Eger - hetilap, 1886
1886-01-05 / 1. szám
5 sáról vizeinknek. És ha tűzről referálsz: — szülővárosod, szülővárosom fiai keblében erénytől, hazaszeretettől közérdekért lángoló tűz legyen az! dr. Fenyvessy Ferencz. Az eger-debreczeni vasúti összeköttetés. Füzes-Abonytó] Füred-Debreczennek a vasúti felmérés, terv s költségvetés készítése már folyamatban van. Ez időszerűit az érintési pontok ezek: Füzesabonytól kiindulva, Mezőtárkány-Bes- senyő között menve, Poroszló, Tiszafüred, Egyek, Csege, Margittá, Balmazújváros, Debreczen. Mezőtárkánv és Bessenyő között úgy állíttatnék az indulóliáz, hogy mindkettőnek felszállási ponttúl szolgálna. Megjegyzendő, hogy Debreczentől Balmazújváros, Margittá, Csegéig az összes építési terv már készen áll. így most csak Füzesabonytól Csegéig kell az építési tervet megkésziteni. Ez rövid idő alatt készen fog lenni, s akkor nyomban megindulhat az építési actio, úgy, hogy egy év alatt a gőzmozdony már füstölhet, a vonalon. Füstölnie is kell, mert vesztegetni való idő nincs. Mert vagy van életképesség a vállalatban, s akkor annak haladéktalanul életre kell jutni, vagy nincs — s akkor, ennek is le kell tűnni egy év alatt. Ma oly rohamosan történik az ily vállalatok életbeléptetése, hogy az valóban bámulatra méltó. Van is rátiója. Az érdekek a legerőteljesebb küzdelemben vannak. Egyik a másikát igyekszik letiporni. Az életképesség időhaladékot nem tűr, mert elég néha pár heti mulasztás, és a másik versenyző érdek már felibe kerekedett, s elragadta előle a konczot. Mi elvesztettük az országos összeköttetési irányt; szemünk egy szárnyvonallal szuratott ki. A hatalmas anyagi erővel rendelkező Károlyi-consortium, elragadja előlünk a karczagi összeköttetést. s mellék-irányba tereli. Egyszer kínálkozott egy alkalom, midőn gróf Osáky Tivadar az ottani érdekeltekkel már fel is mérette a karczag-fiizesabonyi vonalat; de amely alkalmat, valljuk meg őszintén, mi alig vettük észre. Az elbukott akkor, s reánk nézve örökre. De ne bolygassuk az elmúlt dolgok fájó emlékeit. Fő az, hogy tanulságait használjuk fel. A most kínálkozó alkalomnál szükségünk van ily tanulságra. Mert a most szóban forgó tervezet is most merül fel utoljára. Az eger-debreczeni összeköttetés kérdése nem uj. Egy időben Miskolczon nagy mozgalom volt, hogy ez összeköttetést Miskolczra irányozza. Azért említem ezt fel, hogy a debreczeni összeköttetésnek másik háttere is van, s ha most nekünk nem sikerült ezt megnyerni, világos, hogy ez is örökre elveszett részünkre. Én a debreczeni összeköttetést fontosabbnak tartom, mint a karczagit. Ez összeköttetés nagyobb emporiummal hoz össze, mint amaz; a fontos keleti s erdélyi forgalom pedig épen itt összpontosul, s ha ez irány kiépül, e forgalom a felvidék felé egye— Ne gyere közelebb; — be ne lépj portámra, mert életeddel játszol, — inté Mátyás a feléje rohanó részeg embert, komoly, fenyegető hangon. Az, mint a hegyről lerohanó kő, nem látva semmit, nem hallgatva semmire, rohant egyenesen Mátyásnak, s egy súlyos vágást mért annak fejére, mi, ha megéri, vállig ketté hasította volna fejét. De Mátyás idejében belebb ugrott portájára, s igy a súlyos fejsze éle csupán az ajtófélfát érte meg, lehasitva abból egy jókora darabot. (Vége köv.) Halottjaink 1885-ben. Az imént lefolyt 1885-ik évben, a halál, városunk lakosságának minden rétegéből bőven kivette adóját. Különösen jelentékeny áldozatot követelt értelmiségünk osztályából, annyira, hogy alig van család, városunk intelligentiájában, mely a múlt évben kebeléből örökre elbúcsúzott egy-egy kedves halottat ne gyászolna, s ezek közt számosán vannak olyanok, kiknek elhunyta által társadalmi életünk súlyos veszteséget szenvedett, s e veszteséget városunk összes közönsége mélyen fájlalja, és sokáig fogja érezni. Mindenekelőtt nő-közönségünk ama tagjairól kell e helyütt kegyelettel megemlékeznünk, kiknek elhunyta müveit társas életünkben hagyott vissza hézagot. Ézek közöl a múlt évben, virágzó éltök tavaszán, a halál kaszája által letaroltalak : rauchenburgi Rauer Emilia, Rauer ezredes, az itteni helyőrség volt parancsnokának ifjú leánya; Petrás Julia, a leánytanitói tanfolyamot csak imént, kiváló siikerrel végzett, szép tehetségű ifjú hajadon. Elhunytak továbbá; özv. Lévay Jánosné, sz. Polonkay An gél; nesen erre veszi útját., természetesen beleértve az eger-nádasdi vonalat is. A helyi érdeknél pedig fontosnak tartom, hogy az itt székelő káptalan, lakosságunk eme hatalmas tényezője, birtokaival közvetlen összeköttetésbe lépvén, ez is csak előnyére válik városunknak. Tehát részünkre utoljára kínálkozik a kedvező esély, melyet most már két kézzel kell megragadnunk, ügy tudom, hogy Deb- reczentöl Csegéig, egyes érdekeltek tetemes ajánlatokat tettek már. Debreczen városa, Hajdumegye száz-száz ezer frtot ajánlottak fel. A csegei érdekeltek szintén százezer frtot. Az egri káptalan is bizonyosan hajlandó lesz, érdekei arányában részt venni. Tiszafüred-Poroszló, szintén nem fognak hátramaradni. Az lehetetlen. Ez irányban az érintkezés folyamatban van. Itt felmerül a tiszai átkelés kérdése, hogy t. i. a tiszai hid úgy építtessék, hogy az gyalog s kocsi-közlekedésül is szolgáljon. Egyszersmind a poroszló-füredi töltés-ügy is végleges megoldást nyerhet. De ezekről s még egyébről jövőre. Sz. N. Irodalom és művészet. Singer és Wolfner bpesti könyvárusok (Andrássy-ut 10 sz.) kiadásában legközelebb megjelent az „Egyetemes regénytár“ VII. kötete, mely Fortuné de Boisgobey, egyik legkedveltebb franczia regényíró „A kék fátyol“ ez. regényének első kötetét tartalmazza* A díszes kiállítású, piros vászonkötésü, s 160 lapra terjedő mű ára 50 kr. A tapintatos választékú s páratlan olcsósága vállalatot melegen ajánljuk t. olvasóink pártoló figyelmébe. Az „Olvasó kör“ ez. folyóirat, Richebourg „A rejtélyes kéz“ ez. regényének folytatását hozza. Egy füzet ára 25 kr. Megrendelhető Fülöp György kiadónál (Bpest Stáczió-utcza 31 sz.) Az „Ország-világ,“ e kitűnőleg szerkesztett s gazdagon il- lustrált heti lapunk uj évi száma, számos eredeti s nagy becsű dolgozat mellett (Jókai, Arany, Vámbéry, Benedektől stb,) mellékletül Petőfi legújabban föltalált, s Jacobey által festett arcz- képét adja. A nagybecsű festményt az „Ország-világ“ födözte föl, mentette meg, s tette közkincsévé közönségünknek. Az „Országvilág“ előfizetési ára félévre 5 frt. Megrendelhető a „Pallas“ irod. részvénytársaságnál. (Bpest, Kecskeméti utcza 6. sz.) Táborszky és Parsch bpesti nemzeti zenemükereskedésében (váczi utcza 30. sz. Deák Ferencz utcza sarokház) megjelent „Pásztortűz mellett“ czim alatt tiz eredeti dal énekhangra zon- gorakisérettel vagy zongorára külön Szentirmay Elemértől. A dalok a következők: 1. Senki fia az én nevem. (Az elhagyatott dala.) 2. Nem volt soha, mért is volna. 3. Szép az erdő, hogyha kerek. 4. Zöld erdőben találkoztam én veled. 5. Hej! a mikor kicsi kis lány. 6. Száz gorófnak. (betyárdal.) 7. Inczi finczi kis leánya. 8. Kőporossy Józsefné, sz. Krausz Fanny; özv. Schich Tamás- né, sz. Weinberger Antónia; Muszenics Pálné, sz. Nánássy Rozália; Eősz Mária; gr. Wurmbrandt Viktorné, sz. Foll- mann Róza; özv. Martonífy Lajosné, sz. Goth Alojzia; Mály Ferdinandné, sz. Pavlik Mária; Eperjessy Sándorné, sz. Zölley Gizela; Szabó Ignáczné, sz. Boliáts Mária, özv. Schaffer Nor- bertné, sz. Lipthay Amália; Szabó Balázsné, sz. Sztankőczy Eleonóra; Poóts An tál né sz. Joó Mária. — Az irgalmas nővérek közöl elhunytak: Raboreczky Valéria, Ant, Deér Erzsébet, Alojzia, és B o z s i k Francziska Rozália. A férfiak közöl néhány szép reményekre jogosító ifjút ragadt ki a halál társai köréből. Ezek: ifj. Potyoró Gábor, m. kir. honvéd-hadnagy, Kér esz túr y Kálmán, jogakad. polgár; Dub- niczky István, kir. tszéki gyakornok; Szabó Gyula m. kir. pénzügyi fogalmazó gyakornok. — Elhunytak továbbá: Babies István, érs. jogigazgató, s a hevesm. takarékpénztár elnöke; Kövér István, városunk egyik érdemes polgára, Máj zik Viktor, Hevesmegye alispánja; Schőnviczky István, érs.-urad. tiszt; Murányváry Béla, szolgabiró; D e d i n s z k y Gyula, ügyvéd ; Mednyánszky Mihály (M. Sándor ügyvéd édes atyja); Pri- vi tzer László, nyug. helytartósági titkár ; Zsendovics Endre kir. törvényszéki biró; Fisbek Ferencz, festő; Kömley Károly városi tisztviselő; dr. Frantz Alajos, Hevesmegye tiszti főorvosa ; Danderer József, nyug. kasznár, Nintcsevics Lukács, kir. törvényszéki tisztviselő. Mossóczy Lajos, kir. törvényszéki írnok; Ürményi József iparos; Kubik Endre, Hevesmegye volt tiszti főmérnöke. — Az egyházi rendből elhaltak: Mészáros András, nyug. plébános; Cseh János, nyug. áldozár; Boro s t y á n k ö v y Titusz, sz.-ferenczrendi áldozár.
