Eger - hetilap, 1886
1886-03-23 / 12. szám
96 Az egri takarékpénztár mint részvénytársaság mérleg-számlája 1885. évi decz. 31-én. Vagyon. forint kr Kötvényekben ............................................. 3 06029 31 Váltókban.................................................... 390220 36 Zálogokban.................................................... 33661 — Kamathátralék kötvények után 26237 66 „ váltók „ 2747 92 „ zálogok „ . . 1834 81 Előlegezett perköltségekben 1080 68 „ biztosítási dijakban 423 68 Ingatlanok számláján............................... 1 6327 26 Folyó számlán........................................... 9 06 89 Készpénzben .................................................. 16771 23 796240 80 Teher. forint kr Befizetett alaptőke ..................................... 1 00000 — Betéti tőke................................................. 6 40837 64 „ tőkésített kamat......................... 32737 11 Előre fizetett kamat kötvények titán. 1248 47 „ „ „ váltók „ . 3721 68 „ „ „ zálogok „ 112 11 Ki nem vett zálogfelesleg .... 259 09 „ „ „ osztalék.......................... 5 71 — „ „ „ alaptőkevisszafizetés 580 — Kétes követelések....................................... 2 731 43 Tiszta jövedelem ....... 13442 27 796240 80 Ajánljuk, hogy az igazgatóságnak az 1885-iki 13442 frt 27 krnyi nyeremény felosztását tárgyazó indítványát következőkép elfogadni méltóztassék: A tiszta jövedelemből, mely .... 13442 frt. 27 kr. tesz, levonva az igazgatóságnak 672 frt. 11 kr. és a felügyelő bizottságnak . 134 frt. 43 kr. tevő jutalékát összesen 806 frt. 54 kr. marad rendelkezésre álló nyermény 12635 frt. 83 kr. Ezen összeg felosztása aként terveztetik, hogy minden egyes egész részvénynek 1885-ki szelvénye 5 az az öt forinttal váltas- sék be, mire 2500 részvény után kívántatik 12500 frt. — kr. az ekként felmaradt ........................................... 135 frt. 83 kr. v itessék át a jövő évi számlára. Kelt Egerben, 1886. márczius 13. Mártonfy László. Dr. Végh Jenő. Völgyi Lajos. Az egri szöllöszeti és borászati iskola. Az egri szöllöszeti s borászati egylet néhány meghívott tagja a múlt vasárnap, f. hó 21-én délután a polgármesteri hivatalban enquetet tartott, melyen Szederkényi Nándor orsz. képviselőnk bemutatta a földművelési miniszter öexja által közelebbről Eegerbe kinevezett F e r k M i k 1 ó s űr borászati és szöllöszeti szaktanárt. Az értekezleten felolvastattak a t. szaktanár úr kinevezte- tésére, s az Egerben közelebbről megnyitandó szöllöszeti s borászati szakiskola tervezetére vonatkozó következő minísteri leiratok : Másolat. 65536. sz. Földmivelési ipar és kereskedeleníügyi magyar királyi Minister. Eger rend. tanácsú város közönségének Egerben. Múlt év márczius hó 17-én 1304 szám alatt kelt intézményem kapcsán értesítem a város közönségét, hogy az orsz. borászati kormány-biztosnak múlt évi november hó 30-án 7375 szám alatt kelt felterjesztésében tett javaslata folytán a tervbe vett szöllöszeti és kertészeti tanfolyamot következőkép vagyok hajlandó segélyezni. Hajlandó vagyok tárczám terhére elvállalni az alkalmazandó tanitó fizetését és lakbérét, évi 800 frt, illetőleg 150 frt, összesen tehát 950 frt erejéig. Hajlandó vagyok továbbá a tanfolyamot 150 frtnyi évi dotátioban részesíteni, mely összeg tanügyi czélokra lesz fordítandó. A gyakorlati oktatások czél- jából berendezendő mintatelepek létesítéséhez a szükséges szőlővesszők és csemeték adományozásával vagyok hajlandó hozzájá- rúlni nevezetesen: a) a 6 kát. holdra tervezett amerikai alanyit európai szőlő-telepből az európai ojtóvesszö termelésre szánt 2 kát. hold európai anyatelep beállításához szükséges 1600 drb ojtványnyal; b.) a két hold amerikai anyaszőlő beállításához 8000 drb Ripária Sauvage gyökeres vesszővel; c) a 6 holdra tervezett gyümölcsös beültetéséhez holdanként 400, s igy 6 holdhoz 2400 drb. törpe gyümölcsfa-csemetével; d.) a 8 kát. hold faiskolákhoz a táblák szegélyezésére, feltéve, hogy egy-egy tábla nagysága 600 □ öl lesz, (mely esetben összesen 21 táblára lesz a faiskola felosztandó, és egy-egy tábla szegélyezésére 55 drb szegély-anya- fa lesz ültetendő, 1155 drb szegélyanyafával. E szőllővesszők és csemeték kiszolgáltatása, a szükséges szőlő és gyümölcs ültetés fokozatos eszközlésének arányában, több évre lesz felosztva. Óhajtásom lévén az, hogy a kérdéses tanfolyam mielőbb életbe lépjen, a tanfolyam vezetésére kiszemelt szakegyént Ferk Miklós volt vincz. iskolai segédtanár személyében kineveztem és nevezettet rózsa-telepünk virágzata egész késő őszig folyvást tartson, nem szabad az első virágzás utáni nyári metszésről sem megfelejtkeznünk, s miután a különböző fajoknak virágzása különböző időre esik, és minden fajnak a virágzása majd rövidebb majd hosz- szabb ideig tart, azt lehet mondani, hogy a gondos rózsatenyésztőnek a nyeső kést és a rózsa-ollót alig szabad az egész nyáron kezéből letenni, mert minden rózsatőről, minden virágot, amint az teljes ki nyil- tán túl van, azonnal le kell metszeni, és pedig egy-két, sőt három szemmel is, vissza metszve a hajtást a virág alatt, a szerint, amint az illető faj hosszabb vagy rövidebb metszést követel. Ily visszametszés által lehet csak elérni azt, hogy minden remontans rózsát legalább kétszeri, sőt némelyeket háromszori virágzásra kényszeresünk, vagyis hogy rózsatelepünk virág nélkül soha se legyen. Epen azért nagyon roszúl jár el azon rózsatenyésztő, aki rózsáival fösvénykedik. s a világért se enged rózsafáiról levéllel levágni egy rózsát, hanem rajta hagyja valamennyi virágot mindaddig, mig azok levelüket elhullatták, mert ez által csak azt éri el, hogy remontans rózsái közül csak elvétve egy-kettő virágzik újra, fösvénységével tehát csak magamagát bünteti meg. A rózsafákon kifejlődő véghajtásokat, ha azokra a korona ágainak pótlására szükség van, meg lehet ugyan hagyni, de ezen esetben azok, a korona többi ágainak hosz- szúságára metszendők vissza és pedig oly korán, hogy az azok oldalrügyeiből fejlődő hajtások még beéredjenek, sőt virágot is hozzanak. Ha ellenben ezen véghajtásokra a korona ágainak pótlására nincs szükség, akkor azokat minél előbb tőből le kell metszeni. Némely rózsatenyésztő újabban a rózsák ősszel való metszését ajánlja, azon oknál fogva, hogy a meghagyott rügyek annál jobban beérednek s kifejlődnek, minek folytán tavasszal azután a hajtások is annál erősebbek s a virágok annál szebbek lesznek, és igy ezúton nem csak több és szebb virágot nyerünk, hanem rózsafáink előbb is virágzanak. De felhozzák az őszi metszés barátai annak ajánlására azt is, hogy miután a rózsák többnyire már a téli takaró alatt hajtani kezdenek, s a kései fagyok miatt tavaszkor elég korán nem igen lehet a rózsákat a takaró alól felszabadítani, ennél fogva a rendesen elkéső tavaszi metszés alkalmával, már sok ujhajtást is kénytelenek vagyunk eltávolítani, ami minden esetre meggyen giti a rózsafákat és bokrokat, vagyis a rózsák tavaszi hajtásának rovására történik. Eltekintve attól, hogy az őszi metszésnek helyes idejét nagyon nehéz eltalálni, s ha korán találjuk rózsafáinkat megmetszeni, azok könnyén újra kihajtanak, ha pedig későre hagyjuk azt, igen könnyen kijutunk az időből, mi már csak azért sem tudunk szószóllója lenni az őszi metszésnek, miután télen át egyes hajtásoknak a hegye mégis megfeketedhetik, amit tehát tavasszal okvetlenül el kell távolítani, s ennélfogva kétszer volnánk kénytelenek a metszéssel vesződni, ami pedig egyszer is elég bajjal és gonddal jár. A rózsafák hajtásainak őszszeli bekurtitását azonban ami véleményünk szerint sem szabad elhanyagolni annak, a ki szép virágzatot óhajt, amit is annál inkább szivére kötünk minden rózsakedvelőnek, mivel ezáltal van csupán módunkban a rózsáknak már a takaró alatti erősebb hajtását amenyire csak lehet megakadályozni. Különben akinek sok rózsafája van, egy két rózsatőn megkísérelheti az őszi metszést is. Sok gondot okoz végre, főleg a kezdő rózsatenyésztőknek az is, hogy: melyik a legczélszerübb módja a rózsák télire való befedésének? mely kérdésre pedig nagyon egyszerű a felelet, tudniillik az: hogy arózsáknakfölddel va-