Eger - hetilap, 1887
1887-05-10 / 19. szám
148 Kétségtelen, hogy rendőrségünknek joga van a polgárokat letartóztatni; de csak akkor, ha arra alapos oka van. Azon rendőrségi tisztviselő, aki hivatali hatalmával visszaélve, valakit törvényellenesen elfogat, elfog, vagy letartóztat: a büntető törvénykönyv 193. §-ába ütköző személyes szabadság elleni vétséget követi el, és egy évig terjedhető fogházzal büntethető. Daczára azonban, hogy a törvény büntetés terhe alatt tiltja a jogellenes letartóztatásokat: mégis sajnálattal kell kijelentenem, hogy rendőrségünk, különösen mióta főkapitányunk a polgármesteri teendőkkel van elfoglalva, nem jár el kellő óvatossággal s tapintatossággal a letartóztatások eszközlése körül. Nem mondom, hogy rósz szándék vezeti rendőrségi tisztviselőinket az ilyen hibák elkövetésénél; de ez nem vigasztalhatja meg polgártársainkat. Helyesen mondja egyik külföldi jogi iró, hogy: „a szabadság valamennyi egyéni jogok között a legfontosabb, és legbecsesebb, melynek fentartása minden emberi társadalomnak főczélja. A letartóztatás, már magában véve is, s tekintet nélkül következményeire: súlyos büntetés; mert megzavarja a családi életet, megbélyegzi az egyén polgári tekintélyét, és kétessé teszi annak elélhetési módját és szerencséjét.“ Törvényünk nincsen ugyan, amely a letartóztatás kérdésében irányadóűl szolgálhatna; de törvénykezési gyakorlatunk elfogadta útmutatóid a m. kir. kormány által 1872. évben készített, a bíróságok legnagyobb része- s a kir. ügyészségek által is alkalmazott „ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok“ megfelelő rendelkezéseit. Ezen szabályok szerint pedig a rendőrség csak akkor tartóztathatja le nyomozás közben a bűntett súlyos gyanújával terhelt egyént, ha alaposan lehet attól tartani, hogy az megszökik (20. §.) De ha kiterjesztjük is a rendőrség letartózta- tási jogát: akkor is csak azon esetekben engedhetjük meg e jog gyakorlatát, melyekben a vizsgálati fogság feltételei fennforognak. Ezen.esetek pedig következők: 1. ha a bűntett, melynek elkövetésével vádlott vádoltatik, a büntető törvény szerint halállal, vagy legalább öt évi szabadságve sztéssel büntetendő; 2.. ha a vádolt intézkedései után annak megszökési szándéka alaposan vélelmezhető s megokolható; 3.. ha nem bir állandó lakással; 4.. ha alaposan lehet tartani attól s kellő okot lehet felhozni arra, hogy szabad lábon hagyása esetén a bűntett nyomait elhárítja, vagy a vizsgálat eredményét, a bűntársakkal, bűnrészesekkel, orgazdákkal, avagy a tanúkkal való összebeszélés által meghiúsítja; 5.. ha veszélyes fenyegetései folytán alaposan lehet tartani, vagy egyéb adatokból kitűnnék, hogy szabad lábon való hagyása esetén más bűntettet követne el. (45. §.) Hát minden év, minden nap, sőt minden perez megszülje a maga költőcskéjét ? A jó költőkért, kik hosszú időközönkint követik egymást, egy légió ripők gyötörje meg az emberiséget ? Ha a természet — amire bizonyosan megvan a maga helyes oka — valamely időköznek nem ajándékoz valódi költőt, mesterségesen kell csinálni hamis nagyságokat? Minden évben születni kell egy világhódító Nagy Sándornak, s minden pillanatban egy Goethének ? Vagy tán Arany múzsája nem tudná gyönyörködtetni akár egy félszázad minden nemzedékét addig, mig újra egy igazán „hivatott“ ragadná s bájolná el korát? — Ön alaposan beszél uram, monda Pálma, — ki lassanként magához tért meglepetéséből — akár egy német Conversa- tions-Lexikon. Ön vakmerőén tagadja hivatásomat, melyet a napi lapok bírálói, minden müvem megjelenésekor oly egyhangúlag hangsúlyoznak. Ám legyen. Önt utálatos perei annyira elfoglalják, hogy teljesen érzéketlen felötlő sikereim iránt. Az irodalom- történet fel fogja jegyezni, hogy volt egy írónő, ki nemesen ére- zett, s tetszetősen irt, s ki egy epés s prózai zsarnoknak volt egy életen át rabszolgája. Az utolsó szavaknál a szép Pálma zokogásban tört ki. Könnyei megeredtek s végig folytak gyönyörű, fiatal arczán. Sietve ment ki a szobából, s az ajtót oly gyöngédtelenűl csapta Rendőrségünk azonban ezen korlátokhoz sem alkalmazkodik. Csak nem régen is letartóztatott egy helybeli jómódú birtokos parasztot, büntetlen életű nejével s eladó leányával együtt csupán azért, mert egy rósz természetű panaszló őket azzal gyanúsította, hogy az ő korcsmájukban veszett el 2 nappal az előtt 150 írtja. Igaz, hogy a törvényszék mindjárt szabad lábra helyeztette őket; de a másfél napi rendőri fogság s a törvényszékhez való átkisértetés oly büntetés volt reájuk nézve, melyet rendőrségünk, a személyes szabadság megsértése nélkül, nem volt jogosítva reájuk róni még akkor sem, ha a büntetendő cselekményt ők követték volna is. el. Dr. Alföldi Dávid. Szab ályr endelet a fogadó, vendéglő, kávéház, kávémérés és pálinka mérési iparokról. Általános rész. 1, §. Fogadó, vendéglő, kávéház kávémérés és pálinka mérési üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az: a) aki nyereség vágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt. b) bordélyházat tart, 2. §. Eger város területén fogadó vendéglő, kávéház kávémérés és pálinka mérés nyithatására határozatlan számban — iparos szállóval össze kötött korcsma nyithatására pedig kettőre adatik engedély. 3. §. A vendégek szolgálatára kifogástalan elő életű egyének alkalmazandók. 4. §. Ezen üzletek állandóan rendőr-hatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak. Az üzlet tulajdonos, köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy a szabályrendelet intézkedései megtartatnak. Fogadók. 5. §. A ki fogadót tart, köteles minden szobában, a szobáért fizetendő árt feltüntető és hatóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezek az árak maximum gyanánt tekintendők, ezeknél többet felszámítani nem szabad. 6. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek, gondoskodik továbbá arról, hogy cselédjei előzékenyek legyenek, és egyáltalában, hogy a fenn álló rendőri szabályok megtartassanak. 7. §. A fogadós gondoskodik arról, hogy a vendég-szobák jó zárakkal legyenek ellátva. 8. §. Fogadók éjjeli 1 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 1 óráig szabad. Vendéglők. 9. §. Vendéglő nem nyitható templomok iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. be maga után, amily mértékben gyöngédek voltak költői-érzelmei, s a hogy azt „a Petőfi lengő szelleméhez“ czimű óda szerzőjétől nem várta volna. Senki. Péter fejét rázva s vállait vonogatva nézett utána, s azon eltökélt szándékkal tért vissza pereihez, hogy az irodalom-történet haragos Ítéletét s a késő maradék nagyszerű megvetését kellő lelki erővel s végzetében megnyugodva viselendi. Az előkelő tollú Pálma a „Tanya“ „külön tudósitóját“ fogadta, ki a legközelebbi számban hangzatos vezér-czi kkben fogja hangsúlyozni, mily megpróbáltatásoknak s előrelátható válságoknak lesz kitéve a magyarok-hazája, mert isten-kegyelméből lett költőit nem tudja megbecsülni. A vezérczikk hathatós idézettel fog végződni; ezzel: „keresztények sirjatok“! S Pálma, az istenkegyelméből lett Írónő sírni fog; sírni fog a kapott elégtétel feletti zajos örömében.
