Eger - hetilap, 1887
1887-01-18 / 3. szám
18 öreg Bismarck herczeg is szükségesnek látta hatalmas szavával a vita folyamába vágni, amely alkalomból tartott beszédeiben a legnyíltabb és őszintébb vallomásokat tette politikai czéljairól s a szomszéd-államokkal való viszonyokról. Németország — úgymond — ép oly barátságos lábon áll Oroszországgal, mint Ausztria-Magyarországgal; s miután Németországnak Keleten egyáltalán nincsenek veszélyezhető érdekei, egyenest haza-árulási vád alá kellene őt helyezni, ha azt tanácsolná, hogy Bulgária kedvéért háborút kezdjen Németország Oroszországgal. Ausztria-Ma- gyarország érdekeit a keleti ügyek már közelebbről érintik, s ezért oly élesek az ellentétek közte és Oroszország közt, melyeknek békés kiegyenlítésére, az európai béke megőrzése’ tekintetéből. Németország teljes erejéből igyekszik. — De Németországnak mégis szüksége van hadi ereje tovább fejlesztésére, hogy e tekintetben nyugati szomszédjával és ellenségével: Francziaország- gal, lépést tarthasson, mert abban a pillanatban, melyben ez utón hanyatlást, vagy kimerülést mutatna Németország, ellensége, Fran- cziaország azonnal elérkezettnek látná a kedvező pillanatot, hogy megtámadja Németországot. Mert a még egyszer való megmérkö- zés a két állam közi kikerülhetetlen. Az a franczia kormány, mely kijelentené, hogy Elszász-Lotharingiáért nem kivan háborút viselni, — egy pillanatig se maradhatna helyén. Mikor történik meg az összeütközés: hat nap, vagy hat év mulva-e? Ki tudja! De bármikor következzék be, e pereznek Németországot nem szabad készületlenül találnia stb. — Szóval: Bismarck nyíltan kimondotta, hogy Németország csak Francziaország ellen védekezik. Oroszországgal nincs s nem is lesz baja. Ausztria-Magyaror- szág pedig végezze a maga dolgát az oroszszal saját szakállára. Németország a békéltető szerepénél egyébre nem vállalkozik. Igaz, hogy a német parlament, nagyon is megsokallva már a hadi készülődésekre fordítót rengeteg pénz- és emberáldozatot, a törvényjavaslatot leszavazta, s ezzel a német parlament e hatalmas katonai államban is oly fényes példáját tanúsította a parlamenti szabadság- s önállóságnak, hogy a mi parlamentünk is tanulhatna tőle, — de ez a hires és hatalmas német kanczellárt egy pillanatra sem hozta ki sodrából. Sőt — úgy látszik. — előre el volt készülve rá, mert alig történt meg a kormány leszavazása, — azonnal kihúzta zsebéből a német császár rendeletét, mely a birodalmi gyűlést nyomban feloszlatta. Az egri ügyvédi kamara közérdekű visszo- nyai az 1886. évben. I. Ügyforgalom és tevékenység. 1885. évről hátralékban maradt fegyelmi ügyi 1 darab, folyó ügyi 2 darab. 1886. évben az iktatóba érkezett fegyelmi ügyi 43 darab, folyó ügyi 631 darab, elintézésre várt 677 darab. Elintéztettek : a) ülésben: fegyelmi ügyi 42 darab, folyó 628 darab, b) ülésen kívül: fegyelmi ügyi 1 darab, folyó ügyi 5 darab; összes elintézés 676 darab, hátralék 1 fegyelmi ügyi. 1886. évben 1 közgyűlés, 19 választmányi, és 9 fegyelmi ülés tartatott. II. Fegyelmi ügyek ellátása. 1885. évről hátrálék maradt 5 önálló ügy. 1886. évben érkezett 3 ügyvéd ellen 4 panasz és pedig magán féltől 2 darab, biróságtól 2 darab, elintézésre várt 9 önálló ügy. Elintéztettek: 1) megszüntetéssel tényálladék hiányából 1; 2) panaszlott ügyvéd megintésével 1, 3) fegyelmi eljárás elrendelésével, — 4) panaszlott ügyvédnek a gyakorlattól egy évre felfüggesztésével 1, összesen 4 ügy; folyamatban van 5 ügy. Fegyelmi vizsgálat 1885. évről folyamatban maradt 4, 1886-ban elrendeltetett 1, lett összesen 5 vizsgálat, befejeztetett 3 vizsgálat; folyamatban van 2 vizsgálat. Az ügyész által 1 vádimlitváuy tétetett s annak alapján panaszlott ügyvéd vád alá is helyeztetett, s a vád a kir. Curia által is helybenhagyatott. Szóbeli tárgyalás 2 ügyben tartatott. Egyikben vádlott vétkesnek kimondatott (lásd fent, 4) alatt) a másikban a vizsgálat folytatása rendeltetett el. III. Az ügyvédek létszáma. 1885. év végén tagja volt a kamarának 105 ügyvéd; 1886-ban felvétetett 5 ügyvéd, máshonnét jött 1 ügyvéd ; az év folyama alatt 111 ügyvéd volt a kamara tagja, kik közül meghalt 3, büntető birósági ítélet alapján törültetett 1; fogyatkozás 4. 1886. dec. 31-én tehát 107 tagja volt, a kamarának. Az év folyama alatt bejegyzett ügyvédek közül 3 volt fel- függ'esztve. — Gondnokul 2 ügyvéd, és szegény perlekedők részére pártfogó ügyvédül 6 ügyvéd neveztetett ki. IV. Az ügyvédjelöltek létszáma. 1885. év végén bejegyzett ügyvédjelölt volt 32; 1886. évben felvétetett 10, máshonnét jött 1; lett összesen 43. Töröltettek: 1) a kamara területének változtatása következtében 3, 2) az ügyvédi lajstromba történt felvétel folytán 3; — 3) gyakorlatból kilépés miatt 4; — fogyatkozás 10. 1886. dec. 31-én tehát 33 ügyvédjelölt volt bejegyezve, kik közül bíróságnál 9, kir. közjegyzőnél 1, ügyvédnél 23 van joggyakorlaton. Az év folyama alatt ügyvédi vizsgára 5 ügyvédjelölt folyamodott — és 7 ügyvédjelölt irodát 8 esetben változtatott. Az „EGER“ tárczája. A központi választmány. (Jan. 8. 1887) Karczolat, F. K.-tól. Három óra van délután. Az idő jellemző. A kor szeszélyes életkomédiáját jellemzi. Olyan, mint a politikai láthatár: — borús, aztán derült, s ismét borult. Ma béke, holnap háború, s ez igy váltakozik, — mig végre a sors intéző keze megunja ezt a szeszélyes játékot, s küld háború vagy krach képében egy mentő angyalt, kinek kiterjesztett lobogóján csak ennyi van Írva: „Handsoff.“ — Három órakor délután —szép derült idő volt. — A főispán szokott kedélyes, családias, otthonos modorban elfoglalta helyét. A vidéket csak Szerelem Alfréd képviselte, ki tudvalevőleg a megyei közügy egyik lelkes ingyen munkása. — pardon, majd igavonót, irtain.— Mert hát elmenne biz ő, még követ is törni, íia a közérdek úgy kívánná. Aztán Gyöngyösről meg itt volt a polgármester, ki a Mátra bűvös panorámáit produkálandó kárpáti unoka-fiókegylet alakulófélben levő érdekeit jött, — szemközt a palócz észjárást a világforgalommal összekötő vasút érdekeivel — védelmezni, és protestálni az ellen, hogy mig a Kárpátegylet unoka-fiókjának culturalis missiója bevégezve nincs, mig. t. i. a gyöngyösi Semmeringen át, azon nagyszerű út,, melyen át, Bállá, Párád, Recsk, Kőkút, a dáliái csárda, és a „Ka- názs-vár“ lakóinak fakanál-, gereblye-, lapát-, nyirfasöprő-, csevi- cze-, literes üveg — és a parádi bánya-társulatnak szent-Iván éji álmaiban nagy szerepet játszó, antimon-, rózsakova (ebből esetleg egy üstökös farkának nyomása alatt gyémánt válik) nem hozatnak a világforgalomba, addig egy kétes életű vasút költségeire a megye sok pénzt ne vegyen kölcsön s ez által a reális kalkuluson nyugvó legszebb tervek egyikének — a Gyöngyös-Pa- rádi nagy emporális kő-útnak terve veszélyeztessék. Ez volt azon votum exceptivum. melyre nyomban Vavrik Béla votum correctivuma következett, mely aztán el is fogadtatván, ennek értelmében oly felterjesztés ajánltatik a bizottságnak, miszerint: a segély, nem segély, hanem spekulatio, — de azért az spekulatiónak sem mondható sajátképen, hanem oly törzsvagyonszerzésnek. mely spekulatio és segélynek egyaránt beillik, mert erre, mint, mindenre a világon már — precedens van. A főispán nagyot mosolygott, midőn végre — megállapodás történt. De most következett ám a java! Mert két, oly naiv pénzintézet akadt, az országban, mely azon hitben, hogy a 150000 ft. azonnal fel fog vétetni — különféle kamat mellett ajánlatot adott be. Az volt, tehát eldöntendő, hogy vajon melyik: az 51/4, vagy 53 4 százalékra adott pénz az olcsóbb kölcsön; mert egyik pénzt "ád ám, miglen a másik oly gálád játékot iiz, hogy papirt ád, — és azt rögtön maga beváltja. Magyarúl ezt úgy nevezik hogy: subtil is svindli. A főispán, mielőtt még a sok szakértő plaj- bászt és papirt vett volna elé, kijelenté a maga részéről, hogy
