Eger - hetilap, 1887
1887-05-03 / 18. szám
18-ik szám. 26 -ik év-folyam Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 50 Negyed évre. 1 „ 30 n Egy hónapra — n 45 n Egyes szám — » 12 n Hirdetésekért minden 3 hasábozoít petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést*' l 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az egri székesegyház jubilaeuma. Az egri székesegyház az 1837-ik évi május hó hetedikén szenteltetett föl, s adatott át magasztos czéljának: a kath. istentiszteletnek. A most folyó 1887-ik év május hó hetedikén, vagyis a jövő szombaton tehát ötvenedik évfordulója léén d kath ed ralis templomunk ünnepélyes consecra- ti ójának. Az intéző körök kétségkiviil gondoskodni fognak arról, hogy gyönyörű székesegyházunk fönállásának e jubiláns évfordulója az egri egyházmegyéhez, székes-főegyházához, s megalkotója nagy emlékű nevéhez méltán legyen megünnepelve. Mi ez ünnep alkalmából főszékesegyházunk múltjára kívánunk visszapillantást vetni, s keletkezésének és fönállásának történetéből néhány érdekesebb adatot fölemlíteni, melyek egyszersmind némi adalékul szolgálhatnak Hevesmegye, s székvárosa: Eger monographiájának megírásához. Az egri kathedralis templom megalkotója, mint tudva van. bold. end. felső-eőri Pyrker János László, pátriarcha, egri érsek volt, ki számos jótékony intézményein kívül, különösen e magasztos egyház emelése által örök emléket emelt nevének városunk történetében. De nemcsak Eger, — a német irodalom története is halhatatlanná tette a Pyrker nevét, mint a „Rudolfias“ és „Tunisias“ hősköltemények, és „A szent hajdan gyöngyei“ czimü legenda-gyűjtemény szerzőjeét; mig Gasteiubau, melyet e magyar főpap fejedelmi bőkezűsége emelt azzá, ami, — minden kő a Pyrker magasztos emlékét, s a kies városkának a jeles egyháznagy iránt érzett háláját hirdeti. Az egri kathedralis templom, Hild Józs. budapesti hírneves építész terve szerint, renaissance-stylben épült. Építését 1832-ben Az „EGER“ tárczája. A menyasszony. „Százszor mondtad, egyet ohajtsz : Látni boldogságom! Jer hát anyám, tekints végig Menyasszony-ruhámon . . . Nászruhámról nézz szemembe, S boldogságom lásd meg benne.“ Nem nézek én, édes mézem, Menyasszony-ruhádra, Feketébbnek látom én azt, Mint a holló szárnya . . . Boldogságod látom, látom, Hulló csillag . . . hajnal-álom . . .“ „0 ne szólj igy! mert szerelmünk Ha csak álom lenne, Anyám, anyám, én lennék a Hulló csillag benne . . . De nem! . . . Érzem boldogságom ; Jer hát, áldó csókod várom.“ kezdték, s 1837-ben fejezték be. „Decursu unius lustri exstructa“ — mondja a székesegyház fölirata. Hogy teljes fölszerelésével együtt mennyibe került? — megbízható adatok hiányában nem tudhatni. Az építés, s főleg a fölszerelés költségeit, tetemes részben Pyrker érsek sajátjából födözte; de az egri egyházmegye minden időkben lelkes, hazafias, és vallásosan buzgó papságának ez alkalomból valóban bőkezű áldozatkészsége, sőt, kétségkívül hitbuzgó kath. világi férfiak adományozása is jelentékeny összeggel járult ahhoz. Azt hiszszük: az adományozó egyházi férfiak közöl még ma is lehetnek talán életben egyházmegyénk kebelében, kikre nézve tehát fószékesegyházunk ötven éves jubilaeumá- nak megünneplése szintén érdekkel bírhat. Hogy Pyrker pátriarcha érsek saját pénztárából körülbelül mekkora összeget utalványozott, az öt éven belül, mig a munkálatok folytak, -a kathedrális templom építéséhez: arról kellő tájékozódást nyerünk néh. Neid h a r t, az egri érseki uradalmak évtizedeken át ügybuzgó kormányzójának 1853-ban készült, s kezeink közt levő jegyzékéből, — melyet alkalmilag bővebben is fogunk ismertetni, — s melyben mindazon összegek részletesen föl vannak sorolva, melyeket az egri érsekek 1808-tól 1847-ig bezárólag, tehát közel negyven évig, egyházi s jótékony czélokra adományoztak. E füljegyzések szerint Pyrker János L. pátriarcha egri érsek adott 1832-ben „in aedificia diversa“ (különféle építkezésekre, melyek közt a főtemplom építése kétségkívül a legnagyobb összeget vette igénybe) 51,443 rénesforintot, 49V2 krt.; 1833-ban „ad rationem aeccles. metrop. et dlium aedilium agfriensium“ (a székesegyházra, s az egri uradalmi épületekre) 9078 frt. 19 krt; 1834-ben „ad rationem aedificationis aeccles, metrop. et aliorum aedificiorum domiualium“ 7250 frt. 271/# krt. 1835-ben „ad rationem structurae aeccles. metrop. iteip aedificiorum dlium“ 29.523 „Nézd, e gyűrűt, nézd e kendőt . . . 0 az álnok, csalfa! Visszaküldte mind a kettőt, Hű szived megcsalta ... Verje Isten két világon, Ki igy megcsalt, édes lányom: . . .“ Kis harang szól a faluban, Olyan bús a hangja; Ajkról-ajkra száll a kérdés: „Jaj, ki fekszik halva?“ Nászruhából csöndes éjen Szemfe d ő j é t varrják épen . . . Petheö. Az irónö. — Vázlat. Egri Gyulától. — Péter elég jókor házasodott meg. Neje vidéki, kisbirtokos családból eredt. A jó ügyvédben minden tulajdonság megvolt, hogy nejének békés, nyugalmas otthont teremtsen; de a fiatal, idomítható, 18 éves leánykából házias, kényelmes feleséget alakítani nem tudott. Nem volt neje lelkére semmi befolyása. Nem tudta mérsékelni helytelen hajlamait; szeszélyeivel szemben jóa-
