Eger - hetilap, 1887

1887-01-25 / 4. szám

27

véve nem a vevő, hanem az eladó által kő vette tik el:“ akkor egy perczig sem lehetünk kétségben az iránt, hogy a vevőt, amennyiben nem egyszersmind eladó is, regalecsonkitás miatt megbüntetni nem lehet, s igy az, aki bort, vagy más szeszes italt saját használatára vesz, — nem rega- lecsonkitó, báriról veszi is az italt.

Az alispán úrnak közölthatározata tehát nemcsak városunk érdekeire nézve sértő; hanem fennálló jogszabályainkkal is ellenkezik.

Azt hiszem, hogy az általam különben igen tisztelt alispán ur tévedését kellőképen kimutattam. Remélem is, hogy mielőbb visszavonja közhírré tett határozatát.

Dr. Alföldy Dávid.

A hevesmegyei ellenzék értekezlete Egerben.

Jan. 23. 1887.

A hevesmegyei függetlenségi és 48-as párt, nem különben a közjogi alapon álló mérsékelt ellenzék f. jan. hó 23-án délután Egerben a ,.Korona“ vendéglő helyiségeiben közös értekezletet tartott. •

Almásy Sándor orsz. képviselő, az értekezlet egybe- hivója, előadja, hogy a kormánypárt mozgalma folytán szükségesnek tartja, miként a megyei ellenzék is szervezkedjék. Ezért hívta össze az értekezletet. Arra kéri a megjelenteket, hogy első sorban elnököt és jegyzőt válaszszanak.

Elnökké: Csiky Sándor, jegyzővé: dr. Alföldi Dávid megválasztatnak.

Csiky Sándor elnök javaslattételre kéri fel a megjelenteket az iránt, hogy mi módon történjék a szervezkedés. A maga részéről azt ajánlja, hogy az értekezlet, úgy, mint az előbbi választások előtt, bizottságokat alakítson.

Szerelem Alfréd azt indítványozza, hogy központi bizottság. s az egyes választó-kerületek részére külön bizottságok választassanak. Fen tartani kívánja azonban mindegyik bizottság részére azon jogot, hogy magát, a helyi viszonyokra s a párt érdekeire való tekintettel, a szükséghez képest kiegészíthesse.

Szederkényi Nándor orsz. képviselő helyesli a felvetett indítványt azon módosítással, hogy Eger és Gyöngyös városok részére ne az értekezlet válaszszon pártbizottságokat, mert e városok eddig is mindig önállóan szervezkedtek. A bizottsági tagok megválasztásánál figyelembe kéri venni, hogy a tisztviselők zaklatásnak, üldöztetésnek lehetnének kitéve, ha az ellenzék szolgálatában vezető szerepet vállalnának.

Az értekezlet elhatározza, . Egerben központi bizottságot alakit, a fügedi. gyöngyös-patai, poroszlói, kápolnai és péterMegszán. igen! Csak tűrj tovább.

Nézd, már is hull a hó;

Készíts ebből meleg ruhát,

Mely a fagytól megó;

Készíts ágyat, puha vánkost, s aztán aludj, szépet álmodj.

Aludj, inig csak ablakodon Kis fecske nem kopog,

„S kelj föl, — igy szól — napsugártól Piros levélt hozok . . .“

Akkor ébredj! mert e levél A nap szerelméről beszél.

Petheő.

Ausztráliai utam.

(Az „Eger“ számára.)

Reichel Imrétől.

I.

Nov. 16-án, 1881-ben hagytam el Londont a „Northumberland“ nevű, személyszállító gőzösön, egy pompás három-árboczo- son, mely 380 láb hosszúsággal, 46 láb szélességgel bir, 36 láb- nyi mélyjáratű, 4000 tonna (egy tonna 10 métermázsa) sulytar- talnni, s nyolcz erős mentő-csolnakkal van ellátva; tehát egyike a legderekabb járműveknek, melyek valaha az Oczeánt hasították.

vásári kerületek részére pedig külön-külön bizottságokat választ.

Feljogosítja azonban a választandó bizottságokat, hogy magukat a szükséghez képest kiegészíthessék.

Megválasztattak:

A központi bizottság tagjaiul:

Csiky Sándor, id. Puky Miklós, Zalár József, Biró Zoltán, Petheő László, Graetl Jenő, Kovács Gyula, Szabadhegyi Mihály, Rády Endre, Ledniczky Gyula, Menyhárt Mihály, Beniezky György, Szabó Ignácz. Horváth László, Vavrik Endre, Keglevich Gyula gróf, Kapácsy Dezső, Malatinszky György, Kovács Géza, Fáy László, Szerelem Alfréd, Imre Miklós, Isaák István, Polonkay Endre, Gáspárdy Géza, Petravich Bertalan, Pozsgay Antal, Fischer Soma, Zsiga Gyula, Ledniczky Ipoly, Simonyi Károly, Petravich Antal, Luga László, Horváth József, dr. Alföldi Dávid, Polereczky Gyula, Plank Géza, Matekovics Mór, Klimo Pál, Himfy József, Dobóczky Dezső és Almásy Sándor, Szederkényi Nándor, Szath- mári Király László, Ivády Béla, Papszász György és Kürthy Sándor orsz. képviselők.

Megválasztattak a fügedi, gyöngyös-patai, kápolnai, poroszlói és a pétervásári kerületek részére is a bizottsági tagok.

Dr. Alföldi Dávid, s. k. jegyző.

Eger, 1887. jan. 24.

Lapunkat ezelőtt 25 évvel a közérdek nyilvános képviselésének szüksége hozta létre, s programmunkhoz híven mindig a közérdeket tartottuk szem előtt. Bár a társadalom kisebb töredékeinek érdekét nem szolgáltuk, még is ott és akkor, ahol és mikor a közérdek, egyes osztályok, sőt személyek pártolását tévé kötelességünkké, perczig sem késtünk a pártoló felszólalással.

A közérdek késztet bennünket jelenleg is e sorok közlésére. A közérdek parancsolta kötelességünk felszólalni egy oly testület érdekében, mely nemcsak a legfontosabb, mert legközvetlenebb fuuctiók teljesítésére van hivatva, de mert ezen osztály képezi az összekötő kapcsot az értelmiség és azon kevésbbé művelt tömeg között, melynek hazánk törvényei törvényhozói jogot biztosítanak. melynek természetesebb vezetője s befolyásolója nincs a községi jegyzőnél, ki szükségeiket, kívánalmaikat, érzelmeiket ismeri, nyelvüket érti. s mint velük s köztük élő, fájdalmaikban s örömeikben osztozik.

Köztudomású, miszerint a községi önkormányzat alapját az 1881. XVIII. f. ez. vetette meg. A szervezkedési szabályrendeletek is ekkor készültek, s a jegyzők s körjegyzők fizetése is ekkor állapíttatott meg.

E papiremésztő világban, hol a rendeletek úgy hullnak, mint zápor az égből, a sok mindenféle, sokszor, mint mondani szokás,

Utunk első napja elég élénk volt; a 320 utas meglehetős kényelemmel volt elhelyezve kajutejeiben, s az állat-világ is bőven volt képviselve, amennyiben élelmezésünkre 100 birkát, 20 ökröt, 5 t-dienet. s megszámlálhatatlan mennyiségű szárnyas állatot, azonkívül 4000 tonna (40,000 mét. mázsa) árút is szállítottunk magunkkal. A következő nap Do ver előtt haladtunk el, s 18-án elértük Plymouthot, hol, az utolsó európai postával együtt, még néhány utast is vettünk fel. Miután ez volt a végső pont, hol — talán hoszszabb időre — még egyszer európai földet érinthettek lábaink: fölhasználva hajónk rövid tartózkodás-idejét, néhány barátommal partra szálltunk, s pár utczán végig futva, visszatértünk a füdélzetre.

Tovább indultunk. — Rövid idő múlva elértük a biscayai tenger öblöt, hol állapotunk kellemetlenné kezdett válni, főleg azokra nézve, kik a tengeri betegség iránt hajlammal bírtak. Az idő komorrá lön: sűrű köd ereszkedett alá; hajónk erősen kezdett el himbálózni: előre hátra, jobbra balra. A következő napon az ellenkező szél még hevesebb lön, s 20-án viharrá nőtte ki magát. Senki se volt képes se aludni, se állani se járni. Iszonyúi vala látni azon utasok kínlódását, kik első Ízben jöttek tengeri útra. s a tengeri betegség által meglepettek ; pedig csaknem egész utazó társaságunk ezek közé tartozott. — A fódélzet nyílásait el kellett zárni, mert a viz erősen kezdett behatolni; mindenki kénytelen volt lenn maradni a büzhödt légben. — Két napig nem ettünk semmit; részint mert mindnyájunknak elment az étvágyunk; részint, mert nem lehetett főzni. Szakácsaink minden lehetőt elkövettek. hogy némi erősítő szerül legalább levest főzhessenek; de

*