Eger - hetilap, 1887

1887-04-12 / 15. szám

118 ren történt haladásnál fogva e verseny temérdek újat és igy vonzót fog nyújtani a gazdaközönségnek. A hatvani ekeverseny látogatása a gazdaközönségre* nézve igen előnyös és könnyű, mert nagy számú vonat közlekedik Onnan minden irányba, s a versenyt látogató közönség tetemesen mérsékelt lielyárú jegyeket fog használhatni. A versenytér mellétti vasúti restaurant a nagy­számú közönség ellátására berendezve lévén, fennakadás e rész­ben fenforogni nem fog. A rendező-bizottság most már dereka­san neki fog a részletes munkának, és úgy a versenytér helyes beosztása, mint a várható nagyszámú közönség ellátása és kényel­me érdekében mindent megtesz. — A tenyészállatvásár, mely Budapesten május hó 7.8. és 9-ikén fog a marha vásártéren megtartatni, az eddigieknél sokkal érdekesebb lesz. Azon körülmény, hogy a vásár egyesittetett, tehát juhon kí­vül, szarvas-marha és sertés is állítható ki, továbbá hogy a ba­romfi- kiállításon kívül meg gépvásárral is fog egybekapcsoltatni, ez tenyész-állatvásárunknak egy általános gazdasági kiállítás szí­nezetét fogja kölcsönözni. A bejelentések oly számban eszKözöl- tettek már eddigelé is, hogy a vásártér istállói elégtelenek lesz­nek, s a juhok és sertések részére külön barakkot kell a rendező bizottságnak felállítani. Különösen gazdag lesz a juhászati ki­állítás, melyen a juh-válfajták minden neme képviselve lesz. Hazai hires merino-tenyészeteinken kívül, különösen nagyon sok rambouillet, szövetgyapjas és soisonnais-birkákot állítatnak isi a kül­földiek. A bejelentett juhok száma már is felülmúlja az 500-at, s habár voltak évek, midőn e szám túl lett lépve, de az idei év ab­ban különbözik a megelőzőktől, hogy a kiállítók száma sokkal je­lentékenyebb, amennyiben egyes kiállítók most nem hoznak oly túlnagyszámú egyfajta állatokat, s ezért a juhkiállitás nagyon változatos lesz, — úgy, hogy a gazda közönség az igényeinek megfelelő anyagot mind fel fogja találni. Legtöbb lesz a franczia irányú tenyészanyag, mi a fésűs gyapjas actualis nagy értékének tulajdonitható. A szarvasmárha-kiá 11 itásban feltűnő lesz a nyugati irányú; magyar fajta marha a szokottnál kevesebb, de simentháli, kuhlandi, olgaui, inthali és angelni marha bőven jelen­tetett be. Újdonság lesz ez utóbbi, mely a Metternich herezegné biai uradalmából bemutatott schwyzi állatokkal együtt először jelenik meg a tenyészőllatvásáron. A kiállítás e része curiósumot is fog felmutatni ; ugyanis Mauts János újpesti lakos, egy svajczi üsző és szarvas bikától származó 6 hetes bikaborjút fog bemutatni. A borjú anyjával együtt fog kiállíttat ni. A sertés-ki- állításban a kondor szőrű mangoliczán kiviil poland-china, berkshire és yorkshire fajták lesznek kiállítva. A baromfi-ki­állításban vetekedni kell hazai tenyésztőinknek a becsi kiállí­tókkal. A modern fajta tyúkok, pulykák, kacsák és ludak minden változatai képviselve lesznek e kiállításon. — Agép-kiállitáson pedig az újítást képező gépek egész tömege lesz bemutatva. A te- nyész-állatvásár tehát nagyon tauúlságos lesz a gazdákra és ér­dekes a laikus szemlélőre nézve is. A vásár 3 napig fog tartani a vásár-téren. Belépti dijak, mint rendesen, úgy ez alkalommal is szedetni fognak. — Nyilatkozat. Alól Írott az „Eger és Vidéke“ hetilap szer­kesztésétől a mai napon visszaléptem. — Eger. 1887. április hó 2-án. Schwares Sándor. — Frantz Lajos kalap- és férfi-divatezikk kereskedését risztéit olvasóink figyelmébe ajánljuk. — Lefoglalt forgó pisztoly. A verpeléti csendőrség Kozma Mátyás verpeléti lakosnál, házmotozás alkalmával, az ágy szalmá­jában elrejtve egy „Lefaucheux, Paris 230,606 sz.“ feliratú, igen csinos kiállítású és értékes forgó pisztolyt talált, melyet — miután Kozma Mátyás ló-lopásért már két évi börtönre volt el­itélve, s lólopásért jelenleg is vizsgálati fogságban van a miskol- czi kir. törvényszéknél, — a csendőrség lefoglalt, és az egri já­rási szolgabirónak átszolgáltatott. A pisztoly 12 mmres, értéke 20—25 frt, s a megtartott nyomozásból az tűnt ki. hogy lopott tárgy, mert ily pisztoly igaz utón Kozma Mátyáshoz nem kerül­hetett, de különben is Kozma Mátyás közveszélyes egyén. Az egri j. szolgabiró által a pisztoly elkobzása, országos körözteté- se, s aztán esetleg elárvereztetése, elrendeltetett. Czélszerü vol­na, ha e közleményt a napi lapok is átvennék, mert ez által vé­letlenül valamely bűntény is földerülhetne. — Rendőri hírek. Losonczi Rózái férj. Deli Mihályné egri lakos földmives, Radios Mária férj. Kovács Jánosné szinte egri lakos földmives napszáraosnőt a nagyheteken szobatisztogatónak fogadván fel, a ház kulcsait reá bízta, ez az alkalmat felhasznál­ván, a szobában lévő fiókot felnyitotta, s onnét 3 db. 10 frtost és 23 db. I frtos tallért tolvajlott el. A rögtöni nyomozatnak sike­rült azonban a tettest kideríteni, s a meg nem talált 30 frt át­vétele mellett, a fény. törvényszékhez átkisértetni. — Kémény tűz ütött ki f. hó 6-án délután 2 órakor a kapta lan- úteza 681-ik sz. házban, de a rögtöni segélynek sikerült azt el­fojtani. F. évi április 11-én éjjel ismét a harangok vészjelzése ri­asztotta fel nyugalmából a lakosságot, a tűz a Sáncz-negyedben lévő Gál Jánosné-féle házban ütött ki s azt elhamvasztotta: to­vábbterjedését sikerült a tűzoltók erélyes működésével megaka­dályozni. Tutti frutti. Gál Szutyi eltűnésének rémtörténete, s találkozása LörinczfiveL Nagy b őj t i elm é 1 k ed és. Tartja: Ábrahám a Sancta Clara, junior. Mottó: Házain földem, szőlőim valónak, Ezekből mármost semmit sem bírok’ Sőt énekeltem az úi szüreteknél Egykor tulajdon hegyem oldalán, . Bor, barátság és szeretet baráti! Mosolygjatok az aggastyán dalán Bérunger után Petőfi. Szép márcziusi délután volt, midőn e théma fölött elmélked­ve, Grónay Sándor pinezéje felé ballagtam, mely arról neveze­tes. hogy a solid-kávéházakat és korcsmákat rendesen nem láto­gató úri ember, pár vidám óra eltöltése után, úgy átszellemülve szokott onnan haza térni, hogy a lábak, szolgálatuk felesleges voltát érezve, nem egy-könnyen tehetők azon helyre, melyre tétetni száu- dékoltatnak. s az ember haza felé menve, inkább táuczol. mint sétál. Felséges kedélyállapot! Mily gyönyör a különben konokul egy helyhez ragadt csillagokat tánczolni látni! - A vasúton túl utolértem egykori vinczelléremet. — egy becsületes öreg, kisér- tethivo exkatonát. a mint kapájával a vállán, — mely ez egri földmivesuek ép oly nélkülözhetleu kísérője, mint az egri asszony­nak a puttón, mely nélkül szőllőbe menni szégyennek tartja — le a Tihamér felé bandukolt. Amint oda értünk, hol Gál Szutyi egykor szőlleje felé az országúiról le szokott térni, eszembe jutott szegény Szutyi. Arról kezdtem Jánossal beszélni, hogy vájjon mit tart Szutyi el­tűnéséről ? — Uram! elvitte elevenen az ördög. Mosolyogtam. — Agyonütötték azt János! — Nem azt uram! miért ütötték volna? Pénz nem volt ná­la. ingyen meg nem ütnek agyon senkit. Elvitte az ördög. Sok árvát és özvegyet megrontott ő éltében! Ez, uram,a legnagyobb bűn, és ha az ilyen ember éjfélkor a kereszt-ut közelébe vető­dik. bizony elviszi azt az ördög szépen. — Nagy mája is volt, jót lakmároznak pokolban belőle. Felkaczagtam. — Maga az ilyesmit elhiszi János? — Miért nem? Ha Illést felvihették az angyalok ép test­tel, mert jámbor volt. miért ne vinné az ördög saját gyermekeit, kiket oly szorgalmasan dajkált, lmza ? Ismét, mosolyogtam. Elváltunk. Kilencz óra volt. midőn haza értem. . A szél feltámadt, az idő havazóra változott át. ..Hol a, boldogság mostanában? Barát­ságos meleg szobában.“ Begyújtottam. Lefeküdni még korán le­véli. olvasni kezdtem Nordenskiöld éjszak-sarki utazásaiban. Tudja Isten, nem ízlett az olvasás. Egy karosszékben, melyben dédapáim is sok siestákat tartottak, foglaltam közel kandallómhoz helyet, a lámpát eloltani, s a tűz által megvilágított szoba félho­mályában, pipára gyújtva, elmélkedtem az emberek nézetei bi- zarrsága fölött. Régen volt. az igaz, midőn a szép nők gondolatait Cumber­land módjára kitalálgattam, a miért több mint egy szép nő azt monda: „Ön valóságos clairvoyant. — Azt, hogy kedves, szere­tetreméltó clairvoyant, hozzá gondolták. — fölösleges lett volna mondaniok. hiszen olvastam gondolatukat. Ma már nem gondol­nak olyasmit, sőt nem is. foglalkoznak becses személyemmel, s ezt rosszul teszik. Ismerem gondolatukat, tudom, miért teszik. Csa­lódnak, mert nem mindig az uj czégérnél kapni ám jó bort; de hát ők nem tudják, nincs Cumberland-tudományuk. Kárát vallják, so­kat veszítenek, nem tehetek róla. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom