Eger - hetilap, 1886

1886-03-09 / 10. szám

80

a legközelebbi rokonságból s a házi gazda néhány bensőbb barátjából állottak, a házi gazda és művelt lelkű neje: Mészáros Szidónia úrnő ő nsga mindenkit lebilincselő magyaros szívességgel fogadták. — A lucullusi lakomát, mely alatt a szép toasztok sem hiányzottak, élénk társalgás, majd táncz követte. Ott voltak a házi asszony nagyanyja: Özv. Matékovicsné, Mészáros Istvánná, Mészáros Kornélia, Volf Károlyné, Matékovics Mórné, Matékovics Irén, Danilovics Pálné, Miskovicsné, Markovics Janka, Egedyné, Reintz-Matékovics Ilona. — Az estély, a ,.Kéket virít a nefelejts“ kezdetű gyönyörű dal számtalanszor eléneklése után, reggeli 3 órakor ért véget. Másnap estére a vendégek néhánya morzsa mulatságra gyűlt össze, mely méltó folytatása volt az előző estnek, sőt kedélyességre csaknem felülmúlta azt, mit az is tanúsít, hogy éjfél után egy óráig tartott.

— Az egri önkéntes tűzoltó egylet részéről f. mart. hó 7-én, a városháza nagytermében szépszámú tagok jelenléte mellett Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen, az üresedésben levő alparancsnoki állásra egyhangúlag Mészáros Kálmán lett megválasztva, de mivel közbejött akadályok ez idő szerint leköszönésre késztették, helyébe Csóór Dezső választatott meg.

— Az „Auróra-kör“ Budapesten, f. hó 5-én tartá a ferenez- városi társaskör dísztermében tánczczal egybekötött első fölolvasóestélyét. mely úgy a fölolvasási műsort, mint az estély második részét, a tánczmulatságot. tekintve fényesen sikerült. Az első fölolvasó Dr. Sziklay János volt, „Egri emlékek“ czimii tárcza- rovatunkban közlőit elbeszélésével, utána Dalmady Győző „Sok katona“ című költeményét olvasta föl, — ezt követte Balázs Sándor „Első bál“ czimű beszélykéje szerző által fölolvasva,— ezután lapunk munkatársa-, Kapácsy Dezsőnek két lyrai költeményét olvasta föl Mészáros István ifjú költő, végül: Erdélyi Gyula által több saját, szerzeményű költeménye olvastatott föl. A fölolvasott müvek általános tetszésben részesültek és szerzőjeik töbszörösen megéljeneztettek. Dalmady Győzőnek pedig az „Auróra-kör“ nevében Balázs Sándor néhány, meleg hangon mondott szó kíséretében koszorút nyújtott át. A házi asszony tisztét Hets Ödönné urhölgy nagy előzékenységgel és szeret et reméltósággal vitte. A franczia négyeseket 50 pár tánczolta. A vendégek közt társadalmi életünk s irói köreink több kitűnősége volt látható.

— Álarczos hál. A törzskaszinó épületén lengő nemzeti lobogó már egy hete, s két nap óta egy pojáczőbörbe bujtatott lovas (meglátszik a lován, hogy nem sok abrakot eszik) városunkat, körüljárva, óriási falragaszszal a hátán hirdeti, az egervidéki jótékony uoegylet ma este tartandó álarczos és jelmezbálját, trombitával (Br. Demáux póstakocsisának a trombitája körülbelül ilyen hangokat, adhatott) igyekezvén magára fordítani a járókelők figyelmét. Mint a falragaszok hirdetik, a bál tombolával lesz egy- * II.

tartani? Van, feleltek rá. De ugyanekkor Iliiül vitték a kérdést Bartakovicsnak is.

Bartakovics rögtön kőműveseket hivatott s egy éjjel alatt összeromboltatta a színházat. Inkább ne legyen Egernek színháza ; de német ne játszhasson benne.

Az épintendő színházra most gyűjtik a pénzt. Mig ez fölépülhet, egy nyári deszka-színkörre jár vendégül hol ez, hol az a társulat.

Az állandó színház fel fog épülni, arról meg vagyok győződve. De ha ismét jönne oly szomorú kor (a mitől az isten mentsen meg bennünket), mikor idegen nyelv apostolainak akarnák szállásul adni, szent, hogy akik építik, azok rombolnák le tulajdon kezükkel.

Egei- mostani érseke, Samassa József ismeretes szabadelvű magatartásáról. így forr össze az egyház fejének szelleme az egri lakosság hazafias szellemével, mely hű védője a magyar nemzetiségnek és alkotmánynak, loyalításában is megőrzi büszkeségét.

Eszterházy Károlyról, az utolsó egri püspökről beszéli egy barátom a következőket:

II. József császár kőrútjában Egerbe is betért, hogy megvizsgálja a görög keletiek panaszát, a kiknek nem volt szabad a város falain belül építeni templomukat, mig a falakat mindig messzebb tolta Eszterházy püspök építő kedve.

József császár előre tervezte magában, hogy míképen fogja megtörni a büszke oligarchát. De tervezgetése füstbe ment, mikor látta, hogy a püspök, káptalana élén, egyszerű ruhába öltözve, levett kalappal, alázatosan fogadja s ugyancsak hajadon főn kis ér - geti ót a városban. Midőn azonban a templomhoz értek, a püspök

bekötve, mely alkalommal egy csinos tárgy mint főnyeremény fog kisorsoltatni. Japáni zene kai- is fog fellépni fúvó hangszerekkel, ezek egyszersmind válogatott japáni művészek lesznek, — de közönségünk meg lehet nyugodva, mert művészetükért nem jár fizetés. — Az estély egy igeu érdekes pontja lesz az egri „Kratki Baschik“-Szilasy által bemutatandó „Abrakadabra,“ melyet a pár héttel ezelőtt itt szerepelt csepűrágó zavarában elfelejtett magával elvinni. Az estélyen Palócz Kálmán bandája játszik. Közönségünk azon részének, mely a bálban közvetlen részt venni nem akar, a karzat erkély-ülésekké alakíttatott át, egy hely ára 1 fit, úgy ezen jegyek, valamint a rendes belépti jegyek előre Köllner Lőrincz gyógytárában és Szolcsányi Gyula könyv- kereskedésében kaphatók, este pedig a pénztárnál. — A kisorsoláshoz minden álarczos a pénztárnál belépti jegye felmutatása mellett egy sorsjegyet ingyen kap; sorsjegyek a pénztárnál kaphatók, s áruk igen mérsékelt lesz. Reméljük, hogy az árvák érdekeit mindenkor szivén viselő közönségünk e mulatságot tömeges részvételével fogja kitüntetni.

— Személyzeti. — A m. kir. igazságügyminister J e k e 1- falussv Kálmán egri kir. segédtelekkönyvvezetőt, ugyanott telekkönyvvezetővé léptette elő. — Az egri kir. tszék elnöke Szabó László díjas joggyakornokot a gyöngyösi kir. járásbíróságtól, hasonló minőségben az egri kir. tszékhez helyezte át.

— Nagy érdekű hangversenyre van ismét közelebbről kilátásunk. Popper D á v i d, az európai hírű gordonka-művész, ki több év előtt nejével, a nagy zongora-művésznő: Ment er Zsófiával együtt az egri lyceum dísztermében fényes síiként hangversenyt adott, s nemcsak páratlan virtuozitása, de ritka hatásos és érzelemteljes játéka által is, közönségünket egészen elragadta, — ez idő szerint, társával, Reisenauer Alfréd zongora-mü- vészszel, hazánkban újabb hangverseuykörutra indult, s a közelebbi napokban Bpesten is föl fognak lépni. A két jeles művész ez alkalommal városunkat is meglátogatja, s itt f. márcz. hó vége felé fognak hangversenyt rendezni. A ritka műélvet Ígérő hangverseny bővebb részleteiről lapunk közelebbi számában fogjuk zenekedvelő t. olvasóinkat tudósítani.

— Gyászhir. T o 1 v a y J á n o s, egri érd. polgár, ügyvédi karunk két derék tagja: Tolvaj Jenő és Ágost ügyvédeknek édes atyja, f. hó 1-én, élete 80-ik, boldog házassága 51-ik évében elhunyt. — A boldogíthat nagy számú rokonai- s tisztelőinek részvéte kisérte az örök nyugalom helyére.

Piknik. Múlt hét szerdáján az uj-casinó helyiségében több család díszes báty libáit valósággal rögtönözve, rendezett, melyet kezdettől végéig általános jókedv, fesztelen vighangulat s párját nélkülöző kedélyesség jellemzett. Jelen voltak: Danielik Románka, Berkó Aladárné. Brösztl Józsefné, Fekete Jánosné, Hutter Károlyné, Kovács Domokosné, László Jánosné, Marsó Igátvevé egy kanonok kezéből a papi süveget, s a császár előtt ment be a templomba, hol elfoglalta a mennyezet alatt trónját.

A mint a templom küszöbére értek, a püspök ismét átvette az alázatosság szerepét. József császár meglepve kérd ék te kettős viseletének okát, mikor a püspök palotájában fényes lakomájához ültek.

— Azért van ez fólség, felelt a püspök, mert a templomon kívül felséged, a templomban pedig én vagyok az úr.

— Hát nagyobb úr nincs kívülünk Egerben ? kérdé a császár.

— Van ; felelt a püspök.

Es rámutatott a kristálypohárban pirosló égni borra.

Ezzel a borral köszöntötték fel ami egyesületünket. S a ki egyesületünknek barátja, mint önök, estélyünknek mélyen tisztelt vendégei, szintén részesültek a jó kívánatban. A jó kívánságért. hogy olyan viruló és derült legyen életük, mint a tiszta egri bor, remélem, megbocsátják, hogy egy kissé sokáig tettem próbára figyelmüket. De mikor Egerről van szó, nem bírok az ott töltött kedves napok emlékétől egyhamar szabadulni, fellángol a magasra csapó kedv a szivemben és az „Egri hangok“ költőjének szavait ismétlem magamban:

Kedvemnek ha magja volna,

Elvetném a hó felett,

S ha kikelne, rózsaerdo Koszorúzná a telet;

S hogyha földobnám az égre Szivemet,

Melegitné a világot Nap helyett.