Eger - hetilap, 1887

1887-02-01 / 5. szám

35

Az E. M. K. E. külön könyvben vezeti azon nők, nő-választmányi tagok, nőgyüjtők neveit, kik filléreikkel mentik meg az országos ügyet, miként a szívben külön helyet kap az a jóságos arcz, mely kétségbeesésünkben a legegyszerűbb eszközzel tartott meg: szelíd, nyugodt, áldott mosolylyal! Karacs Teréz neve van az első lapon, a másodikon, harmadikon, századikon a Bartha Miklósnéé és társaié. A levéltári szám, mely alatt az összes filléres aláírások megőriztetnek: 1316. Ez a bűvös szám, melyet a sorrend jelölt ki, midőn Bartha Miklósné újévi ajándékul decz. 31-én beküldte az első rendszeres filléres gyűjtést. Levele kapta ez iktató számot. Azóta kapja minden filléres gyűjtésié vonatkozó iv és irat, miként a gróf Teleki Domokos 30,000 frtos ösz- szes gyűjtésének száma: 76. Az irodában ezt a két számot mindenki tejből tudja!

Meg a 48-at. Ez véletlenül Kossuth táviratának levéltári száma. Sándor József.

(Vége köv.t

Nos, Universitas Comitatus.

(Karczolat, irta: Ábrahám a Santa Clara junior.)

Tudvalévőleg József császárnak nagyon ellenére volt, hogy a vármegyék a: nos Universitas kifejezést használták. El is tiltotta, de az időszerűit az ilyféle k. leirat tisztelettel félretétetett.

A vármegyéket ezen büszke styl megillette, ma is a „Mi“ kifejezés használtatik — de biz az — ha a régi megyék szellemét és jogkörét a mostaniakéval összehasonlítjuk-------mosolyt

c

sal az ember ajkaira. A régi megye táblabiráinak soha sem jutott eszükbe a particularis érdeket a közérdek fölé helyezni, — soha sem érzéketlen lenni embertársaik nyomora iránt.

Takarékosság jellemezte őket a nyilvános és magán életben, de a greislervirthschaftot a kis garasos kalmárokra bizták.

A 68000 ftnyi törzsvagyon, melylyel ma a megyebizottság tagjai, tehát sok oly egyén is rendelkezik, kinek semmiféle elődje sem járult ezen alap megteremtéséhez — szinte a régi vármegyétől vétetett át.

Minden átvétetett, csak a közszellem, azon szellem, mely azt irta devizeül: ,,Éltet és vagyont a közérdekért“ — nem vétetett át. Az elmúlt közgyűlés ennek két pregnáns példáját adta. Az egyik a vasúti subventio kérdése volt — a másik az Írnokok segélyérti folyamodványa.

Köztudomású, hogy a túl a Tisza és Tárná egy része kő-út nélkül vau. A megye leggazdagabb vidéke rósz időben ki sem mozdulhat, annál kevésbbé szállíthatja terményeit.

verseny-futások, gladiatori viadalok és álarczos mulatságok is, napirenden valának. Az ünnepségek végén a vigadók, különösen a családi körben, megajándékozták egymást, a honnan a manap is dívó karácsom ajándékozás szokása ered. — Midőn a Nagynak nevezett Constantinus császár a kereszténységet a trónra emelte, a pogány saturnaliák a keresztény karnevállá (az olasz car ne va lé-tól; mert a böjtben a húsnak valét mondunk, vagy legalább kellene mondanunk; mások szerint a carnelevamen szótól húshagyó kedd), farsanggá alakultak át. mely azonban a karácsom ünnepek miatt néhány héttel későbbre tétetett.

A farsang valódi hazája Olaszország. A középkorban a gazdag és büszke Velencze üllötte meg a legfényesebben karneválját. a mely itt már sz. István napján (decz. 26-án) kezdődök és kezdődik manap is. Ezen az általános vigságnak szánt idő alatt a sz. Márk tere a legkülönfélébb látványosságoknak, u. m. szini előadások-, állatviadalok-, erőmutatványok, főleg pedig az álarczos mulatságoknak zsivajgó színhelye volt, melyeknél a gazdag kereskedő város lakói oly pompát fejtettek ki. mint sehol másutt. De a velenczeiek nem érték be egy farsanggal; hanem Krisztus mennybemenetele napját is hasonló ünnepségekkel kötötték egybe. Ez volt a hires Bucentoro-ünnep, a melyen a hasonnevű, pompásan feldíszített gályán Velencze dogéja, a pápai nuntius, az idegen követek és a magas signoria kíséretében, az adriai tengerre szállott, hogy ezzel magát, a papság és a nép imája között, egy gyűrűnek a tengerbe dobásával eljegyezze. A mióta azonban Velencze hatalma és gazdagsága aláhanyatlott, a pazar fényt és zavartalan jókedvet kedvelő karnevál hűtlen leve a lagúnák városához és Róma felé fordúlt. Habár itt csak a hamvazó szerda előtt való 8 nap, és ezeken is csak a délutáni órák vannak a

A kőkuti bánya e vidékkel vasút által összekötve egy megbecsülhetetlen kincs, — a vasúti részvényekre megszavazott összeg lehetővé teszi a bánya megszerzését sat. — de akadtak, kik csak azért jöttek be, hogy ezt leszavazzák.

Szűkkeblű nyomorultság! A régi vármegye ily nagyjelentőségű czélra 150000 ftot, „éljen“-nel ajánlott volna meg.

A Hokus-pokus Ritterek szerencsére nem voltak beszéddel elkészülve, egymásra néztek s várták, hogy az szólaljon fel, kit megbíztak; — de az elkésett; a főispán nem tétovázott, hanem, mert senki sem szólt fel, kimondta a határozatot s az állandó választmány véleménye, mely a részvények megvételét ajánlja — egyhangúlag elfogadtatott.

A véletlen megőrizte a megyét azon compromissiótól. hogy az, mi egyik ülésben határoztatik, a másikban elrontassék.

De úgy látszik, a t. bizottsági tagok némelyike nem oly féltékeny a megye reputatiójára, mint hajdan a táblabirák valának. Hiába, hanyatlik az erkölcsi érzet.

Az Írnokok folyamodványa tárgyalásánál is kitett a bizottság magáért.

2100 ft. kamat van, miről még rendelkezhetik a nélkül, hogy a törzsvagyon csonkulna.

Mindenki tudja, hogy az írnokok s kivált dijnokok fizetése olyan csekély, mely egy családnak éhen meghalni sok — megélni pedig kevés.

Az is felemlittetett egy alkalommal, hogy a megyei vagyon kamatai egy része, a kezelő személyzet segélyezésére fordittatik.

De azért elutasittattak kérelmükkel, mert hát ezt a vagyont gyarapítani kell. hogy annak idején a német elvehesse.

Mert úgy is ez lesz a vége.

Sajátságos, hogy sok ember a tegnapelőttet oly könnyen feledi, s nincs absolute semmi érzéke embertársa nyomott helyzete iránt.

A kik azt a törzsvagyont összerakták és megőrizték, azok máskép gondolkoztak, a vagyonnak több felénél kegyes czélú adomány, tehát oly természetű, milyenről a mostani kor embereinek fogalmuk sincs. Ezek legtöbbjétől ugyan a testvér is éhen veszhet.

De hát eltekintve attól, hogy ha a greislervirtsaft ;gy prosperál, a napok nőttével a megye Rótschildnak csinál concurrentiát. Van még ennek egy más nagy haszna is. t. i. terjeszti a modern eszméket — a socialismust. Ez pedig állambölcsészeti szempontból is felette üdvös — tehát Vivát! Hoch! Sollen hoch leben, was die waasen maderer sán, weils’ lieber essen und trinken, als waasen máhn, thán.

farsangi vigságnak szánva, de ez idő alatt az örök város útczáin és palotáiban az élet és kedv oly magas hullámokat vet. mint sehol másutt a világon, a hol farsangolnak. (A római karneválnak igen érdekes leírásait olvashatjuk Gőthénél és Dumas Monte Christ o-jában.)

Kevesebb zajjal és fénynyel folyt le a farsang Francziaor- szágban, a hol mindössze a táncz- és alárczos vigalmak évadjának tartották, mely nagyobb mozgalmat keltett ugyan a magánkörökben. de nem élénkítette meg az útczai életet úgy, mint az olasz karnevál. A második császárság azonban könnyelműbbé tette a franczia népet, mely ma már mohóbban élvezi a farsang örömeit, mint ezelőtt. Parisban a farsang fénypoutja a boeuf gras (kövér ökör) ünnepies körűlvezetése, melyet megaranyozott szarvakkal és tarka-barka szalagokkal felczifrázva, mindenféle álar- czosok s az eféle látványosságot kedvelő nép kísérete mellett, végűi a mészárszékre visznek.

Spanyolországban a farsang többnyire sz. Sebestény napján (jan. 20-án) kezdődik, s ilyenkor főleg Madrid. Sevilla, és Cadix igen élénk álarczos üzelmeknek a színhelye.

Németországban, az olasz karnevál mintájára, már a középkorban a Fasching (a fasel, fasela szóból, mely annyit tesz mint bohóskodni, bolondozni; mások szerint a faste, fasten = böjtölni szóból) fejlett ki. Korai meghonosúlásának nagyon kedvezett az ott régtől fogva szokásos ábrázolása az ó-pogány mytho- logiából vett jeleneteknek, nevezetesen az eke és hajóskocsi (cur- rus navalis, a honnan némelyek a karnevál szót származtatják) körülhordozása. Vigság tekintetében a német Fasching nem sokat engedett az olasz karneválnak. Kivált a hamvazó szerda előtt való napokban a farsangi tréfák, álarczos mulatságok, de kivált

*