Eger - hetilap, 1887
1887-04-26 / 17. szám
131 sorozás, azonban az előbbinél sokkal kedvezőtlenebb eredménynyel, amennyiben a tényleg megvizsgált hadkötelesek közöl csupán 10% vált be a hadsereghez, s körtilbelől 4% a honvédséghez, vagyis összesen 14%, — s igy elmondható, hogy megyénkben ezen járás fizetett az idén legroszabbúl. Az állítási lajstrom 4 korosztályába jogosan volt felvéve 751, a sorozásnál nem jelent meg 50, mint családfentartó ideiglen felmentetett 33. A megvizsgált 668 ember közöl a hadsereghez soroztatott 68, a honvédséghez 29 ember. Felülvizsgálatra küldetett 66, kicsiny volt 80, visszahelyez- tetetett 422, mint mindenkorra alkalmatlan töröltetett 3. Megjegyezzük, hogy a 4-ik korosztályba felvett 86 egyén közöl csupán 1 vált be katonának. A járás tartozása 83 ember; — ha ezt az idén nyert 68 főnyi eredménynyel összevetjük, bizony nem lehet, nagy reményünk, hogy e járás valamikor kivergődjék a tartozásból. E járásban a katonai sorozó bizottság tagjaiként szerepeltek Müller Adolf alezredes, Szlanyina főhadnagy s dr. Müller ezredor- vos, mig az eddig megyénkben működött katonai sorozó bizottság, mint halljuk, Borsod és Nógrádvármegye egyes járásaiban folytatja működését. Városi ügyek. Eger városa képviselő-testületének múlt vasárnap, í. hó 24-én tartott ülésében, a következő fontosabb ügyek nyertek elintézést: Az üresedésben volt közgyámi állásra a h. közgyámúl Farkas Yincze — nem lévén több pályázó — egyhangúlag megválasztatott. — A Széchényi-utczában levő kőjárdáknak aszphalttal való helyettesítésére elhatároztatott, s egyszersmind megállapitta- tott, hogy a járdák fentartási költségeit is az illető háztulajdonos tartozik viselni. — A szőllőutaknak a netáni foglalások kiderítése czéljából elrendelt megvizsgálásáról szóló küldöttségi jelentés, miután a foglalások constatálhatók nem voltak, tudomásul vétetett. — Az egri érsek-lyceumi kő- és könyvnyomdának, a legtöbb adót fizetők névsorába leendő felvételét elrendelő alispáni határozatra vonatkozó jogügyi szakosztályi vélemény, a netalán szük- séglendő jogorvoslat megtétele iránt, a városi főügyésznek kiadatott. — Egy negyedik gyógyszertár felállítása iránt beadott kérvényekre vonatkozó egészségügyi szakosztályi vélemény, melyben egy negyedik gyógyszertár felálíithatását megengedhetőnek nem véleményezi, mennyiben ez által a meglevő három gyógyszertár fenáll- hatá'sát látja veszélyeztetve, — elfogadtatott s a ministeriumhoz ily értelmű felterjesztés tétetett. — A borfogyasztási adó miszerinti kezelésével megbízott küld. véleménye ellenében, ezen Amint Wilhelmj belépett, a szultán — a legritkább kitüntetés jeléül — fölállott, a művész elé ment, s öt a legbarátságosabb és előzékenyebb modorban üdvözölte. A művészt Dussap basa, a császári zene fő-intendánsa kisérte zongorán. Wilhelmj több darabot játszott a szultán óhajtására, ki gyakori tetszés-nyilatkozatokkal adott kifejezést csodálkozásának. Soli’se hitte volna, — úgymond a kiváló zeneműveltségű szultán, — hogy több húron egyszerre oly tökéletesen, s annyi hatással lehessen játszani, s csaknem megfoghatatlan, hogy ezt egyetlen hangszeren lehessen eszközölni. Végűi a padisah megkérte Wilhemjt, játsza el a porosz hymnust, melyet a szultán egész környezetével együtt állva hallgatott végig. Énnek végeztével az ozmán uralkodó kezét nyuj- tá a művésznek, — kinek, eltávozásakor, a főszertartásmester, a szultán megbízásából, a nagy csillaggal ellátott, magas Medsidie- rend II. oszt. jelvényeit, s egy rubinok-, smaragdok-, és gyémántokkal kirakott, ritka művészi becsű, s nagy értékű szelenczét nyújtott át. az uralkodó magas elismerése jeléül. „A föld minden részén, Chinában és Japánban épen úgy, mint a yankeek hatalmas földrészén; — Ausztráliában, épen úgy, mint Angliában, Olaszországban, mint az oroszok közt, szóval minden országban és minden népfajnál egyaránt hódított Wilhelmj, az ő klassikus Beethowen-fejével, s mindenütt el lön ismerve, mint korunkban a zeneművészet egyik legnagyobb apostola, — Írja a müveit világ egyik legelismertebb zenekritikusa, Hegedűjének hangja nem zenei hang, hanem a legszivhezszólóbb emberi szózat. Játéka méltóságos hangjának nagysága, s nemes teljessége, mely főleg a G-húron a celloéval vetélkedik, ép úgy fölmagasztosit s lelkesít., mint a vékony E húr legmagasabb poadónem kezelése körüli eljárásnak az eddigi gyakorlat alkalmazása hagyatott meg — Urbán Károly rendőrhadnagynak egészsége helyreáll it, ása tekintetéből, ujabbi 4 havi szabadságidő engedélyeztetett. Különfélék. — Dr. Samassa József érsek ő exja a betegen fekvő szepesi püspök, Császka György ő nmlga látogatására, f. hó 23-án szombaton, Szepesváraljára utazott,. — Supka Jeromos Antal ö nsga, a zircz-pilis-, pásztó- és szentgotthárdi cist.-r. egyesült apátságok apátja, a helybeli cist.- rendház látogatására f. hó 22-én városunkba érkezett. — Szalay Imre, magy. kir. vall. és közoktatási minist, osztálytanácsos, Wéber Antal, ugyanazon minist, építész kíséretében, Tretort Ágost vall. és közokt. minister ő exja megbízásából, múlt. vasárnap, f. hó 24-én városunkba érkeztek, hogy itt az egri min árét, e nevezetes régészeti műemlékünk czélbavett renoválása- s díszes körülkerítésének tervezetét műszaki szemle alá vegyék, az e tárgyban érdeklettekkel közelebbről megtartandó értekezleten a tervet tüzetesen megvizsgáláják, kölcsönösen megbeszéljék s azt végleg megállapítsák. — Egyházmegyei hirek. Pétheő József, belvárosi hitelemző, lapunk kedvelt, munkatársa, gr. Forgách László kegyúr kijelölése alapján mán do ki lelkészszé, — Boda Vendel besse- nyői káplán, egri belvárosi hitelemzővé, — Szabó István, raka- mazi káplán besenyői káplánná, — Oldal Jenő Ödön, nyíregyházi hit,elemző káplán — gr. Desewffy Miklós kegyur kinevezése alapján tisza-eszlári lelkészszé, —Kiss László, szurdok-püspökii káplán, nyíregyházi hitelemző káplánná, — Haj du ko vies Ödön, mándoki ideig], lelkész-helyettes, szurdokpüspökii káplánná, — Nagy Géza rakamazi káplánná neveztettek ki. — Májusi ajtatosságok. A bold. Szűz tiszteletére tartatni szokott májusi ajtatosság az angol-kisasszonyok kápolnájában, ez idén május 1-én, vagyis: a következő vasárnap, délután öt órakor sz. beszéddel és litániával veendi kezdetét, Sz. beszédek csak ünnepen és vasárnapokon és a hó utolsó napján fognak tartatni. Az ajtatosság egyéb rendje az eddigi marad. — A hevesmegyei erkölcsnemesitő egyesület megalakítása ügyében nagy fontosságú értekezletet tartott tegnap, f. hó 25-én délután megyénk közönségének egy nagy számú és tekintélyes tagokból álló testületé. Az értekezlet, hosszas, beható, s igen érdekes eszmecsere után, — melynek tüzetes ismertetésére alkalmilag még visszatérendünk, — kimondotta, hogy programmjában első és legfontosabb teendőkűl. a rabsegélyzést, s egyes vidéke- kenkint a mértékletességi egyletek megalakítását tűzi ki. Az érsitióinak erőteljes, és tiszta csengésű souorja, mely gyakran oly erélyben nyilvánul, hogy azt hiszi a hallgató, tizen is játszanak egyszerre. Egyik főhatalma a művésznek a kettős és hármas fogásokban rejlik, melyekben Wilhelmj utolérhetetlen, (miként azt t. olvasóink Schubert, ,.Ave Maria“-jában fogják tapasztalni.) Ehhez járúl páratlan, s a legnagyobb nehézségeket gyermekies könnyedséggel legyőző technikai virtuozitása, — s végűi játékának elegáns nyugottsága, — oly tulajdonok, melyek őt, a művészet legmagasabb piedestáljára emelik. Wilhelmj, diadalmas világkörutjából csak imént visszatérve, erősen sürgetett közoliajtásnak engedett, midőn Európában ismét hangversenyutra kelt.. Hazánkat már a múlt évben szándékozott meglátogatni, de e terve, a közbejött akadályok miatt, azuttal elmaradt. Mostani magyarországi körútját, Becs után. Budapesten tartott nagy szabású hangversenyével nyitotta meg, mindkét, fővárosban még eddig csaknem páratlan diadalokat aratva a két főváros ama művelt közönsége előtt, mely zene-izlés és zene-ité- szet tekintetében Európában a legkövet élőbbnek, legfinyásabb- nak, s legszigorubbnak van elismerve. Wilhelmj, ha úton nincs, Biebrick melletti várszerű pompás kastélyában iakik a Rajna mellett, szőllőhegyéktől környezett gyönyörű park közepében. Tágas kastélyának termeiben ritka műkincsekből álló nagybecsű gyűjteménye van berendezve, miket külföldi útjában szerzett. Niemann Rudolf, zongora-művész, ki a hegedükirályt útjában s játékában kisérni szokta, szintén a nem köznapi zongora-játszók közé tartozik.
