Eger - hetilap, 1886

1886-02-16 / 7. szám

7-ik szám.

25 -ik év-folyam

1886. február 16.

Előfizetési dij:

Egész évre .

5

frt

— ki

Félévre . .

2

»1

50 „

Negyed évre.

1

30 „

Egy hónapra

—

n

45 „

Egyes szám

—

n

12 „

EGER.

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyili térben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza, zsebköz, 24. sz.) és Szolcsányi Gyula

könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

A törvényhozás szervezete az európai államokban.

Dr. Szolcsányi Hugótól.

(Folytatás.)

Az országgyül. képviselőket rendszerint kiváló személyjogok szokták megilletni, melyek közé főleg a következők sorolhatók : hogy a törvény különös ótalma alatt állanak és u. n. immunitást élveznek, hogy a házban tett nyilatkozataikért, a házon kívül felelősségre nem vonhatók; utasítások nélkül járnak el. Fizetést és napdijakat húznak a képviselők: Magyarországban, Horvát-Szlavoniában, Ausztriában, Porosz-, Bajor-, Szászországban, Württemberg-, Baden-, Hessen-, s Német ország kisebb államaiban, Svédország, Dánia-, Német-Alföld-, Belgium-, Portugal- és Romániában, Luxemburg-, Görögország-, Szerbia-, Bulgária-, Ke- let-Rumelia és Krétában, a britt birodalmi parlament skót- s Írországi tagjai. — A felső ház (I. kamara) tagjai közül: a szászországiak (kivéve a kir. herczegeket, uradalmak birtokosait, és az egyetem képviselőit), a dánok és német-alföldiek. Badenben pedig az egyetemek képviselői, Francziaországban mindkét kamarának tagjai napi dijakat kapnak. Svajczban a rend tanácstagjait a cantonok, a nemzet tanácsát pedig a szövetségi pénztár kárpótolja. — Ellenben a német bírod, gyűlés, Spanyolország és Olaszország választott képviselői, Svédország, Belgium és Románia 1. kamarának választott tagjai, semminemű kárpótlásban nem részülnek.

A törvényhozás házainak ügyrendje, rendszerint azok házszabályaiban nyer kifejezést. — A kamarák elnökeit vagy tagjaik maguk választják, vagy az államfők nevezik ki. A képviselet választja elnökét mindkét kamarájában: Poroszországban, Norvégiában, Dániában, Belgiumban és Romániában; — a

II-ik kamarájában: Magyarországban, Ausztriában, Bajorországban, Szászországban, Württembergben, Badenben, Nagybritanniá- ban, Olasz- és Spanyolországban ; azonkívül Horvát-Szlavonia, a thüringi államok, Oldenburg, a két Lippe, Waldeck-Pyrmont, Liechtenstein, Luxemburg és Görögország egy kamarájából álló képviselete, Szerbia nagy skupstinája, és Elszasz-Lotharingia orsz. bizottsága (Landes-Ausschuss) szintén maga választja elnökét 2).

A ház határozat képességéhez rendszerint a képviselők bizonyos minimális számának, (hazánkban pl. 100-nak) jelenléte szükséges, s a határozatok egyszerű szavazattöbbséggel hozatnak, bár némely, főleg az alkotmányt érintő változtatásoknál a jelenlevő képviselők s a szavazatok nagyobb száma (pl. Ausztriában, Németországban stb.) kívántatik meg. Az alkotmá') Szászország- Szerbia- és Bulgáriában, a gyűlés székhelyén, Hessenben pedig attól '4 mértföldnél távolabb nem lakó képviselők nem húznak fizetést.

V. ö. dr. Brachelli i. m. 372. 1. 3. és 4. jegyzet.

nyos államok törvényhozásainak tanácskozásai nyilvánosak, s csak bizonyos ügyekben tarthatók zárt ülések J).

Az európai államok törvényhozását egyenkint tekintve, azok következő szervezettel birnak:

I. Az osztrák-magyar monarchia közösügyeit illető törvény- hozását a két (t. i. magyar és osztrák) delegatio útján gyakorolja, melyek tagjait a két állam, teljes paritásának alapján, egyenlő számban egy évre választja azok törvényhozása. A tagok száma jelenleg 60—60-at tesz ki, (ezek közül 40. az I-ső 20. a II. kamara tagja) ehhez járulnak a kellő számú póttagok. — E bizottságok ülései, (még pedig felváltva egyszer Budapesten, másszor Bécsben) külön-kiilön tartatnak, s csak Írásban közlik egymással, nem különben véleménykülönbségek esetén üzenetek által igyekeznek egymást felvilágosítani, s csak ha háromszori üzenet- váltás eredménytelen maradt, döntik el a kérdést közös szavazással, mely alkalommal a bizottságok tagjai számának egyenlőnek kell lennie.

Magyarország országgyűlése a főrendiházból és képviselőházból áll. A főrendiház tagjai: A) örökös jogon az uralkodóház teljeskorú főherczegei, azon magyarországi és erdélyi, a magyar királyok által bárói vagy grófi czimet nyert családok 27 évet meghaladott férfi tagjai, kik a főrendi házban eddigelé helyet foglaltak, ha legalább is 3000 ft. évi adót fizetnek (beleszámítva feleségeik és kiskorú gyermekeik vagyonát is.) 2) — Végül azon leszármazásuknál fogva állampolgárok, és egyenes leszármazás után törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (herczegi, bárói, grófi) czimen kiviil ő felsége a király, a minisztertanács felterjesztésére, örökös főrendi tagság jogát is külön adományozta. B) Méltóságok után: az ország zászlósai, a pozsonyi gróf, a fiumei kormányzó, a kir. Curia elnöke, másod elnöke és budapesti kir. ítélőtábla elnöke, — a herczegprimás és a latin és görög- szertartású érsekek és püspökök, a nándorfehérvári és tinnini fölszentelt püspökök, a pannonhalmi főapát, jászói prépost és aurá- niai perjel, a szerb pátriárka, a román metropolita és a görög keleti egyház megyés püspökei, a két evangélikus egyház hivatalban legidősebb három püspöke és három főgondnoka, az ágostai evang. egyház egyetemes főfelügyelője, és hivatalban két legidősebb kerületi felügyelője; az unitárius egyháznak hivatalban idősbb egyik elnöke. C) Kiket ő felsége a minisztertanács ajánlatára élet0 A rendi alkotmánynyal bíró Finnlandban s a két Meoklenburgban a törvényhozás s Elszász-Lotharingiában az orsz. választmány tanácskozásai, nélkülözik a nyilvánosságot.

Idegen főrendi családok, a mennyiben eddig a főrendiházban jogosultak voltak, csak akkor gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendi házban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, 1885. jul. hó 1-ig, a magyar kir. miniszterelnökhöz nyilatkozatot tesznek. — Más nyilatkozat a főrendi ház elnökével közlendő.