Eger - hetilap, 1887

1887-07-26 / 30. szám

235 szép jó és nemesért lelkesülő fiatal uradalmi tiszt viszi ott a fürdő­biztosi tisztet. — Különösen ez utóbbi Anna-bál oly szépen, oly fényesen sikerült s oly szép számú közönsége volt, aminőre rég­óta emlékeznek a parádiak. Úgy 10 óra lehetett, midőn megnyilt a csarnok tölgy s cser- koszorukkal s guirlandokkal ékesített tágas étterme, melyet csak­hamar emgtöltött a szebbnél szebb nyári báli toilettek, frakkok és egyenruhák tömege. Nyomban erre megszólaltak az erkélyen a Dombi Rudi pásztói bandája talp alá való csárdásai (melyben csak az az egy volt roszl hogy mindig egyet, azt is a legrégibb nótát húzta) s lejtettek a párok fel s alá, és hullámoztak a bá­jos hölgyek többnyire rózsaszin, itt-ott fehér és világoskék könnyed öltönyeikben; hajukban virágok, de mindennél szebb rajtuk a jókedv és vidámság, amely csak azért örül a táncznak, hogy szive szerint kibeszélhesse magát s épen azért olyan igéze- tes, ragadós ; hisz akár ajkával, akár szemével, akár lábával be­széljen a fiatal szív, mindig olyas mit mond, amit, mint a diót, előbb fel kell törni, hogy a magvára jussunk; szótár nincs hozzá, mert minden leány máskép mondja; fájdalom, tág alkalmam nyílt ma e „volapük“ nyelvet tanúlmányozni. De meg tanulmányoztam valamit igaz! — azokat a szép tekinteteket — ezeket külön­ben a szerelmes embereknek hagyom (mert ilyen is volt ám ott sok!) azok tudják csak valójában, mi az, amit a teremtő egy tekintet­be helyezhet. Lám, milyen kár, hogy nem vagyok szerelmes és csak szeretni tudok. Szeretni igen! .............szeretem a jó tán­c zosnőket, a minőkben igazán bővelkedhettünk e bálon. Le is főzött esry csúnyán, mert mikor azt mondtam neki, hogy : „nagy- sád úgy repül, mint egy földi angyal“, — hát azt felelte, hogy nem ő repül, de én viszem őt a levegőbe.“ — A négyeseket 28— 30 pár tánczolta. — A díszes hölgykoszoruban ott voltak: Balogh Sándorné (Szolnok), Bekk nővérek (Recsk), Buuyi- tayné, br. Buttner Matild, özv. Erdélyi Józsefné s leányai Gi­zella és Marianna (Sírok), Fabriczius Dezsőné (N.-Várad), Far­kas Róza (K. Madaras), Foltényi Elemérné (Erzsébettér), özv. Frantz Alajos drné, Etelka és Piroska leányaival (Eger), Goós Matild (Medgyes), Guiznerné s leánya Mariska (F. Debrő), Gyom- lay Lászlóné (Arad), Helmeczy Béláné, Hodossy Ida (Recsk). Ivády Béláné s leánya Ilona (Budapest), Ivády Miklósáé s Mar­git leánya (Pétervasár), Jámbor Jánosné s leánya Hedvig (Recsk), Káldy Gyuláné (Eger), Kiss Mátyásné s leánya Ilonka (Kőkút), Kollár Bei'ta, Koller Andorné (Szolnok), Koller Róza (Jászberény), Kolossy Gáborné s leánya Margit (Homok Terenne) Kozsik La- josné s leánya Anna (Párád), Lakrovics Bella (P. Jánosi), Lostei- ner Károlyné s leánya Ida (Párád), Luby Józsefné (Réde), Mu­Sajtó“ volt e közlöny. Akkor még nagyobb áldozatokkal ugyan­azok a hazafiak az ő vezetése mellett megalapították a „H o n t“, mely aztán a szabadelvű pártnak húsz esztendőn keresztül ma­radt közlönye, s melynek örököse lett a „Nemzet“, mind elvek­ben, mind közönségben. Még abban az évben másodszor is fogságra került Almásy Pál és több elvtársai. Az a czél, amit odafen emliték : ez volt az ok. Ismét oda volt dobva — nagy vagyon, szabadság, élet. A kortársak léhasága sulyosbitá helyzetét. Isten csodája, s az ural­kodó bocsánatkész szive mentették meg csupán a legszó- morúbb fátumtól, melybe egy barátjának terhelő nyilatkozásai sodorták. Azontúl csendes ember lett belőle. Hive maradt mindig a szabadelvűségnek, s barátja az ahhoz ragaszkodó pártnak és kor­mánynak, de egészen visszavonult a világtól. Hajdankori emlékei, büszke vágyakodásai, magas családi összeköttetései mind nem voltak képesek őt előszólitani asketai magányából. Ott lakott éveken át a Bajza-utczai kioszkszerű házban, hol remeteségét egyedül kedves neje (Almásy Sándor képviselő test­vére) osztá meg vele híven. Se magánosokat, se társas köröket nem látogatott meg soha. Valahányszor összetalálkoztam vele, oly jól esett szavaiból megértenem, hogy az önként eltemetkezett nagy óriásból nem lett világ- és hongyülölő, mint annyi másból; nem tekinté magát detronált félistennek: de egész hazafinak, ki emberhelyét betölti. Most már betölti azt az áldott nyugodalom helyét, melyet nálánál e hazától senki jobban meg nem érdemelt. Ha minden ember, akivel valaha jót tett, ha minden hazafi aki hazájának megtartásában köszönéttel tartozik neki, egy han­horay Margit (Jászberény). Okolicsányi Ödönné (Eger), Ortutay Béláné (Arad), Práff Nándorné s leánya Margit (Pétervasár), Pa- ray Jánosné (Szolnok), Pozsgay Margit (Eger), Reményi Irén (Budapest), Repeczky Anna (Recsk), Rózsa Ottóné s leánya Paola (Eger), Scheidl Gusztávné Luiza leányával '(Hatvan) Jir. Vécsey Gyuláné (Recsk) stb. stb. ur-höigyek. — ö. Megyei élet. Heves megyének a f. hó első napjaiban tartott rendes évne- gyedes közgyűlésén a megye közig, állapotát a hiv. jelentések következőkben tüntették föl: Az alispáni jelentés magában foglalja azon emlékbeszédet, melyet az alispán Németh Albert fölött tartott. Az általá­nos orsz.-gyülési képviselőválasztások a megye mind az 5 válasz­tó kerületében s a két rend. tan. városban is a csend és rend megzavarása nélkül s a nagyfontosságu eseményhez méltó érde­keltség mellett tartattak meg, s pedig Eger és Gyöngyös váro­sokban jun. 17-én, a többi kerületben 18-án. De bár a választá­sok kellő rendben folytak le, azokat megelőzőleg itt ott némely kisebb zavargások fordultak elő, vagy ily ügyekben panaszok adattak be, melyek már részint megvizsgáltattak, részint folyta­tólagos vizsgálat alatt vannak. Hellebrontli B. főszolgabíró soro- zási költségek czimén a járásbeli községekre bizonyos összeg ki­vetése, beszedése, és felhasználása miatt a főispán által hivata­lától felfüggesztetvén, ez ellen a m. kir. belegyministerhez feleb- bezett, de a m. kir. belügyminisztérium a felebbezés elutasítása mellett a főispáni határozatot helyben-hagyta. Ezen miniszteri rendelet alapján a már előbb megkezdett vizsgálat újra folyamat­ba tétetett. Mit azzal jelent be az alispán, hogy az ügy legkö- zelébb törvényes elintézés alá kerül. Az ezen felfüggesztés foly­tán üresedésbe jött hevesi szolgabiróiság ideiglenes vezetésére Drisnyei Béla pétervásári szolgabirót rendelte le a megye főis­pánja, mely intézkedést az 1886. évi XXI. t. ez. rendelkezésével öszhangzásba hozni nem tudván, a törvény értelmében a megye főispánjához intézett előterjesztésében az ügyet a m, kir. belügy­miniszterhez kérte fölterjesztetni. A belügyminisztnrium a főis­páni intézkepést helyben hagyván, azt végrehajtatni rendelte el. Ez alapon intézkedés tétetett, hogy Drisnyey Béla kisegítői tisz­tét Hevesen elfoglalja, s az ő távolléte idejére a Pétervásárra ki­rendelt Thassy Géza közig, gyakornok ott jelentkezzék. Az állam- épitészeti hivatal az Egerben létesítendő kaszárnyák helyén az elrendelt kútásatást eszközölte, az ásás odáig haladt, hogy a vizpróba vétel akadálytalanul eszközölhető. A vizpróba vétel ve­tőt fog hajítani koporsójára, akkor Almásy Pál sírja helyén hun­halom emelkedik. A hazaszeretet örök lángja égjen e sir fölött, melyben a leg­nemesebb hazafi hamvai nyugszanak. Egy oszloppal ismét kevesebb! A dandy-palánta. (Mutatvány Cactus Mirtiflor: „A Dandy“ ez. müvéből.) Még az iskola padján ül, de a race már látszik. A töb­biek, a közönségesek, az óra után összerakják könyveiket: — a dandypalánta már nem jár könyvvel, hanem ivenkint hordja azt, ami kell, összehajtja, a kabátja belső zsebébe csúsztatja . . . és siet az apáczák vagy a nőképzők intézete felé, hogy a bak- fislik déli promenádját el ne mulassza. Neki látni kell őket, köz­tük van a kis cousine Lili barátnéja, akivel egy vasárnap a Magda néninél tánczolt. Lili meglátja: „az ügyetlen, még köszön; majd megmondom neki — gondolja, — hogy azt ne tegye, mert az a néni ott a sor végén még észreveszi, hogy mindennap talál­kozunk.“ így lopva, olyan kedves szemeket vet reá! Csakhogy a háta mögött Mini észrevette, meghúzza a ruháját, s pislán t egyet. Lili elpirul ... és boldog ... és büszke! Hát még ő! A mosolynak az a két kis gödröcskéje a száj­szélen egy árnyalattal mélyebbre vésődik, szempilláit egy cseppel összébb hajtja, mikor aztán a váczi utczán végig megy, nem is néz az emberekre, csak úgy egy vonallal az orruk alá, mintha mondaná: mit törődöm én most veletek! — Délután secundát kap. „Ah, Lili!“ Pedig Lili rá sem gondol, legfeljebb a holnapi találkozásra, mert ez tetszik neki. Meg aztán tudja már mindegyik barátnéja. Mit szólnának, ha Andor elmaradna? Az ő kis keblét még nem *

Next

/
Oldalképek
Tartalom