Eger - hetilap, 1886
1886-03-09 / 10. szám
79 Mart. 10. Szerda. Rk. Hamvazó szerda. — Pr. Sándor. Cypr.-G.-o. (febr. 25.) Taráz. Mart. 11. Csütörtök. Rk. Konstantia. — Pr. Rosina. G.-o. (febr. 26.) Porfir. Mart. 12. Péntek. Rk. Jézus öt sebe. — Pr. Gergely. — G.o. (febr. 27.) Prokóp. Mart. 13. Szombat. Rk. Rosina. — Pr. Ernő. — G.-o. (márcz. 1.) — Első negyed 2 ó. 32 p. délután. Mart. 14. Vasárnap. Rk. Matild. — Pr. Invocavit. — G.-o. (mart. 2.) Böjtvasárn. Márczius 15. Hétfő. Rk. Longiu. — Pr. Kristóf. — G.-o. (mart. 3.) Eutróp. Napkel. 6 ó. 18 p. Napnyug. 6 ó. 2 p. Mart. 15-énék ünneplése. — Időjárásunk. A lefolyt hét tegnap, a legnagyobb szélviharral végződött, — 4° Reaum. mellett, erős éjjeli fagyokkal. — — Herschel a jövő hétre is hasonló, tartósan hideg, szeles időt jósol. — Fölszólitás főt. Szvorényi József főgimnáziumi Igazgató Lovag és akadémiai tag volt-tanítványaihoz. — A kiküldött albizottság nevében van szerencsém tisztelettel köztudomásra hozhatni : hogy a föntisztelt nagyérdemű tudós tanár és lovag urnák átadandó dísz-album 12-ikén megérkezik és folyó hó 13— 18-ikáig lesz a hálás tanítványok név-aláirásával ellátandó. Név- aláirási helyiségül a lyceum 3. számú szobája (mely alulírottnak lakása,) jelöltetett ki, hol a mondott napokon, délelőtt 9—12 óra között az album megtekinthető. Az átadás módozatának megbeszélésére az albizottság 17-én délutáni 3 órára a lyceum zenetermében rövid értekezletre hívja össze a t. érdekletteket. Eger, 1886. márcz. 9-ikén, az albizottság nevében Kandra Kabos. — Márczius 15-kónek emlékét, városunk közönsége ez idén, eltérőleg az előző évekéitől, a következőleg fogja megülni: esti 6 órakor gyülekezés a lyceumtéren, mit három taraczklövés fog jelezni, Vg 7 órakor zászlókkal, zenével és fáklyákkal taraczk- lövések mellett — körme net a megyeház felé, a „német- utczán“ keresztül — a piacztérre; hol az 184%-ik évben dicsőén elvérzett egri honvédek emlék-táblája alatt Farkas Gyula joghallgató az ünnepély keretébe illő hazafias szónoklatot tart s Nánásy Ödön joghallgató alkalmi költeményt fog szavalni; ezután az „érsek-utczán“ keresztül vonulás a kaszinó elé, hol esti 8 órakor a nagy táncz-teremben disz-lakoma, melyet az egri dalkör Kölcsey „Hymnus“-ával nyit meg, ezt követi Csiky Sándor, mint a hevesmegyei 1848/0-iki honvédek egyesülete elnökének bevezető beszéde, mely után az egri Dalkör a „honvéd-dalt“-t adja elő, — mire Zalár József megyei főjegyző ünnepi-szónoklata következik, végül: az egri Dalkör Vörösmarty „Szőzat“-át énekli. Az ezt követő banquetten, az egri jogakadémia polgárságának érzelmeit Hanák Gyula joghallMost nyugodtan lépegetnek, tanulják a czéllövés elemeit a várban a honvédek. Erősség már soha sem lesz; véres harczot nem lát Eger vár dombja. Nagyon közel volna a mai ágyuknak a várdombja, s az ellenség még feléje sem nézne, mert hiszen nem esnék útjába. Eger a csöndes tudományos munkálkodás és a turisták városa lett. Most is egy tudós ötvenéves írói működését jöttünk megünnepelni : Szvorényi Józsefét. Ha Erdélyi János egykor Garay ravatalán felkiáltott: Nem ismertétek nevét? úgy még nagyobb joggal kérdezhetjük mi ezt. A mai nemzedéknek bizony csekély része van, a ki ne ismerné Szvorényit. Sokan talán keserűen gondolnak arra az időre, mikor egy ügyetlen tanár nem hogy megkönnyítette volna, de magoltató rendszerével nehezítette Szvorényi nyelvtanát, s igy elidegenítette tőle a fiatal elmét. — Ugy-e szidott akkor engem? kérdezte tőlem is a jubilált tudós, mikor mondtam, hogy első gimnazista koromban nem gondoltam volna, hogy egykor hozzá megyek deputáczióban. — Dehogy is szidtam; a magyart mindig szerettem; válaszoltam én. — E szerént nem tett úgy, mint az egyszeri kis leány, a kassai főigazgató rokona. Eljön a főigazgató s kérdi tőle: No, mit izensz Szvorényi bácsinak? — Azt, hogy írjon nekem egy könnyebb nyelvtant, mert ez nagyon nehéz. A főigazgató eljött és megmondta az izenetet, a mire én azt feleltem, hogy jól van majd írok egy könnyebbet. De mikor az izenetemet megvitte a főigazgató akis leánynak, ez durczásan felelte: Most már bizony ne Írjon; nem kell. Bevágtam a nehezet! A tiszta magyar nyelvnek tehát Eger volt a forrása, a hongató fogja tolmácsolni. A disz-lakomára 1 írt 20 krral, mely összegben az esteli,-bor és zene-dij is bennfoglaltatik, előjegyezhetni: Csiky Sándor, Zalár József, Csernyus Kálmán, Kapácsy Dezső, Éliássy Ferencz, Majzik Viktor, ifj. Simonyi Károly, Farkas Gyula, Nánásy Ödön, Békefy Iván, Fttlöp Zoltán, Hanák Gyula, Radvánszky Lajos, Szabó Béla és Varga János uraknál, kik a fenti összeg lefizetése után a részvény-jegyet azonnal kifogják szolgáltatni. — A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet f. é. febr. hóban tartott rendes havi gyűlésén jelen voltak, dr. Danilovics P. elnöklete alatt: dr. Schönberger, dr. Schwartz, dr. Chalaupek, dr. Brünauer Dávid, dr. Kőim Jágó dr. Brünauer Ambró dr. Dombai Tádé dr. Igács József, Lengyel József. — 1) Egyleti, pénztárnok utasittatik, hogy a magyar orvosi könyvkiadó társulatnál, melynek az egylet tagja, a hátralékos 1884—5 évi tagsági illetéket fizesse be. 2) A havi kórjárat következőkben állapitatik meg: A lefolyt hóban a légző szervek hurutos és lobos bántalmai voltak túlnyomó számban; előfordultak egyes esetekben csúz, hagymáz, és agyhártyalob-esetek; járvány nem uralkodott. 3) Elnök bemutatja a főt. cister. rend által beküldött meteorologiai észleléseket. 4) Dr. Kohn Jágó értekezik ez idült méhbellobról ; szakszerűen tartott előadásában kiemeli ezen makacs bántalmaknál eddig divó gyógyeljárást, és újabb nőgyógyászati műszerek bemutatása mellett, a Kugelmann által ajánlott jadoformbefuvásokra hívja fel az egylet érdeklődését. 5) Dr. Kösztler József értekezik a gyomorrákról és annak gyógykezeléséről, ajánlja a maró higany (sublimatum) prophilactikus használatát, mely szerinte talán a gyomorrák kifejlődését megakadályozná. 6) Dr. Chalaupek József értekezik az újabb sebkezelésről, különösen a sublimat-kötésekről, jól kidolgozott előadásában alaposan ismerteti a kötszerek előállítási módszerét. Mindahárom előadás a jelen voltak feszült érdeklődése mellett folyt le, és beható eszmecserére nyújtott alkalmat. 7) A marcziusi gyűlésre értekezéseket bejelentettek : Dr. Igács, Dr. Schwartz D., Lengyel József. Dr. Brünauer Ambró egyl. titkár. — Esküvő. Morvay János városi alkapitány e hó 6-án vezette oltárhoz Hampel Irma kisasszonyt, Hampel József városi alszámvevő kedves és szeretetreméltó leányát. Nyoszolyólá- nyok a menyasszony nővérei; vőfélyek dr. Liptay Gyula és Götz Boldizsár urak voltak. — A vörös kereszt egylet egri fiókja, egyszersmind annak hevesmegyei választmánya is, a febr. 28-áról elmaradt gyűlését martins 14-én d. e. 10. órakor Egerben a megyeház kis. termében tartamija, melyen leendő megjelenésre az egylet tisztelt tagjait kéri az elnökség. — Családi ünnep. Dr. Végh Jenő, társas köreink e kiváló tagja f. hó 5-én igen díszes társaságot gyűjtött egybe vendégszerető házánál, kis fia keresztelése alkalmából. A vendégeket, kik nan szétáradt az egész országra Szvorényi által. De a tudománynak. szépirodalomnak nem csak ez egy bajnoka teszi nevezetessé Eger ujabbkori művelődéstörténetét. A jeles nevek hosszú sora ékesíti Eger krónikájának lapjait. S nem is lehet másképen ott, a hol oly kiváló elmék, hazafias egyének ültek a főpapi széken, mint az egri püspökök, és később az érsekek legtöbbje. Egy Eszterházy Károly, egy Bartakovics Béla szellemének, mint a sugárzó hőnek, közölnie kellett a lelkesülést a mögöttük következő kisebbekkel is. Pyrkert is szívesen ide sorolnám, ha tudományosságával magyar nemzeti szellem párosult volna. De a német nevelésű főpap nem értette meg azt, hogy magyarnak lenni nem annyi, mint élvezni egy magyarországi egyházi méltóság díszét, hatalmát és jövedelmét. Vörösmarty már keményen megcsipdeste epigrammáiban; az egriek pedig akképen torolták meg nemzeti- etlenségét, hogy arczképét darabokra vagdalták. ( ? Szerk.) Ilyen magyar hazafiak az egriek. A Dobó-vér csak vér maradt ma is! Bartakovics neve ellenben fényesen ragyog a következő lapon. Pedig sokkal súlyosabb viszonyok közt kellett tanúságot tennie hazafiságáról, mint bármely elődjének. Arról volt szó, hogy becsempészszék a német színészetet Egerbe; úgy mint a pesti nemzeti színházba is be akarták csempészni a német szót az osztrák uralom alatt. A magyar el volt nyomva az orosz segélyével, azt hitték, mukkanni sem mer. Ki hitte volna, hogy az egri érsek gátat fog vetni az udvar szándékának ? A lyceumban volt egy színház-helyiség. Erre vetették a német tisztek szemüket. Gondolták, hogy jó volna itt német előadásokat tartani. A bécsi kormánytól kérdés érkezett a megyefőnökhöz, volna-e Egerben olyan hely, a hol' színi előadásokat lehet • ' *
