Eger - hetilap, 1887
1887-10-11 / 41. szám
41-ik szám. 26 -ik év-folyam 1887. Október 11. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szára 5 frt — kr. 2 rt 50 ,, 1 n 30 — „ 45 » — ft 12 EGER* Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyili térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Hevesmegye évnegyedes közgyűlése. Megyénk jelen évnegyedes közgyűlését tegnap, f. hó 10-én nyitotta meg elnöklő főispán, gróf Kegle v ich Béla őmiga. Miután e közgyűlésnek több nagy fontosságú tárgy közt egyik legérdekesebbje volt a megyei központi közigazgatási bizottság tagjainak szavazás utján, újból választása, — a megyebizottsági tagok ez alkalomból szokatlanul nagy számban jelentek meg a közgyűlésen. Az előrebocsátott megyei tiszti jelentésekből kiemeljük, hogy az alispán hiv. évnegyedes jelentésében, kegyeletes hangon emlékezett meg Hevesmegye bizottságának közelebbről elhunyt két kiváló tagjáról: id. Samassa Jánosról, és id. Puky Miklósról. A tárgysorozat ama pontja, mely a megyei tisztviselők nyugdij-alapja javára a megye közönségét 2°/0 pótadóval javasolja naegterheltetni, élénk vitára adott alkalmat. Az ügy végre szavazás alá került s a javaslat jelentékeny szótöbbséggel elvettetvén, az l°/0-tóli pótadó fogadtatott el. Ezután a megyei központi bizottság tagjainak megválasztása ejtetett meg szavazás által, melyben a megye két pártja erős küzdelmet vívott jelöltjei mellett. Beadatott összesen 230 szavazat. Hevesmegye központi bizottsága tagjaiul nagy többséggel megválasztattak: Imre Miklós, Samassa János, Beniczky György, Isaak István, Beökönyi Viktor. A megválasztottakon kivül csekélyebb számú szavazatokat kaptak még: Malatinszky György, Babies János, gr. Almássy Kálmán, Gáspárdy Géza, Alberti Pál stb. Heves vitára adott még alkalmat a megyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén a főispán azon törvényellenes eljárása, hogy az ismert gyöngyösi árvaszéki ügyben tartott vizsgálat tárgyában a bizottsági tagok többsége által elrendeltetni kért fegyelmi eljárást tárgyalás alá vétetni nem engedte, mi ellen a megyei központi bizottság, az ülést e miatt otthagyott 6 tagja jogorvoslat végett föliratot intézett a belügyministerhez. E föliratra a belügyminister leiratban válaszolt, mely a mostani közgyűlésen olvastatott fel. E leirat a megye főispánjának incriminált eljárásában nem lát törvénysértést. Azon indítvány, hogy a megye a ministeri leiratot vegye tudomásul, ismét élénk vitára nyújtott alkalmat. A vita folyamán inditványoztatott, hogy a megye a ministeri leirat ellenében, jogorvoslásért a képviselőházhoz írjon fel. A kérdés: fölirjon-e a megye közönsége az országgyűléshez; igen, vagy nem? — szavazás alá bocsáttatván, 130 beadott szavazat közöl a fölirat mellett volt 111, — ellene 29. Jövő számunkban a szavazatokat névszer int szándékozunk közölni. A philloxera gyérítése. Dr. Horváth Géza, a philloxera-irtás országos kísérleti állomásának főnöke, a múlt csütörtökön, f. hó 6-án városunkba érkezett, s még az nap délután 3 — 4 óra közt a városház tanácskozási termében igen érdekes előadást tartott a hazánk szőlőtermő vidékein már nagy területeket ellepett, s mindegyre aggasztóbb mértékben terjedő philloxera irtása tárgyában. A tisztelt főnök űr érkezésének idejéről a városi közönség egyáltalán nem volt eleve értesítve; magok az egri szőlészeti s borászati egylet tagjai is csak későn nyertek tudomást az előadás megtartásáról, s igy történt, hogy azt alig 15—20 érdeklődő hallgatta meg. Egyáltalán nem tudjuk, s nem is foghatjuk meg, mi az oka annak, hogy ily nagy fontosságú ügyről, mely, azt hiszszük, a kormány intézkedése folytán, s igy kormányköltségen történik, az illetők a hatóságot idejekorán, sőt egyáltalán nem értesítik, s igy maga a különben jó akaratú s kétségkívül hasznos intézkedés a nagy közönségre nézve, melynek javára tulajdonképen szánva van, úgyszólván teljesen kárba vész. Dr. Horváth Géza, az országos philloxera-irtó állomás főnöke, ezúttal a philloxera-irtás módjáról tartót t szakszerű, rövid, velős előadást. A dolgot — úgymond — melyről szólni akar, egészen helytelenül „gyérítésnek“ keresztelték el, miből a közönség legnagyobb része azon téves nézetet vonta ki magának, hogy a philloxera-irtásmódja a vész által meglepett szőlőtőkék gyérítésében, illetve kiirtásában áll, — holott a gyérítés alatt nem a tőkék kipusztitását, hanem a philloxera-gyéritését, lehető kiirtását s tovaterjedésének megakadályozását kell értenünk. E czélra minden eddig felhozott, és ajánlott módok és eszközök között, melyek valamennyien kísérlet alá vétettek, csupán egyetlenegy bizonyult siikeresnek, s ez: a szénkénegezés, vagyis a philloxerának szén kén eg gél való irtogatása, gyérítése. Nem mondja, hogy más eszközök is ne volnának, melyek a philloxerát kipusztitják; de ezekkel együtt maga a tőke is kipusztul, s igy csak azt érjük el velők, hogy a philloxera- lepett szőlő-tőkék egyszerű kiirtása helyett, drága pénzen pusztítjuk el szőleinket. Sőt — úgymond — maga a szénkéneg is egyike azon anyagoknak, mely túlságos mértékben, s oktalanul alkalmazva, a philloxerával együtt a tőkét is kiirtja. Okszerűn alkalmazva azonban a szénkéneg biztos szernek bizonyult a philloxera gyérítésére, s idővel teljes kipusztitására a nélkül, hogy a tőkének ártana. Sőt a kísérletekből merített tapasztalás beigazolta, hogy a philloxera által megtámadott, s egészen elcsenevészett szőlőtőkék, a szénkéneg okszerű kezelése mellett, előbbi életképességüket s termő erejüket újra visszanyerték. E tekintetben példákra hivatkozik. A kormány által philloxera-irtás czéljából kijelölt, a philloxera-vész által már teljesen meglepett országos kísérleti telepen, mely néhány év óta a t. előadó kezelése alatt áll, a szénkéneg czélszerű használata által ez idő alatt a philloxera már csaknem teljesen kipusztult, s a telep egészen normális viszonyok közé jutott, úgy, hogy most tisztességes termést hoz. Fehérmegyében egy nagyobb kiterjedésű uradalmi szőlőbirtok, mely néhány év óta szintén szénkéneggel van kezelve, ma igen szépen diszlik, s bőven terem, mig körülötte az elhanyagolt kisebb szőlőterületek már végkép kipusztultak, s immár tőke is csak imitt-amott látszik bennük. Francziaországban ma már több százezer hektár philloxera-lepett szőlőterület áll néhány év óta szénkéneggel való gyérítés alatt, s mindenütt a legjobb s legör- vendetesebb sükerrel. A szénkéneggel való gyéritési eljárásra nézve a t. előadó a következőket terjeszti elő: A szénkéneg a petróleumhoz hasonló, sárgás, s jó állapotában egészen átlátszó tiszta folyadék, mely a földbe öntetvén, elpárolog, s minden irányban eloszló párája a kifejlett philloxerát megöli, s kipusztitja. Égy-egy philloxera-lepett tőke desinficiálására körülbelül 8 grammnyi szénkéneg elegendő, melyet egy, e czélra készült fecskendő által bocsátnak a földbe, a sorok közt két-két tőke közé. Maga a fecskendő készülék úgy van szerkesztve, hogy azzal egyszersmind kellő lyukat fúrhatunk a gyökerekig, s alkalmas csapszerkezettel van ellátva, melynél fogva csak annyi szénkéneget bocsát ki egyszerre magából, amennyi megkíván tátik. Ha 8 grammnál több vagy kevesebb mennyiségű szénkéneg volna egy-egy lövetre szükséges, a csapszerkezet a szerint igazítható. Befecskendés után, a fecskendő által fúrt lyuk
