Eger - hetilap, 1887
1887-08-16 / 33. szám
263 gr Szinház. Hétfőn és kedden, aug. 8—9-én két színműövét láttunk a kassai színtársulattól: Rákossy Jenő úgynevezett paraszt-tragédiáját „Magdolnát“, és Csiky Gergely drámáját a „Sötét pont“-ot. Lubrincz Julia a., a társulat első drámai hősnője, az elsőben Magda, a másikban Lydia szerepét adta. Ismételve el kell ismernünk, hogy a t. művésznő szerepeit perfekt tudja, s a legnagyobb ügyekezettel játszik; de játéka fölött inkább az értelem, semmint az érzelem uralkodik, nem tudja magát szerepeibe beleélni, játékából hiányzik a közvetlenség s bensőség, deklamál igaz hév nélkül, s főleg ez az oka, hogy rendszerint hidegen lágy, s nem képes a néző szivébe mélyebben beférkőzni, s azt magával ragadni. Hogy e mellett nem érti az egyszerűn elegáns öltözködés titkait, ezt a hölgyek róják föl hibájául, s nem én, ki — bár tudom, hogy a toilette a hölgyszerepeknek igen fontos kiegészítő részét képezi, — részemről az öltözékre kevesebb figyelmet fordítok, mint a játékra. Különben mindkét előadás a legnagyobb dicséretre méltó szabatossággal folyt le, melyben valamennyi szereplőt, de legkivált közönségünk kegyen- czét, Tárnoky Gizelát., továbbá Beődynét, Szilágyinét, Beődyt, Károlyit, Gál Gyulát, Tiszayt, Csikyt illeti a legtöbb elismerés. Mindkét estén gyér közönség. — Szerdán, aug. 9-én, Lecoq kedves zenéjü operettje, a „Nap és hold“ került színre. Egyike volt a legszabatosabb s legsükeriiltebb operette-előadásoknak, miket a kassai társulattól eddigelé láttunk. A főszerepek a legjobb kezekben voltak, a karok kifogástalanul működtek, s a zenekar dicsérettel állta meg helyét. Réthy Laura k. a. (Manola) szokott kedvességgel énekelt, s úgy ezzel, mint kecsesen vonzó kedélyességével gyakori tapsokra ragadta a szép számú közönséget. A koloratur-énekben alkalmasint nem oly erős ugyan, mint a kan- tilenában; de egy kevésbbé tisztán sükerült skálafutam, s apróbb figuretták még nem jogosítanak kedvezőtlenebb bírálatra. Nagyobb szabású koloratur-szerepben óhajtjuk hallani a t. művésznőt, ki méltó versenytársa ama derék vidéki énekesnőknek, kiket színpadunkon eddigelé hallottunk. Margó Zelma, s Kenedics dicsérettel töltötték be szerepeiket. Tiszay (minister) eleven komikumával folytonos derültséget idézett elő. Különösen szépen sükerült az „Ima sz. Mihályhoz“ hármas, és a „Csízdal“ kettős, az operett e két legszebb részlete, miket a közönség zajosan megismételtetett. — Csütörtök, aug. 10. „Tricoche és Cacolet“, ismert bohózat, melyben Tiszay Dezső, és Gál Gyula, a társulat e két derék komikusa, egymással mintegy versenyre kélve, egymást fölülmúló bohóskodásaikkal folyton derült hangulatban tartották a középszámú közönséget. — Szombat, aug. 13. „Hoffmann meséi“, operette. Offenbach, ez újabb zenemüvében, az általa inaugurált könnyebb, fólületesebb operettzenével, — hol a zenekomikum hatását erősen kellett a burlesque-szerepnek támogatni, — teljesen szakítva, a komolyabb zeneiránynak hódolt. „Hoffman meséi“ a franczia zeneiskola figyelemreméltó terméke, telve megka- pón szép részletekkel, melyek olykor egész a klassikai régiókig emelkednek. S ép ezért mesteribb szabású, betanulása — a fülbemászó legére operettektől eltérőleg — több nehézséggel jár, s előadása nagy gondot és figyelmet igényel. S ha azt állítjuk, hogy az előadás — egy-két csekélyebb zavaros passus kivételével, — elég jól, sőt egyes részeiben igen szépen sükerült, nem köznapi dicsérettel szóltunk a kassai színtársulatról. E sükerben kétségkívül a legtöbb elismerés Kenedicset (Hoffmann) illeti meg, ki ez estén, kitünőleg diszponálva, várakozásunkat meghaladó szabatossággal s kellemmel énekelt. Meglepő könnyedséggel vagdalta ki egymásután a magas B-ket. ügy látszik, Hoffman force-szerepe. Réthy Laura k. a. az I. felvonásban ismételve meggyőzött arról, hogy a koloratur-ének nem tartozik erős oldalához. A baba szerepét meglehetős bágyadtan s nehézkesen énekelte s ez volt az oka, hogy énekében, helyenkint csaknem félhanggal esett is. De annál otthonosabbá lön a II. fölvonásban, hol belépő-dalát s Kenedicscsel a szerelmi párdalt, hangja teljes erejében s pompájában, megkapó bájjal s hatással énekelte, sok tapsot s kihívást nyerve. Margó Zelma k. a. Tiszay és Csatár szabatos énekükkel s játékukkal egészítették ki a sikerült ensemblét. Különösen a II. felvonásbeli férfi-hármas (Tiszay, Kenedics, Csatár) kifogástalan praecisiója méltán megérdemlett tapsokat aratott. Zene- és énekkarok szintén jól működtek. Csupán a diák-karokból emelkedtek ki kissé fülsértőleg a női hangok. Ha ez operette betanítása Santroch karmester érdeme, úgy ez érdemet a legnagyobb elismerés illeti. — Vasárnap, aug. 14. „Czi- gány-báró,“ Strauss operettje. Felelős szerkesztő: Sza/bó IgTnácz. Nyilttér.#) Alulírott ajánlkozom az egri főgymnasium vagy az elemi fitanodába járandó tanulókat, élelmezés és minden ellátásra, a legjutányosabb feltételek mellett elfogadni. Lakásom vasuti-út 13. szám. Eger, augusztus 15-én, 1887. Tariczky János, nyugalmazott tanitó. Szülőknek! Az elemi iskola bármely osztályába járó tanulót teljes ellátás-, gondos házi nevelés-, és tanításra elfogadok. Lakásom (a Rózsa-utcza sarkán a Simonyi-féle házban) az iskola- épületben van, mely jól felszerelt tantermekkel Egerváros legegészségesebb részén fekszik. Derszib Rudolf, igazgató-tanitó. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. 6235. sz. tk. 1887. Árverési hirdetmény! Az egri kir. törvszék területén — Eger, városban fekvő a végrehajtást szenvedő I Francz Mária özv. Világi Lászlóné tulajdonát képező ingatlan, um.: az egri belső 3016. tjkvben A. f 3802. h. r. sz. alatt felvett ház és beltelek, az egri egyházmegyei alapítványok gondnoka végrehajtató által ellene 1032 fit töke; ennek 1884. évi január 1-től napjától 7% kamatai, — iránt vezetett végrehajtás folytán j 1887. évi október (15) tizenötödik napján a1 törvszék árverési termében d. e. 10 órakor j 896 frt kikiáltási árban árvereltetni, esetleg a kikiáltási áron alól is eladatni fog. Az árverelni szándékozók, tartoznak a kikikiáltási ár 10%-ját bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. A vételár három részletben, um. ys-da az árverés jogerejüvé váltától számított 8 nap alatt, */*-da ugyanattól számított 3 hó alatt, Vs-da ugyanattól számított 6 hó alatt, 6% kamatokkal az egri m. kir. adóhivatalnál lesz befizetendő. Az egyidejűleg megállapított árverési fel- í tételek ezen tkvi hatóságnál a szokott hivatalos órák alatt, valamint Egerváros elöljáróságánál megtekinthetők. (A hirdetménynek az egyik helybeli lapban leendő egyszeri beigtatását végrehajtató képviselője eszközöltesse, — s az illető lap példányokat a felveendő árverési jegyző könyvhöz csatolja be.) Kelt az egri kir. törvényszék tjkvi hatóságánál 1887. évi julius 23-án. Szabó, (I8i) 1* kir. törvszéki biró. Budapesten a budai oldalon egy urasági, új, egyemeletes ház nagyobb kerttel, parkettirozott szobákkal, fürdőszobával és minden kényelemmel 22000 írtért, a melynek fele 5o/0 melle t betáblázva maradhat, a tulajdonos Lübke V. Budapest I. Mészáros-utcza 24/3 által eladandó. (186) 1—5 Hirdetmény. | A tisza-füredi birtokosság, a város belterületén, az italmérési jogot, korcsma- épületekkel, részletekben vagy egészben folyó év szeptember 1-ső napján délelőtt 9 órakor, a veres-ökör nagytermében 1887. november 1-ső napjától számított három egymásutáni évekre haszonbérbe fogja kiadni. Kelt Tisza-Füreden, 1887. jul. 25. Lipcsey József, (175) 3-3 birtokossági elnök. Kiadó lakás. A Törökfő-utcza 829. sz. alatt van három szoba ut- czára, éléskamra, konyha, pincze, padlás, fásfészer, esetleg istálló is, első októbertől kiadó. (185)1*
