Eger - hetilap, 1886
1886-12-28 / 52. szám
416 Csütörtök, decz. 30. — Rk. Anizai vért. — Prot. Dávid. — G.-o. (dec/.. 18.) Sebestyén vért. Péntek, decz. 31. — Rk. Szilveszter; Melánia. — Prot. Szilveszter. — G.-o. (deoz. 19.) Bonifác/, vért. A z 1886 - ik év utolsó napja. 1887. Szombat, jan. 1. — Rk. Újév napja. Kis-karác$on. — Prot. Újév. — G.-o. (deez. 20.) Ignácz. Vasárnap, jan. 2. — Rk. Makár ap. — Prot. Ábel. — G.-o. (deez. 21. ) Julianna. Első negyed 1 ó. 36 p. délut. Hétfő, jan. 3. — Rk. Genovéva sz. — Prot. Enok, Dán. — G.-o. (decz. 22. ) Anasztázia. Időjárás Hersehel szerint: Uj év elejétől szép, derült, de hideg időjárás. — F. hó 23-ára viradóra kemény északi szel mellett a talaj megfagyott, s reggelre az e 1 8 ő hó lepte el vidékünket. Amit tehát az előző enyhe időjárás miatt alig reméltünk, a fehér karácson beköszöntött. leolvasóinknak boldog uj évet kívánunk! — A Karácsony-ünnepeket, múlt szombatim és vasárnap, f. hó 25 — 26-án, szokott kegyelettel üllötte meg városunk katk. közönsége. Az ünnep első napján, szombaton, a főszékesegyházban tartott reggeli istentiszteleten, fényes papi segédlet mellett, dr. Samassa József egri érsek ő ex ja pontifikáit, — mig az ezt megelőző éjféli ünnepségen, melyen, régi szokás szerint, roppant néptömeg vön részt, Pánt h y Endre apát-kanonok őnsga tartotta, fényes adstancziával, a nagy misét. Az éjféli istentisztelet alatt a katonai zenekari tagokkal is erősbűit főegyházi zene- és énekkar Führer „Missa pastoralis“-át adta elő. Betétek voltak: „Puer natus est“ D;abellitöl, és „Exultent“ (magán-sop- rán) Führertől. — A szombati istentisztelet alatt Schubert nagyszabású, s örök becsű „Missa pastoralis“-át adták: betétek voltak Diabelli két igen sikerült szerzeménye: „Puer natus“, és „Hódié Christus natus“. Mise után az egyházi szent beszédet Fehér Gyula nevelő-intézeti aligazgató tartotta. — A karácson másod-ünnepi istentisztelet alatt, melyen, díszes adstancziával, Lengyel Miklós püspök nagyprépost őmlga misézett, — Führer Pásztori miséje adatott elő, két betéttel ugyanazon szerzőtől. — Személyzeti. Angyal Imre felsőnánai, Gyürky Antal kékesei, Bakovszky Ignácz tiszabeói lelkészek nyugalomba léptek. Helyükbe: Sipos Géza gyöngyösi káplán felsőnánai, Fábry Imre szendrői káplán kékesei. Bartányi Károly ujhutai lelkész tiszabeői lelkészszé kineveztettek. Kozma János tardosi plébános, az egri főkáptalan kegyúri kijelölése alapján, Tisza-Palkonyára. Törcsváry Tivadar görömbölyi lelkész, a kassai káptalan kegyúri kijelölése alapján Tisza-Örsre, —_ Hegyfoki Kabos kunszentmártoni káplán Tardosra lelkészekké, Énekes Gyula kerecsendi káplán görömbölyi ideigl. lelkész-helyettessé Kádár Béla sarudi segédl. ujhutai ideig), lelkészhelyettessé neveztettek. Szemes Kálmán törökszentmiklósi káplán Gyöngyösre, Tóth Gyula nagykállói-káplán Török-Szent-Miklósra, Koncz Ákos gy.-tarjáni kápl. Nagy-Kál10—20, sőt egyik, a „Lelki manna“, 24 kiadásban s csak egymaga 244,000 példányban. Összes buzgalmi iratai pedig — a bibliai kiadásokat is beszámítva — félmillió és 34,000 példányban jutottak mostanig a hívek kezeibe. Többi prózája: értekezések, könyvbirálatok, egyházi és emlékbeszédek, Írod. levelek stb. Költészetének túlnyomó s értékesebb része a vallási, zsoltári énekek, legendák, bibliai idyllek stb. De világias múzsájának is vannak számos becses termékei. 1872-ben a szt.-István-társulat Ipolyi alelnöki székébe választá Párkányit. Több mint 13 évig nemcsak vezérlelke, hanem maecenása és legtermékenyebb Írója vala egyszersmind társulatának. Fővárosi évei folytában örömmel látogatta tudom, és szépmüv. intézeteinket, s anyagi támogatásban is részesité azokat. Az akadémiánál 100 aranyt nyújtott előlegül a Dante-forditásra; a Kisfaludy-társaság alapját több Ízben ne- velgeté; a képzőművészeti társulatnál jutalmakat tűzött ki. Egész kis képcsarnok diszité egri lakását. Különösen szerette Kovács Mihály veterán művészünk ecsetét. Részint a maga számára, részint közbenjárásával a másokéra, körülbelül 50—60 képet feste- tetett Kovácscsal, s azok között mintegy 30 oltárképet. Legutóbbi éveiben káptalanjánál többrendü hivatalt vett át, s ezek mellett a Bük-Sebeféle árva-alapitvány gondnokságát is, mely az ő befolyásával kétszeresen vált jótékonynyá. Ma 32 árva nyer abból 300—300 frt évi segélyt. Ennek gondjai legkevésbbé fáraszták, magának is lévén régtől fogva egy csomó árvája. Sok- szerü érdemeit bőven érték a kitüntetések. A tudományos akadéóba, Füleky Lajos domoszlói káplán Gy.-Tarjánba, Fülöp Elek szenterzsébethi káplán, Kun-Szent-Mártonba, Várady Gyula t. palkonyai id. leik. h. Szent-Erzsébethre Melicher László sátai káplán Kerecsendre, Jekelfalusy Viktor tardi kápl. Szendröbe káplán! minőségben áthelyeztettek. Kilián István t.-örsi id. leik. h. saári administratorrá ins pir. rendeltetett. — Az „egri dalkör“ estélye, melyet pártoló tagjai számára, Karácsony másodünnepén, f. hó 26-án, a törzskaszinó nagy termében tartott,a szokott szép sükerrel folyt le, — sajnos! — aránylag csak gyér közönség részvéte mellett, úgy, hogy egy mellettünk ülő vidéki úri ember meglepetve kérdezte: „Hová lett az egykor oly hires egri müveit közönség? — Az előadott darabokat, koszorús dalkörünk, kifogástalan correctséggel exequálta, s a zongorakisérettel előadottakhoz szépen illeszkedett Prieszterhei-ger Károly finom, diserét zongora-játéka. — Hogy a jelenvolt közönség a nagy szabású, s rendkívüli nehézségekkel teljes két verseny-darabon nem valami nagyon lelkesült, azt meg tudjuk magunknak magyarázni. — De hogy a magyar dalok se hatottak ez úttal, mint máskor, — gyujtólag, annak csak az lehetett az oka, hogy a mindkét nembéli nemes fiatalságnak már erősen kezdett viszketni a — talpa. Amint elhangzott az utolsó dal, — hányták is szét rögtön az ülő padokat; pár perez alatt tánezra kész volt a terem, nyomban ráhúzta a Lojzi bandája, s folyt a táncz egyre lelkesebben, egész a kora hajnali órákig. S hogy a díszes hölgykoszorúval se maradjunk adósok, amelyből az első négyesben 44, a másodikban 36 pár került ki, ide igtatjuk a tán- czolók sorában látott kedves arezok közül azokat, kiket hamarjában följegyezhettünk. Ezek: Erdélyi Marianna és Gizella, Lipov- nitzky Irénke (Heves), Petravich Irénke, Gröber Anna és Irén, Klemm Irma (Körmöcz), Horváth Ilonka, Borhy Anna (Erdőtelek), Éliássy nővérek, Gariup Irma, Ringelhann Mariska, Petravich Ilona, Vancsó Tériké, Janik Etelka, Bodnár Panna, Hickmann, Vaskovich (Bpest.) Galambos Margit és Jóni, Lipcsey Lidiké, Gáspárdy nővérek, Marzsó Mariska, Gephardt Anna, Kürthy Margit, Staud nővérek, Komáromy Mariska, Glósz Irma, Plank Irén, Majthényi Leona, Stekmáyer Otília, Burján Ilona, Sztupka Mariska, Zochor Irma, Menner nővérek; Schemnitzkyné, Dr. Fekete Fe- renezné, Staudné, áimáczius Andorné; Brösztlné stb. stb. úrhölgyek. — Pályaverseny. — Az egri érs. lyceum jog- és állam tud. kara, a folyó isk. évben is rendezvén hallgatói számára irodalmi pályaversenyt, erre a következő pályatételeket tűzte ki: 1. „Adassék elő az értékforgalmat közvetítő eszközök elmélete, különös tekintette] azoknak nemzetgazdasági és pénzügyi szervezetére.“ — 2. „Fejtessék ki a közadós jogi állása a csőd megnyitása előtt, a csőd tartama alatt, és annak befejezése után.“ — 3. „Kivántatik Achenvall, Süssmilch, Quetelet irodalmi munkásságának rövid érintése után, azon befolyás ismertetése, melyet nevezettek müveikkel a statistika fejlődésmenetére gyakoroltak.“ — 4. „Fejtessék ki az ugynev. privilégium fori, tekintettel a hazai jogfejlődésre.“ mia előbb levelező, majd tiszteleti tagjának, s utóbb a Kisfaludy- társaság s a római Arkádia-társaság is beválasztó. Életkorával nőttön-nőtt testi gyengesége is. Az 18bö-ki öszszel elbetegese- dett; csak lelke maradt folyton ép és üde. 1886-ki jan. 2-án, midőn 65-ik életévét épen betöltötte, esett betegágyba, február 16- kán pedig valódi keresztény filozófi lélekkel s minden agónia nélkül szenderült át. Képtárát a fővárosi három képcsarnok, s vagyonát jobbadán irodalmi társulatok és czélok öröklék. A nép kezében forgó könyveinek töméntelen száma, s igen sok falusi templomnak, melyekben kontár festményeket látott, szebbnél-szebb képekkel díszítése, a népmüveltség s az Ízlés legbuzgóbb terjesztői közé helyezik az ö emlékét, az egyházi költő és a jótékony szivű ember mellett. A kéz. (Psycho-physiognomiai tanulmány ) Arnöthitól. (.Vége.) Azon állítás, hogy némely vakok tapintó érzékük által a tárgyak sziliéit is meg tudják különböztetni, a hihetőség határait látszanék átlépni, ha ugyanezt szintén hitelt érdemlő példák nem
