Eger - hetilap, 1887

1887-01-11 / 2. szám

alapító-tagjává nem leszen. Üdvözöljük a szép törekvést s az óhajtott siker mielőbbi elérését kívánjuk a lelkes s derék Körnek! — Műkedvelői előadás Hevesen. — Hevesről írják lapunk­nak : A fővárosból hazaérkezett hevesi diákok a karácsom szüni­dőt arra használták fel. hogy újév estéjén tánczmulatsággal egy­bekötött műkedvelői előadást rendeztek, mely Spitczer Mór hely­beli földbirtokos házában tartatott meg. Előadásra került: „A régi szerelem nem avul el,“ vígjáték Fáy Andrástól. Az előadásra igen szép közönség jelent meg. A szereplők közt első sorban (nem szabad műkedvelőkkel szemben szigorú kritikát hasz­nálni) Meiszter Etel k. a. emelendő ki, mint Liszkay Laura ha­ladon, igen ügyes tehetségnek mutatta-be magát. Többször tap­sokra ragadta a közönséget Meiszter Anna k. a. is, mert szere-. pét(Várady Málika gyámleány) minden izében érvényre tudta emelni. Igen élethűen személyesítette Stern Lea k. a. Penteley özvegy Szakolczay Gáspárué szerepét. A hallgatók dicséretét érdemelték még ki: Spitczer Dezső, Meiszter Arnold és Spitczer Gyula, kik derekasan működtek és a vígjátékhoz szükséges humorral keltet­tek hatást. — Előadás után Meiszter Anna k. a. szavalta a „Rab­asszony“ ez. költeményt Kiss Józseftől, és Spitczer Dezső „Apos­toliból részletet Petőfitől. Mindketten oly pompásan deklamáltak. hogy a közönségben nem maradt egy kéz sem, mely lelkesültsé- gében ne tapsolt volna. Most a fiatalság tánezra perdült. A jó példa pedig oly vonzó erővel birt, hogy utóbb az öregek is megifjult vérrel járták, és jó kedvvel maradt együtt a vig társaság a késő éjjeli órákig. — A múlt heti hatalmas vizáradat, mely a nagy havazások után hirtelen beállott bőséges esőzés és olvadás után, hegyeink­ről rohamosan aláfolyva, az Eger folyót annyira földagasztotta, hogy mármár kitörésétől lehetett tartani: nem csekély aggoda­lomba ejtette városunk lakosságát, mely ismét katastrófától kez­dett félni. Hatóságunk meg is tette a kellő óvó intézkedéseket, hogy a lakosság a veszély valószínű bekövetkezhetéséről idejeko­rán értesittessék, minél fogva f. hó 6-7 közötti éjjel, mikor az áradat legrohamosabbnak Ígérkezett, kellő őrség tartotta figyelem­mel a veszélyesebb helyeken az Eger folyó növekedését. Hála a gondviselésnek, az árvíz, minden jelentékenyebb baj nélkül vonult át városunkon, s igy a katastrófától ez úttal megmenekültünk. Legfölebb egy-két lapályosabb fekvésű tért árasztott el csekély vízzel, rövid időre. De a nagy költséggel létesített, hírhedt, ár- mentő építményeinket ugyancsak erős próbára tette, s újabban ismét kimutatta véghetet lenül gyarló, helytelen, ezáltal an, hogy ne mondjuk: ha­szontalan voltukat. Az úgynevezett „cziframalom“ mel­letti gát fa lat, mely terv szerint, czölöpökre, s ezément-kötő- szerrel lett volna építendő, de csak homok-alapra, sárral készült, a múlt heti árvíz. — mint előre látható volt — alámosta, s a fal teljesen összeomlott, magával rántva az ottani bérlőnek e fal tá­masz-alapjára épített istállóját is. Innét aztán elkezdte az ár a meder deszkagát-keritéseit is kényelmesen bontogatni, s magával sodorni, annyira, hogy ha ezek valamelyik hídnál, történetesen, össze találnak torlódni, könnyen bekövetkezhetik az 18“8-iki szo­morú katastrófa. — A „Kincsem-sorsjegyek“ főnyereménye. Bpestről f. hó 5- kérői írják lapunknak. A Kincsem-sorsjegyek főnyereményének tu­lajdonosa ma jelentkezett. A szerencsés, a kit Fortuna istennő szeszélye ez egyszer boldogított: Tenora József, és Kwas- sitz-ban Morvaországon lakik. — A második tízezer forintos fő­nyeremény tulajdonosa is fölvette már a nyereményt. Fényes Littkén Magyarországon lakik, és Révész-nek hívják. -- Egy különös véletlen hozta magával, hogy ezen szerencsesorsjegyek a kezelőség által már előbb négy más félnek küldettek át, de egyik se tartotta meg. és igy a gondviselés által nekik szánt szerencsét önmaguk játszották el. — Januári országos vasárunk, mely múlt vasárnap, t. hó 9-én délután gyűlt, s tegnap 10-én délután már feloszlott, for­galmi tekintetben a legsilnyabbnak mondható. A feneketlen rósz utak minden tekintetben erős gátat vetettek a vásári közleke­désnek. Rövid árukban s ruha félékben rendkívül nagy volt a kí­nálat, de csekély a kereslet. Pllelmi czikkek jutányosán és jól keltek. A marhavásáron sok volt az eladó jószág, s különösen szarvasmarhák silány árakon kináltattak. de csekély számú ve­vőkre találtak. Lovak egyáltalán nem keltek. — Rendőri hírek. Turnai Bertalan egri szül. cseléd, ki Brants András vendéglőstől több rendbeli tárgyak eltolvajlása miatt nyomozat alatt állott, a ntai napon elfogatott, s a törvényszékhez át kisértetett. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósi­tónktól.) A feneketlen sár által gátolt közlekedés miatt múlt heti vásárunkon alig volt vásári közönség látható. Ez, és a fővárosból érke­zett szilárdabb hangulatról szóló tudósítás az árakban nálunk is emelkedést idézett elő. Árak, t. búza: (keresett); 7.80;—8.40; rozs és kétszeres: 5.60 — 6.40; árpa: 6 — 7.50; kukoricza: 5.50 — 5.80; burgonya: 2—25—2.60 mmkint. — Értéktőzsdei heti jelentés. (A „Magyar Merem “ pénzügyi szakirat tudósítása) Azok a remények, a melyeket a tőzsde a januári szelvénybeváltáshoz és az ennek következtében beállan- dott pénzbőséghez fűzött, csak részben mentek teljesedésbe. A pénz ugyan olcsóbbodott, de a tőzsdére mégsem került nagyobb mennyiségben, mert a magánpublikum még mindig tartózkodó a spekuláczió pedig szintén nem mert kötelezettségekbe bocsátkozni, a meddig a pénzviszonyok a külföldi piaczokon nem javulnak. Ha tehát a közelebb múlt tőzsdehétről nem jelezhetünk is áremelke­dést, másrészről nagyobb mérvű árhanyatlás sem következett he, mert a tőzsde alaphangulata szilárd. Ä nagy magyar vasúti köl- csön-konverzió minden részleteiben meg van állapítva, a terv ké­szen van és úgy a pénzügyminiszter, mint a Rothschild-csoport csak arra várnak, hogy a pénzviszonyok javuljanak. Es mihelyt ez bekövetkezik, a mi pedig rövid időn várható, azonnal megin­dul a közel 400 millió forintra rugó nagy pénzügyi művelet és akkor kétségtelenül a tőzsdére is jobb napok fognak virradni. Ez a kilátás bátorítja a tőzsdét és nem engedi, hogy az árfolyamok nagyobb árcserét szenvedjenek. A részletekre térve megemlítjük, hogy bank-részvények csekély árhullámzás után kevéssel ol­csóbbodtak. Tőkebefektetési papírok közül járadékok kevés­sel olcsóbbodtak, de ismét szilárdan zárulnak. Közlekedési vállalatok részvényei e héten is szilárd irányzatot követtek. Ta­karékpénztárak magasabban zárulnak. Iparvállalat- részvényekben csekély üzlet volt. Sorsjegyek közül magyar dijsorsjegy és tiszai sorsjegy olcsóbbodott, ellenben a többiek vál­tozatlanul szilárdak maradtak. Záloglevelek és elsőbbsé­gek iránt még eddig kevés érdeklődés mutatkozott. Pénznemek ára e héten szilárd volt. Mindennemű tőzsdei ügyekben készséggel szolgál felvilágo­sítással a „Magyar Mercur“ kiadóhivatala (Budapest Hatvani ut- cza 17. sz.t. Tutti frutti. Ko:> visítja s folt Halja: Democritos Agriensls. 1. A találós mese. Joviális ember volt az öreg Botlik. Sokat is tartott ma­gáról, s egy alkalommal, a társaságban azt állította, hogy nincs olyan talány, amit ő azonnal meg ne fejtene. — De mondok én egyet, — szólt egy tréfás fiatal ember, — amit uram bátyám bizonyára nem fog kitalálni. — Ohó! édes öcsém! — válaszolt indignálódva az öreg ury — szeretném én azt a találós mesét hallani. — íme ; — folytatta a fiatal ember: „Első tagom kézbe való; (bot) A másik a csizmán se jó; (lik) Az egész egy nagy tökfilkó!“ — Kuttya, meg a mája! kiáltott fel az öreg úr nevetve; — hisz az én vagyok! 2. „Csak az ablakait verték be.“ Az eszlári história alkalmával vig Nekeresd városában is erősen demonstráltak az ántisémiták, s különösen egy vakmerőbb s elszántabb csoportjuk a Rozmaring-utczában lakó Blűmele Ja­kab ablakait egy éjen mind beverte. Másnap reggel tüstént hivatja a polgármester az illető vá­rosnegyedbeli fertálymestert, kinek kutya-kötelessége a maga ne­gyedében az éjjeli csöndre felügyelni, s szidja kegyetlenül, s mi­kor a szidásban kifáradt, végre egy utolsó szuszszal ráförmed a békés türelemmel előtte álló fertálymesterre: — De hát, hogyan is verhették be azok az éjjeli garázdálkodók a Blümele ablakait? — Magam is azon csodálkozom, tekintetes polgármester ur, instálom alássau, — mentegetőzik a bamba képű fertály mester, hogy az ablakait, és nera — a fejét verték be. Felelős szerkesztő: Szaloó Ignácz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom