Végre az építő tulajdonos személyesen ment a Wéber ur nyakára, mire kijelentette, hogy a minister megbízásából úgy is Egerbe kell jönnie a mináret restaurációjának ügyében, — hát akkor majd a kérdéses épület átvizsgált tervét is magával hozza.

El is hozta. S mi sült ki ? Az, hogy a kérdéses tervet itt, Egerben, bontotta ki legelőször, addig nem is látta s itt hagyta

helyben, julius havában! Tehát csaknem fél évig hevert nála, a nélkül, hogy csak bele is tekintett volna!

Reméljük, az egri mináret ügye, mint amannál sokkal fontosabb dolog, legalább is egy évig fog az épitészfőnök ur fiókjában heverni, a jó egriek pedig várják meg, mig a mináretjük összedől. Úgy s „csonka“ volt. Akkor majd egy újat, szebbet és különbet fog nekik Wéber ur építeni.

A török jubileumot pedig mináret nélkül is megtathatják, így szól a czikk. Benne csak annyi a tévedés, hogy Wéber úr nem júliusban, hanem áprilisban járt Egerben, a mináret műszaki megszemlélése ügyében. Az ügy sem ő nála feneklett meg egészen, hanem része van benne Windt István helybeli épi- tész-mérnök urnák is, ki a Wéber űr által kért minaret-méreteket csak alig egy hó előtt készítette el, s szolgáltatta be.

Szerk.

Különfélék.

— Szent Erzsébet napját, szeretett királynénk ő felsége névünnepét, a múlt szombaton, f. hó 19-én szokott kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége. Az ez alkalomból a fószékes- egyliázban tartott ünnepi misén Szele Gábor prépost-kanonok őnsga, fényes papi segédlettel pontifikáit. Az ajtatosságon a katonai s polgári hatóságok, a tanintézetek s egyletek testületileg vettek részt, s e kívül a nagy közönség köréből is számos ajta- toskodók jelentek meg, hogy buzgó fohászt bocsássanak a minden jók Urához, a legkegyesebb, legáldottabb királyasszony hosszú, boldog éltéért. — Miseközben a székesfóegyházi ének- és zenekar Horák ünnepi miséjét adta elő. Betétek voltak: „In te, domine“, graduate, Zsasskovszky Endrétől, Soprano Solo, melyet Budahegyi Bauer Adél, cs. és kir. százados neje őnsga, ama beliizelgő kellemes hanggal, s ama kedves bájos előadással énekelt, melyben már néhány Ízben volt, ugyan e helyütt, magasabb zeneértő müveit közönségünknek alkalma gyönyörködhetni. Offertoriumra R o 11 e r t ó 1 adott elő a kar egy igazán meglepő szép egyházi stílben irt (Soprán, és Bassus) kettős éneket.

— Király ö felsége, a f. é. szept. hóban tűz által károsult pétervásári lakosok fölsegéllésére, magán-pénztárából 400 irtot volt kegyes adományozni. Az összeg e napokban érkezett meg Hevesmegye fóispáni hivatalához s küldetett el rendeltetése helyére.

— Szathmári püspökké Meszlényi Gyula esztergomi fő* székesegyházi kanonok neveztetett ki.

— Pákosi Paxy Károly, csász. és kir. tábornok, a III. magy. kir. honvédkerület parancsnoka, az itteni honvéd-ujonczok, s kaszárnyái állapotok hivatalos megszemlélése czéljából a múlt vasárnap, f. hó 20-án. városunkba érkezett. A tábornok úrral jött meg egyszersmind Lehóczky György alezredes, a X. lionv. féldandár parancsnoka is.

— Dr. Bernolák József, magy. kir. honvédségi főtörzs orvos, az itteni honvédcsapatok egészségi viszonyainak hivatalos megvizsgálására, múlt szombaton, f. hó 19-én városunkban tartózkodott.

—- Meghívó. Az egri egyházmegyei irodalmi-egylet 1887. évi novemberhó 24-én tartja a lyceum jogigazgatósági termében rendes közgyűlését. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés: a) Az egylet tevékenysége; b) A kitűzött pályázat eredménye ; c) Pénztár állása; d) Kegyeletes megemlékezés Tarkanyi Bda József elhalt egyleti s választmányi tagról. 4. A kér. katli. egyház és feje: XIII. Leo pápa. Értekezés dr. Böhm Jánostól. 5. Indítványok. 6. Tisztviselők választása. A közgyűlés d. e. 10 órakor kezdődik. Miről az egylet összes tagjait ezennel értesítem s őket a közgyűlésre tisztelettel meghívom. Eger, 1884. nov. 10-én.

Zsendovics József, elnök.

— Tolnay felolvasó estélye ügyében vasárnap f. hó 20-án

értekezlet tartatott az ó kaszinó termében, melyen Zalár József megyei főjegyzőnk Tolnaynak egy hozzá irt levélét olvasta fel, melyből úgy látszik — Tolnay, terve szerint, a hazánk nevezetesebb városaiban rendezendő felolvasó estélyeit városunkban akarja megkezdeni. Szép megtiszteltetés ez városunkra nézve: épen azért szép lenne ha városunk müveit közönsége is felkarolva jelesebb Íróink e még a 40-es és 60-as években (Lisznyai, Vad- nay stb.) megkezdett törekvését, tömeges pártolásával jutalmazná azt. E felolvasó estély f. hó deczember hó 3-ikára, szombatra van kitűzve, mely felolvasó estély alkalmával felolvasandó darabok közötti zsünetek szavalatok, zene, s esetleg a dalárda által elő-