Eger - hetilap, 1887
1887-01-25 / 4. szám
J-ik szám. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Kegyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ 26-ik év-folyam. 1887. Január 25. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az eger-debreczeni vasút. Budapest jan. 24. 1887. Most egy éve annak, hogy jelentettük e lapok olvasóinak s a közönségnek — emlékezhetnek rá t. olvasóink, — hogy egy érdekeltség egész szívvel karolta fel az eger-füzesabony-debreczeni egyenes vasutösszeköttetés ügyét; s nyomban meg is indította a vonalon az előmunkálatot. Épen most egy éve, hogy az eger-debreczeni vonal a létesülő? felé az első lépést megtette. Elmondottuk akkor azon életérdekeket, melyek e vasúti vonal létesítéséhez Egervárosát kötik. Nemcsak hogy az alföld egyik nagy emporiumával: Debreczennel fogunk egyenes összeköttetésbe jönni, de elérjük azt is, ami után törekedni szakadatlan kell, — elérjük, a keleti részek felé való egyenes közlekedést, s ha egyszer ez megvan, meg kell lenni az eger-nádasdi irány kiépítésének is, s ezzel az alföld s felföld forgalmának, régi hivatásunkhoz képest, központja s kulcsául állapíttatnék meg Egervárosa. Nem is lehet senki, nincs is, a ki a legnagyobb örömmel ne fogadta volna e munkálat hírét, annál inkább, mert e tervezet egy másik, szintén fontos érdekét szolgálja a városnak. Eger városának fontos tényezője a főkáptalan, nemcsak erkölcsi, műveltségi, de a mi egy város életében mindig egyik irányadó, közgazdasági tekintetben is. A nagy vagyonok tulajdonosai, egy városnak legbecsesebb lakói. íme e vasúti tervezettel a főkáptalan legnagyobb birtokrésze, székhelyével Egerrel jönne összeköttetésbe, s már maga e körülmény figyelemre méltó. Most egy éve, hogy e tervezet munkálata kezdetét vette, s örömmel tudathatom, hogy egy év alatt, nem csak az előmunkálatok befejezve, a tervezet iránya a leghelyesebben s legmegfelelőbben meghatározva, hanem a kivitelre is a szükséges intézkedések meg lettek téve. A vasút iránya és tervezete most már ez: Füzes-Abonytól, Poroszlón, T.-Füreden át Egyeknek, innen egyenesen B.-Ujváros, Debreczennek. Tehát Debreczennek a legegyenesebb összeköttetés létesittetnék, mely mintegy 90 kilométert tesz ki. Egyek alól azután a vonal szárnyvasutat kap Ősegén, Margittán át Polgárnak. Ez az egész tervezet együttesen s egyszerre lesz építendő. Tervezve van azután. Füredtől Madarasnak, Karczagig ismét egy másik összeköttetés, melyre nézve az érdekeltség szintén működik. Az eger-debreczeni vasút összes munkálata, a hivatalos közigazgatási bejárás már megtörténvén, most a közlekedési mi- nisteriumban van, hogy a hivatalos revízió után az építési engedélyre szóló törvényjavaslat az országgyűlés elé terjesztessék. Nagy örömmel tudatjuk azt is, hogy az egri főkáptalan, mint e vasútnál legnagyobb érdekeltség, kiváló szaktekintélyekkel tanulmányoztatván az ügyet, azt minden tekintetben, úgy * ját, mint a város érdekeinek teljesen megfelelő tervezetnek találván, most már a legerélyesebb felkarolásra határozta el magát, s azon reményben vagyunk, hogy most egy évre már a vonat megindulásáról tehetünk jelentést. Sz. . . i. . . N. . . r. Közigazgatási hatóságaink tévedései. Nagyon gyakran találkozunk ilyenekkel. A miniszterektől kezdve a községi tisztviselőkig igen sokan vannak, akik törvényeinket nem ismerve, vagy félreismerve, ezekkel ellenkező intézkedéseket tesznek. Feltételezem, hogy nem rósz akarat vezeti tisztviselőinket, midőn a törvényt megszegik, vagy félremagyarázzák. Ezért használom czikkem feliratában a „tévedés“ szót. Ezen feltevés azonban nem szolgálhat okúi arra, hogy hatóságainkat s közönségünket figyelmessé ne tegyem egy-két. ilyen törvénybe ütköző hatósági rendelkezésre. Amig nagyobb garan- tiát nem nyújt a törvény a közigazgatási ügyek alapos elintézésére nézve, addig a nyilvános ellenőrzésben találom egyik föbiz- tositékát annak, hogy tisztviselőink pontosan megtartják törvényeinket. Ez az oka annak, hogy felszólalok. Egyelőre főispánunknak s alispánunknak egy-egy rendelkezését teszem vizsgálatom tárgyává. Az 1883: I. t. ez. 1. §-a azt mondja, hogy állami, vagy köztörvényhatósági tisztségre csak azon magyar állampolgár nevezhető ki, illetőleg csak az választható meg, aki gondnokság alatt stb. nem áll, s aki kimutatja, hogy a törvényben meghatározott képzettséggel bir. Az 1883: I. t. ez. 3. s 5. §§-ai a megyei valóságos és tiszteletbeli jegyzőkre nézve a következő képzettséget állapítják meg: a) ügyvédi oklevél, vagy b) államtudományi, vagy c) jogtudományi tudorság, vagy végre d) legalább a jogi négy évi tanfolyamnak a fennálló szabályok szerinti bevégzése, és az államtudományi államvizsgának sükeres letétele. Főispánunk mégis kinevezte K. Gy. grófot hevesmegyei tiszteletbeli jegyzővé, jóllehet — úgy hallom — törvényszerű képzettséggel nem bir, s az egri kir. törvényszék 5515./p. 1878. sz. ítélete szerint kiskorúsága is meghosszabbittatott, s igy olyan kifogás alá esik, amely miatt az 1886: XX. t. ez. 23. §-a értelmében bizottsági tag sem lehet; s jóllehet reá nézve az 1883: I. t. ez. 34. §-a sem nyerhet alkalmazást. De ez csak alaki sérelem. A gróf kinevezése a közérdekre — a törvény meg nem tartásától eltekintve — nem hátrányos. Annál károsabb azonban alispánunknak 12132./a. 1886. sz. határozata. Ez, eltekintve attól, hogy törvénytelen, — Eger város kereskedelmi érdekeire nézve is felette nagyon sérelmes.
