Eger - hetilap, 1887
1887-07-19 / 29. szám
29-ik szám. 26 -ik év-folyam 1887. Julius 19. Előfizetési dij: Egész evre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 , Negyed évre. 1 30 ., Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozod petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap Megjelenik minden kedden, Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Á hirdetési dij előre fizetendő. ; - ------------------------- - • 1 ' .......................................... ....imr:~ ------------—-------------------A z iskolai év végén. (III. közlemény.) A cisterei rend egri kath. főgymnásiumának az 1886-7-iki iskolai évről, az intézet tudós igazgatója, ft. Szvo- rényi József ur által kiadott, gazdag és becses tartalmú Értesítője tüzetesen ismerteti a lefolyt isk. évről e jeles intézetünknek tanulmányi viszonyait. Az Értesítőt dr. Négyessy László egri főgymn. tanárnak, „A magyar vers“ czimfi, terjedelmes, és alapos, gondos, önálló kutatásra valló becses tanulmánya nyitja meg. Ézt követi Szerencse Menyhért, cist. r. alperjel, s egri főgymn. rend. tanár derék, és tanulságos értekezése „A classikai képzés fontosságáról a g y m n á s i u mi nevelés- és oktatásban.“ — Ez után Ignics Boldizsár, főgymn. r. tanár, az egri fógymnásiumnál elhelyezett orsz. meteorológiai fiók-állomás felügyelője közli az 1886-iki év meteorológiai észleleteinek táblázatos kimutatását. E szerint Egerben a legmagasabb havi középbőmérsék, augusztus hóban 20. 7° Cels. A hőmérséklet maximuma jul. 27-én 33.5° Cels. Az évi középhő- roérsék 10.1° Cels. A légnyomás maximuma febr. 8-án. 764.7 mm. minimuma mart. 4-én 727.7 mm. a légnyomás évi középértéke 746.8 mm. — A légköri csapadék 24 óra alatti maximuma febr. 2-án volt 23 mm. A csapadék évi össszege 562 mm. A csapadéAz „EGER“ tárczája. Arzie és Kamber. Török legenda. A törököknek is van vértanús könyvük, a maguk nyelvén mövlütt, és szent legendáik, a miket asszonyaik évenkint egy álló hónapig vörösre sirt szemekkel és szomorodott képpel zenge- deznek. íme ezen legendák közűi egy. amelyet olyan embertől hallottam, aki mind tudja őket. mivel maga is török : „Volt egyszer Medinában egy nagy mollah,. a kinek a leányát Arzienek hitták. A szent könyv azt mondja, hogy olyan gyönyörű, olyan csábitó volt, akárcsak a dsinet-ből, Mahomet paradicsomából, elillant húri lett volna. A termete sugár, hullámos, mint a szellőlengette fiatal ciprus, a teste olyan alabástrom-fe- hér, a milyent még Georgia sem látott s a melyből Gulisztán minden illata áradt szét, képe olyan áttetsző, hogy az ember szinte látta rajta keresztül gyöngy fogait és rózsás nyelvét. Az arab asszonynak kicsiny, hosszúkás, száraz képén, többnyire igen dús szemöldöke és olyan nagy szeme van, hogy az utazó nem egyszer azt mondja: „Csukja már le; az egész teste kiférne rajta.“ Araiénak, mint a húriknak, vékony kis szemöldöke vala, finom hajlattal, akár a damaszkusi kard; fekete bársonyos szemei mandula módra metszettek. Mosolyéul állt a szeme fénye s a pillantása olyan volt, mint a tüzes esik, mit a hulló csillag ír le. Selyemnél puhább haja olyan szint játszott, mint a föllegeken átszüremkedő napsugár. A nyaka fehérebb volt a hónál, és két keble, ha a szent könyvnek hinnünk lehet, koránsem hasonlított olyan közönséges gyümölcshöz, mint az alma vagy a körte, Allah, a mindenható Isten, művészileg citrom-alakra alkotta őket; kos napok száma 104. Égi háború volt 20, legtöbb: 7, junius hóban. Leginkább uralkodott az ÉK. szélirány (186), legcsekelyebb (82) volt a D. szélirány. Az évi szélerősség középértéke 2.2. — Az intézet tanári kara, — Szvorényi József, az egri cist. r. perjele, főgymn. igazgató, a magy. tud. akadémia tiszteleti, a bpesti magyar történelmi, s a tiszavidéki régészeti társulatnak, és a magyar képzőművészeti társaság hevesmegyei állandó bizottságának tagja, s a Ferencz-József rend lovagkeresztese vezetése alatt, — az intézet kebelében 16, — az intézeten kívül működő 3 hitoktatóval együtt — 19 tagból állt. Ezek közöl: egyházi 14, világi 5. Nyilv. rend tanár 10. h. tanár 5 ; oki. tornatanitó 1; ref. lelkészhitoktató 1; izr. hitoktató 2; oklev' gyorsíró 1; lapszerkesztő 1. tudom, és művészeti társulatok tagja 8.— Az intézeti könyvtár gyarapodott 587 munkával, melyekből dr. Juhász Norbert kir. tanácsos, érd. főigazgató ő nsga 806 kötet- s füzetben 442 munkát ajándékozott az intézetnek; továbbá 14 folyóirattal, s 202 db. isk. értesítővel. A szertárak is sok érdekes és becses tárgyakkal gyarapodtak. — Az intézet kebelében fonállá „Vitk ovics-ö n képző kör“ a lefolyt évben 22 működő, és 49 pártoló, összesen 71 tagot számlált. Beérkezett, a pályamű- veken kivül 86 dolgozat, a „Zsengék tárába“ elfogadtatott 48, legnagyobb részt (38) verses müvek. A 9 pályakérdés mind tüb- bé-kevésbké sükeres megoldást nyert. Elfogadtatott, s részint jutalmat, részint dicséretet nyert Í2 pályadolgozat. Az ifjúsági mikor Arzie fel volt hevűlve, mikor rövid lélekzeteí vett, távolodtak, közeledtek, emelkedtek meg elsimúltak, mintha csak külön lelkűk leit volna, mintha külön szerettek volna élni a testtől. A szent könyv még azt is hozzá teszi, hogy Arzie szavában másvilági kellein zengett, s az égi boldogságra emlékeztetett; hogy ujjai érintésétül minden megszépült, visszaadta a fonnyadó virágának üdeségét, életre keltette a haldokló madarat, hogy iczi-piczi lábain nem annyira ment. mint tovalebbent; hogy különben ép olyan érzékeny, gyöngéd is volt, amilyen szép; hogy az egész világnak a javát akarta, még az oktalan állatnak is; hogy a legnagyobb bájjal a legnagyobb szelídség pároséit, benne és az iszlám-erények mind megvoltak szivében. Kamber fiatal főúr, bejzadé volt s époly tökéletes, mint Arzie, gyönyörű fiatal ember, a mily szép, olyan vagyonos is, büszke járású, nyers megjelenéssel, de különben szelíd, mint a bárány, bölcs és rendes életű, akár valami szent vagy öviiát, Hol látta Kamber Araiét, ? A történet nem mondja meg. Az anamehrem, vagyis a törvény, mely megtiltja a müzülmán asszonynak, hogy képét más embernek is mutassa, nem sérthetetlen szabály; a rútak szentül megtartják, a többi ezerfélekép kijátszhat,ja, Törvény és asszony, bár akárhol kerülnek is össze, az utolsó szó mindig az asszonyé. így hát Kamber is meglátta Araiét, s egyszeri látás elég volt, hogy belé szeressen, kétszeri látás pedig, hogy Arzie viszonozza azt. Medina agg molláhja, több feleség özvegye, egy ódon ko- nakban lakott, melynek nagy négyszögletes torony volt az oldalán. Leánya ebben a toronyban lakott, egy vénecske szolgáló felügyelete alatt, kinek szabad volt a szája, gonosz a tanácsa s a ki mindenféle mesterkedést értett, A szent, könyv nem mondja meg a nevét, de tudtunkra adja, hogy rútsága miatt leány-fővel maradt és napjában tízszer is sóhajtott, titkon bizonyos gyönyörök után, a miket nem (ismert. A nagy bíró erre ítélte s ő nem nyugodott meg benne.
