Eger - hetilap, 1886

1886-02-23 / 8. szám

60 tokosok sorából 85, b) a városok iparos községek és c) kereske­delmi kamarák által együttesen 137, d) a vidéki községek által 131. képviselő. Alaptörvények módosításához a képviselőház tagjai leg­alább felerészének jelenléte s a szavazatok két harmada kívánta­tik meg. A kezdeményezés joga mindkét házat illeti, s a háztar­tást illető javaslatok kivételével, melyek mindenkor a képviselő­ház által tárgyalandók először, a többi kormányjavaslatok akár egyik, akár másik háznak terjeszthetők elé % A birodalmi gyű­lés törvényhozási hatásköre alá tartoznak : 1) oly kereskedelmi s államszerződések jóváhagyása és megvizsgálása, melyek kötelezett­ségeket vagy terheket rónak az állampolgárokra, vagy változást czéloznak az állam területében; 2) a katonai szolgálat időtartama s módjára vonatkozó ügyek, nevezetesen az ujonczjutalék meg­alapítását, a hadsereg élelmezését, beszállásolását s elöfogati ügyét illető intézkedések. 3) Az államvagyon eladása, a monopóliumok és regálék, s a birodalom tartományainak közös pénzügye. 4) Az államköltségvetés megalapítása s a zárszámadások megvizsgálása, az államadóság átalakítása, 5) a pénz- és jegybank ügynek, a vám-, kereskedelmi-, távírda-, vasút-, hajózás-, átalán közlekedési ügynek szabályozása. 6) A hitel-, szabadalom- és ipartörvényho­zás, a kisebb uradalmi haszonvételek nélkül, a súly- mérték, áru mustra és árujegy oltalom, — 7) az egészségügy, főleg a keleti marhavész és járványok elleni intézkedések, 8) az állampolgárság, idegen- és útlevélügy s népszámlálás, — 9) a vallási, egyleti, gyü­lekezési-, sajtóügy s a szellemi tulajdon biztositása, 10) a közép és alsó közoktatási intézetek alapelveinek meghatározása, s az egyetemeket illető törvényhozás; 11. A polgári és büntetőjog telekkönyv kivételével, nem különben a kereskedelmi-, váltó-, ten­geri-, bánya- és hübérjog tekintetébeni törvényhozás; 12. állami hatóságok és bíróságok alap-szervezete, 13) az egyes országok közti jogviszonyokat illető tárgyak körüli törvényhozás; 14) végül, a Magyarországgal kijelentett közös érdekű ügyeknek miképeni tárgyalása. A birodalmi gyűlés együtt nem léte, s elodázliatlan szükség esetén, császári rendeletek alakjában, de a minisztérium felelőssége mellett, ideiglenes törvények alkothatok, melyeknek azonban sem az alaptörvényeket módosítani, sem pedig állami meg- terheltetést, vagy állami vagyon elidegenítését előidézniük nem szabad. (1873. april. 2-án kelt törvény.) A többi itt nem vázolt ügyek elintézése, az egyes államok külön képviseletéhez tartozik. 2) Németországban a birodalmi (közös) ügyeket illető törvény- hozást, az 1871. april hó 16-án kelt s ugyanazon év május hó 4-én életbe lépett németországi alkotmánylevél (Verfas­sungs-Urkunde für das Deutsche-Reich) a birodalmi gyűlés (Reichstag) gyakorolja, mellette egyrészt mint törvényelőkészítő, s a bírod, törvények végrehajtását intéző, másrészt a birodalmi gyűlés előleges beegyezésével, törvényhozó közeg a birodalmi tanács (Bundesrath) működik. A birodalmi gyűlés, mint az összes németországi lakosság képviselete 3), átalános és közvetlen választás által, tit­kos szavazás utján alakittatik (elvszerint 100.000 lakóra esik egy választandó), s 397. tagból áll, kikből Poroszországra 236 (58°/0), Bajorországra 48 (12%) Szászországra 23 (5.8%), Württembergs 17 (4.3°/o)) Elszász-Lotharingiára 15 (4.2%), Badenre 14 (3.7%), Hessen nagyhsgre 9 (2.3%) Mechlenburg-Schwerinre 6 (1.6%) Sz. Weimár-, Oldenburg-Braunschveig és Hamburg városra 3—3 (0.9 — 0.9%) Sz. Meiningen, Sz. Cob. Grotha és Anhaltra 2- 2 (0.6— 0.6%), a többi meg nem nevezett államra 1—1 (0 39—0.39%) vá­lasztandó esik. (Folyt, köv.) Megyei élet. A megyei főorvosnak a körorvosi intézmény javítása tárgyá­ban bemutatott javaslata tekintve hogy a közegészségügy egyike a legfontosabb és legszükségesebb intézkedésnek, a javaslat an­nak kijelentése mellett, hogy minden körorvos köteles hetenkint * 1 vaországra 36, Styriára 23, Tirolra 18. 17. F.-Ausztriára. 10—10, Sziléziára és Krajnára, 9—9. Dalmáczia, Bukovina és Karanténra, 5. Salzburgra, 4—4. Görcz- Gradiskára és Triesztre vidékével, 3. Vorarlbergre. 1) Érvényes határozathozatalra a képviseléházban 100, az urakházában 40. tag je lenléte szükséges. 2) V. ö. dr. Kőnek, Magy. bírod. Statist, kk. Budapest, 1878. 590. 593. s dr. Braehelli statist. Skizze d. öster. ung. Monarchie. Lipcse 1881. 28 s k. 1. 3) Tehát az Élszász-Loth. bírod, terület lakosságáé is. legalább egyszer a kör minden községét meglátogatni hogy a köteles látogatások alkalmával különdijra egy általán igényt senki irányában nem emelhet, s hogy a szegényeknek tekintendő betege­ket minden időben külön dij nélkül gyógykezelni tartozik, elfo- gadtatik. — Indítvány folytán határoztatik, hogy mivel a mátrai vasút hevesi indóháza nem a dormánd-hevesi megyei épí­tett út, hanem az átány — hevesi községi alárendelt s többször jár- hatlan út mellé van tervezve, a mi az érdekelt közönségre igen hátrányos lenne, Szerelem Alfréd, Pappszász Lajos és Petheő László m. biz. tagok, Hellebronth Béla szbiró és Kovács Kálmán kir. főmérnökből álló küldöttség bizatik meg azzal, hogy ebben részt vevőn, a megye érdekeit védje és oltalmazza. A domoszlói kerületi közgyám választása ellen Duch István és társai által beadott föllebbezés elutasittatik, és Petheő János­nak domoszlói kér. közgyámmá történt megválasztása törvényes­nek kimondatik. (Indokok). — A detki körjegyző választása ellen, Káló Jenő és Svetitska Antal által beadott föllebbezés eluta­sittatik, és Goics Endre detki körjegyzővé történt megválasztása törvényesnek kimondatik. (Indokok.) — Jettléry Mihály kápol­nai jegyzőnek a közs. képv.-testület határozata elleni föllebbe- zése, hogy a lótenyésztők részére jövő évre fedeztetés végett kért állami mének ne a község udvarán, hanem más helyütt helyeztes­senek el; miután a gazdaközönség nincs azon helyzetben hogy ezek részére más helyütt istállót bérelhessen, elutasittatott, de te­kintve hogy a község házánál lakó jegyző méltán megkívánhatja hogy e körülmény hivataloskodására és háztartására zavarólag ne hasson, ennélfogva a közs. képvis.-testület utasittatik, hogy e tény kerített helyen történéséről intézkedjék, s hogy e körülmény a jegyző hivataloskodása és háztartására zavarólag ne hasson. Hammer József és Kelemen Károly pásztói lakosok, mint állítólag fogyasztási adóügynökök, azon kérelmükkel, hogy a részükre járó egy évi fizetésük kiutalványoztassék, miután föllebbezésök a képv.- testület határozata ellen minden törvényes alapot nélkülöz s mi­után nevezettek törvényesen megválasztottaknak sem tekinthetők, elutasittattak. A nagybátonyi lelkész és Maczonka község elöl­járói közt létre jött egyezség a parochia és a templom földjén eddig természetben teljesített munkák megváltására nézve, miután a „Visitatio Canonica“ szerint; „circa agros hős omnes labores praestat Communitas,“ s mivel a lelkész és közs. elöljárók közti ezen egyezséget a közs. képviselő-testület, elfogadta, az egyház­megye részéről is már jóváhagyott „Földmunkaváltsági egyezség“ a törvényhatóság részéről is jóváhagyatik. Kövér B. szbirónak Ludas község háztartásának megvizsgálása végett számvevői vizs­gálat elrendelését kérő jelentése folytán a vizsgálat elrendeltetik. Az eger-szalóki parochiális istálló-tető felépítése tárgyában kelt iratok, további véleményes jelentés végett a tiszti főügyésznek kiadatnak. Barta Simon felső-tárkányi lakos, mint Borsodmegyei választott m. biz. tag kérelme, magát ily minőségben a Heves- megyei biz. tagok névjegyzékébe átvétetni, megadatik, s megye biz. tagsága elfogadratik. A megyei tisztviselők helyettesítésé­ről szóló szabályrendeleti javaslat, tekintve hogy ez ügyben sok­kal czélszerűbb esetröl-esetre rendelkezni, napirendről levétetik, s levéltárba helyeztetik. A megyei mérték Hitelesítő hivatalra a m. alispán által közzétett pályázati hirdetmény folytán beérkezett 3 pályázat, melyek közül Hutter Károlynő ajánlata, annál inkább is, mert folyamodó nő a beterjesztett bizonyítvány szerint a hordó hitelesítésből a szabályszerű vizsgát letette és képesittetett, elfo- gadtatik. - Nagy Iván község képv.-testületének azon határozata, mely közbiztonsági tekintetekből egy évi 80 írttal díjazott őrnek félfogadását rendeli, mint közbiztonsági tekintetből felette kívá­natos és tűzrendőri szempontból szükséges, helybenhagyatik. A m. k. belügyminister rendelete, melynél fogva a megye törv.-ható- sági bizottság azon határozata, miszerint az egri közlegelőkre ki­járó jószágok után a rekesztési dijon kívül még bizonyos legelte­tési dij állapíttatott meg, közbevetett fellebbezés folytán felolda- tik, tudomásúl vétetik. — A m. főorvos jelentéséből kitűnik, hogy a törvényes szabályrendelettel szervezett községi szülésznői és halottkémi állomások nagyrészt betöltetlenek vagy olyanokkal vannak betöltve, kik a megkivántató képességgel nem birnak, mi­vel az 1876. XIV. t. ez. 146. §. alapján alkotott 1878. évi sza­bályrendelet a szülésznők alkalmazását s mivel ugyan azon t. ez. 110. §. alapján a m. k. belügyminister 1876. évi szab.- rendelete a halottkémek rendszeresítését elrendeli, felhivatnak a megyei szolgabirák, hogy ott, hol ezen szabályrendeletnek talán még nem tétetett elég, vagy a hol nem lett foganatosítva, a kellő intézkedések azonnal megtétessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom