Eger - hetilap, 1887
1887-10-04 / 40. szám
315 gyámhatóságnak mindazon végzéseiben, melyek vagyon-előírás, avagy kiutalásról szólaltak, tartoznak az illető előadók a gyámpénztártól az előírási adatokat megszerezni, nevezetesen : hogy a kérdéses vagyon a) a gyámpénztári naplóban, b) az árvák főkönyvében, c) a vagyonleltárban mely tételszámok alatt fordúl- nak elő? mik az ismertető jelei? feltéve, hogy az érték kötvényben van őrzés alatt, a kötvény kelte, az adós neve, és az összeg, melyről az szól, továbbá: ha a takarékpénztári betéti könyv, az árva neve és a könyv száma és összege; ha drágaság vagy értékpapír, minőségének és számának világos körülírása megkivánta- tik, hogy számadók az elszámolás tekintetéből tájékozva legyenek, és nehogy egy más tömegét érdeklő érték csonkittassék meg. Az árvaszék kezelése alatt már meglevő és érkezendő tömegek ügyében hozandó előírási es kiutalványozást tárgyaló végzések, hozzájárulás és érvényesítés végett az iratok kíséretében a számvevőséggel közlendők; a számvevőség hozzájárulását az általa vezetett ellenőrzési számlakönyvbe feljegyzi, és az előjegyzési adatokat a végzésre reávezeti, megpecsételi és aláírja. Ezen kellékek nélkül, árvatömeget kezelésre előírni, avagy kiutalványozni nem lehet. 6. A házi mint gyámpénztárból, csupán azon nyugtákra eszközölhető fizetés, melyek a beosztott számtiszt által érvényesítési záradékkal ellátva és aláírva vannak. 7. Árva- pénzt a házi mint gyámpénztár lévén jogosítva kezelni, és rendeltetésének megfelelően, szabályszerű végzés alapján elszámolni, az árvaszék többi tagjának, akár leltározás, akár pedig vagyon# felosztás czéljából, árvapénzt vagy írt éket átvenni tiltatik. 8. Árva vagyon érkezés után, azonnal naplózandó és a főkönyvbe, valamint a leltárba felveendő, minek megtörténte után hozatik meg az árvaszék által, a további kezelésre vonatkozó intézkedés. A vagyon-leltárnak egy példányát a számvevőség vezeti, kezdődik és folytatódik, az 1886. év deczember hó 19-én. és következő napjain fölvett lelet szerint. A vagyon-leltárnak 8 rovatból kell állania, nevezetesen: a) folyó szám, b) főkönyvi tételszám, c) neve az árvának, d) végzés ügyszáma és kelte, e) érték, f) szaporodás az éltékben, g) apadás az értékben, h) állapot az év végével, és jegyzet. 9) Az árvák főkönyvét, a bevételi és kiadási naplót, és a leltárt, a házi mint gyámpénztárhoz beosztott számtiszt vezeti, kinek közbejöttével az árvaszéki előadók, az árvatömeg tárgyában hozandó végzéshez, az 5. pontban jelzett adatokat megszerezni tartoznak. 10. A könyvelésnek az ezen szabályzatban előirt módoni vezetéséért, a számvevőség tétetik felelőssé. Ellenben a pénz és vagyonérték szabályos és hiánytalan kezeléséért, a házi mint gyámi pénztár vagyonilag is felelős. 11. Kamat befizetéseket a gyámpénztár a kihelyezett tőkék után, az adós fél ellennyugtája mellett fogadhat el, melyben a tőke összeg, és kamatláb, és az időszak, melyre fizettetett, kiteendő. Kamat kifizetést a kamat , felvételre jogosított nyugtájára, azon esetben eszközölhet, ha az a beosztott számtiszt által számfejtve, s mind Miért szóljak a korról, a melyben Rapaics élt; elég. ha elmondom azoknak, a kik őr, közelebbről nem ismerték, hogy ki, és mi volt Rapaics Dániel ? Nem lehet szándékom megdicsőült bajtársunk munkás életének egész folyamát, a rendelkezésemre álló néhány perez alatt visszatükrözni; csupán egyes vonásokkal ecsetelem az 1848—49-ik önvédelmi harezot megelőzött és követett időszakból reávonat- kozókat azért, hogy Rapaics, a honvédbajtárs, az ember kellő világításban s valódi nagyságában álljon ellőttetek. Rapaics a határőrvidéki ottocsáczi kerületben, Also-Koszin- ban született 1809-ik évi október hó 20-án. Atyja Xavér, vitéz katona volt, a franczia háborúk alatt számos ütközetben vett részt, azonban a tűzkeresztségben kapott súlyos sebei miatt már fiatal korában kénytelen volt magát a határőrvidéki nyugalmasabb állásba áthelyeztetni, de itt. is annyira kitüntette magát, hogy részint hadi vitézségéért, részint újabb érdemeiért Ferencz király által 1824-dik évben „Ruhmrecht“ előnévvel nemesi rangra emeltetett. Ezen derék atyának méltó fia volt Dániel, a ki következetesen katonai nevelésben részesülvén, midőn tanulmányait a bécsújhelyi katonai akadémiában 1827-ik évben elvégezte, mint hadnagy lépett a Ferencz Károly nevét viselő gyalogezredbe. Az ezred szolgálatában 1845-ik évig csekély kivétellel Olaszországban katonáskodott, mely idő alatt mint tanár is működött a milánói hadapród-iskolában. 1846-ban mint század-parancsnok ugyanazon ezred szegedi zászlóaljához helyeztetett át. a két esetben előlegesen a naplóba bevezetve van. 12. Az árvák főkönyve, (számfejtökönyv) és napló, azon formában vezetendő, mint ahogy azt a számvevőség mintázni fogja. 13. A számvevőség mindennemű számvizsgálat alkalmából számfejtett és helyesnek talált nyugtákat hiv. pecsétjével ellátni, és az által az okmányt, óvatosságból a netalán ismételt felhasználásra, érvénytelennek tenni köteles. 14. A számvevőség hivatalos pecsétjének beszerzéséről, a polgármester ur intézkedik, ezen körirattal: „Eger- város számvevősége.“ A közgyám vezeti a gondnokoltak vagy gyámoltak nyilvántartását, és szerkeszti azok árva-lapjait, az 1877 XX. t. ez. alapján kiadott ügyrend 108 és 109 §-aiban meghatározott módon. Felügyel a számadással tartozó gondnokok évi számadásaiknak pontos beadására, és teljesíti mindazon megbízatásokat, melyeket az árvaszék az árvák ügyében az idézett törvény értelmében reá bíz. Méhészet. (Folytatás.) Hát az anya-családdal mi történjék? Ezt ellenkező helyen jó távol kell elhelyeznünk a méhesben. Az anya és népe észre ve- vén a változást, népét 3—4 nap nem igen ereszti munkára. Megjegyzendő, hogy az anya család alá lapos tányérba vizet kell adnunk, s hogy méheink bele ne faljanak, sűrűn nádha- sitványnyal, vagy apró hasitvány-fákkal látjuk el. Harmad vagy negyednap erős röp támad; azaz mint szokás mondani az anya megjátszatja népét. A csere napjától számítva, műrajnál 9-ed napra befedett anyaházakat látunk; — amikor minden fölösleges anyaházat — a legszebbnek kivételével leszurkálunk. Miért kell ezt tennünk? Azért, mert legtöbb esetben a leg- silányabbúl kifejlett anya foglalja el a „trónt“, mint legkorábban kikelt, s a többi anyaházakat irgalom nélkül lerágják. Az igy eszközölt mürajt 3—4 nap mnlva egyik — másik családtól kivett, legbarnább, befedett fiusitásos 1 —2—3 keret beadása által erősíthetjük; de a nép előbb egy szál tollal lesöprendő. Másodszor: a Dzierzon-kaptárokból miként eszközöljük a természetszerű műrajt ? Ez is igen egyszerű módon történik. Noha általános a panasz, hogy Dzierzon kaptáraink nem igen szoktak rajt adni; minek főokát fentebb emlitém, de ezen is könnyen segíthetünk. — Ha a fentebbi mód szerint serkentjük családainkat a korai népesedésre. A Dzierzon-kaptárokkali méhészkedés főelőnye abban is rejlik, hogy a here költést, korlátozhatjuk az által, ha kész beépített munkás sejteket adunk be családainknak: de minthogy a Szabadságharczunk kezdete Szegeden találta Rapaicsot. A Becskereken kitört zavargások megfékezése végett a Rukavina és Ferencz Károly ezredek lettek elsőkül kirendelve, a midőn Rapaics már mint zászlóaljparancsnok működött. Ez volt Rapaics életében a legnevezetesebb, a döntő, a forduló pont. Október 12-én mint honvédőrnagyot látjuk őt, a 22-ik, az úgynevezett borsodi honvédzászlóalj élén, a mely zászlóalj Mis- kolczon állomásozott egész novemberben, midőn kevéssel azután, deczember elején Rapaics zászlóaljával hazánk védelmére irányozott szakadatlan munkásságának leggazdagabb terére — Mára- marosba jött. Alig érkezve meg a megyébe, szekérre ült s bejárva a határszéli különböző völgyekben levő táborokat, megvizsgálva a leg- vég.-o helyeken felállított előőrsi csapatokat, megjegyezve magának a nevezetesebb stratégiai pontokat, 14 napi szakadatlan utazásának eredménykép, deczember 24-ről keltezve, a megye megvédésére szolgáló olyan tervet nyújtott át Mihályi Gábor kormánybiztoshoz, mely elfogadtatván, egész a fegyverletételig iráuy- nyadóul, zsinórmértékül szolgált. Csak néhány sort idézek Rapaics javaslatából, mely az ő hazafiságáról épen úgy, mint szerénységéről és erélyéről egyaránt tanúskodik. „Ha én, ki teljes életemben minden igyekezetemet a hadi tudományok sajátommá tételére fordítván, némi javaslattal vagyis índitványnyal merek ön előtt fellépni, ne neveztessem szerénytelennek, mert arra jogosítva érzem magam mint hazafi, ki a közös hon java előmozdításában tehetségem szerint, részt *
