Eger - hetilap, 1886

1886-02-09 / 6. szám

44 hogy reggel félhatkor is alig volt kielégítve a tánczkedv, s meg­látszott a távozó közönségen, hogy szívesen kezdené újra a mu­latságot. Valóban gyönyörűség volt nézni a tánez hevében kipi­rult, üde, magyaros női arczokat. A terembe lépő szemei csak ügy kápráztak a szebbnél-szebb, egyszerűen, de kifogástalan íz­léssel és csínnal öltözött s előtte ellejtö hölgyek láttára. Hogy kik néztek ki legjobban: bajos volna igazságosan megítélni; de a többség véleménye- Kuburcsi Mariska, Simár Emma, Stautli Anna, Sád Róza, Csank Hermina, Balkay M. és Bozó Anna kö­rül csoportosult; ott láttuk még: Simár Jozefin, Lajcsák Mari, Rajnics Erzsiké, Füsbeck R., Füstös Juliska, Permay M., Kiinga Mariska, Máté Anna, Bucher L., Reincz M., Adler N., Keller Ju­liska, Kovács nőv., Dluhopolczky nőv., Misbach Etelka, Flezsár Hermin, Palczer Jozefa, Reiter H., Morvay Emma, Básty Kafeóka, Gallcsik M., Zsigray A., Soltész Anna, Tóth Anna, Belá*?K., Nyári R., Csernyovszky M., stb. stb. csinos női alakokat; de ki tudná mind elsorolni. A város intelligencziája is szépen volt képviselve. Ott voltak: Kaszap Bertalan megyei alispán, id. Simonyi Károly, Vavrik Sán­dor, Dr. Brünauer Ambró, Kállay Sándor főhadnagy, Dobrányi Lajos, Breuer Pál, Steinhäuser R., ifj. Simonyi Károly, Porubszky István, Hartl Károly. — Az egyháziak közöl: Ft. Vincze Alajos, Zudar Sándor, Kontra László, Moori Richard. Szepesy János stb. A polgárság köréből ott láttuk Sztupka János, Kalmár István, Lang László, és Sándor, Gh sz Károly, Hegedűs János, Gallasy István urakat. De hol maradt a többi.?! Azt nem akarjuk feltenni, hogy tekintélyesebb iparos polgárainknak derogálna a legény- egylet mulatságaiban részt venni, mert az igen nagy hiba volna. Sajnos, hogy mégis igen sokan nem voltak ott láthatók, kiktől pedig méltán elvárható az egylet ügyének meleg pártolása. A pénztári bevétel 300 írt. körül forog, de mivel a felülfizetések még mindig tartanak s a végelszámolás még nem történt meg, a szá­madási kivonat s a feliilfizetések nyugtázásáról csak a jövő szám­ban szólhatunk. Megyei élet. Az ujonczozási előmunkálatok megindittattak, az összeírások és sorshúzások megejtettek, az 1886 évi sorozásra, az eger vá­rosi, egri, pétervásári, gyöngyösi gyöngyös városi, hatvani, he­vesi, s tisza-füredi sorozó járásokban, márczius hó 1-től april hó 8-ig napjai állapíttattak meg. A korosztályokban állók száma: az egri I sor. járban 1058; a hevesi II jban 644: a hatvani III. 563; a gyöngyösi IV. 699; a pétervásári V. 690; a tiszafüredi VI. 665; az Eger városi VII. 430; s a Gyöngyös v. VIII. sor. járásban 318; összesen 5066. — Az árvaszéki elnök jelentése szerint : Ügyforgalom: elintézetlen maradt, hátralék, és beérkezett összesen 6952 ügydarab; elintéztetett 6182; elintézetlen 770 ü. d. A számvevőségnél hátrélék maradt 4; beérkezett 795; elintéztetett 781; észrevételezés al. áll. 4; elintézetlen maradt s a Foglárféle nevelő intézet alapitója) ajándékozott a jezsuiták­nak, s melyeken akkor csupán a rend mosóháza állott. Azon kis­ded épület pedig, mely most a gymn.-kaszárnyához csatolva, őr­házul, s részben kantinul szolgál, az Ali Pál kulcsár uram háza vala. A jezsuita-rend 1773-ban töröltetett el, s a rend tagjai ek­kor hagyták el városunkat is, Itteni ingóságaik, sőt egynémely fekvő birtokaik is, kótyavetyére kerültek. Ez alkalommal Ali Pál, a kulcsár, megvette a jezsuiták pinczéjének összes tartalmát, a hires egri borokat; s állítólag ezeknek eladásából egyszerre any- nyira meggazdagodott, hogy e gyors vagyonosodás az akkori idők­ben különféle mendemondákra szolgáltatott alkalmat. Azt beszél­ték ugyanis, hogy Ali azért vette meg a jezsuiták borait, mert tudomásával birt annak, hogy a szent atyák, — sejtve a bekövet­kezett katastrófát, — ezüst- és arany kincseiket a boros hor­dókba rejtették el azon reményben, hogy később, a rendtagok, magán-uton, ismét hozzájuthatnak. A1 i Pál utóbb a kincstártól megvette a jezsuiták „mosó­házi telkét“ is, s minthogy két hajadon leánya volt, ezek számára két derék házat építtetett a most nevezett telekre. — Ali, mint a fönebbi közleményből is kitetszik, egyike lön Eger város leg­tekintélyesebb polgárainak, kit a közbizalom a legmagasabb pol­gári tisztre: a főbírói székre emelt. A szájhagyomány azt is beszéli, hogy Ali Pál különösen kedvelt embere volt Fuchs érseknek. 14. A központi közgyám jelentése szerint az árva létszám volt 16058; szaporodás 220; ezek közűi gyámság alól felszabadult 316; s igy maradt az évnegyed végén árvalétszám 15962. — Az árva letéti pénztár állása: készpénz: 7422 frt. 78 kr; kötvény: 91,354 frt. 78 kr. Tak. pénzt, betét: 1928 f. 54 kr. Érték papin 17651 f. 82 kr. Drágaság: 3143 f. 27 kr. Adó pénzt, betét: 339 188 f. 07 Va k. őrzési dij: 76 f. 54 kr. Birság dij: 27 f. 52 kr. Tartalék tak. pénzt, betét 15,523 f. 38 kr. kötvény: 250 f. Elő­leg és követelés 5194 frt. 46 kr. — A pénztárnok jelentése szerint a nemesi pénztárakban kezeltetett összesen 42744 frt. 03 kr. — A kir. főmérnök jelentése szerint 1885 végével van a me­gyének 214 kilometer jól fen tartott csinált útja és 331 műtárgya; a karácsondi, adácsi, csányi vonalakon összesen 3 kilometer ren­des út lett kiépítve. Olvastatott a megyei főorvosnak jelentése, a közegészségügy helyzetéről. Szerelem Alfréd m. b. tag indítványa a mátrai vasút hevesi indóházának elhelyezése tárgyában, tudomásul vétetik. Rendeltetett, hogy az eddig nemesi pénztár, tébolydái alap, rabdolgozó alap elnevezések alatt kezelt pénzek, miután azok a megye szabad rendelkezésére álló vagyonok, egyesittessenek, és „Heves megye közönségének szabad rendelkezé­sére álló törzs vagyon“ névvel neveztessenek. Az összes megyei törzs vagyon: 65,152 frt. 02 kr., törlesztési alap: 1239 frt. 38 kr. A m. kir. honvédek özvegyei és árvái részére gyűjtött pénzeket illetőleg a gyűjtés befejezendő, s az összeg rendelteté­sére fordítandó. A némely megyei vagyon eladásából begyült ala­pok, egy alapba egyesitendők. Az 1872/3 évi cholera által súj­tottak javára gyűjtött összeg maradványa biztosan kinyomozandó. A pénztári letétben kezelt egyéb összegek továbbá is elkülönítve kezelendők. A megyei tiszti-segéd és kezelő személyzet nyugdí­jaztatása tárgyába ni küldöttség tervezete — tekintettel arra hogy e szabály a tiszti segéd és kezelő személyzet elviselhetetlen meg- terheltetését vonná maga után — el nem fogadtatik. A m. k. belügyminiszternek az 1886 évi költségvetés tárgyában 1885 november 1. 57809 III b. sz. a. k. leirata tudomásúl vétetik. — A hevesi állatorvosi állásra, felkiáltás utján szótöbbség­gel, Héringh János megválasztatik. Brassó megye közönségének az 1886 évi XVIII t. ez. 103 §-a módosítására az országgyűlés képviselőházához intézett, s pártolás végett elküldött felirata, pártoló felirattal támogattatik. — Gömörmegye közönsége gazda­sági viszonyainak tekintetéből, a jelen idő válságból kivezető in­tézkedések iránt a kir. kormányhoz intézett felirata, tudomásúl vétetik. — Veszprém megye közönségének a tagosítás kötelező behozatala iránt az orsz. gyűl. képviselőházához intézett felirata, tudomásúl vétetik. Az igazgató, választmánynak a múlt évi nov. 24-én megválasztott megye biz. tagok igazolása tárgyában 21/IV85 sz. a. kelt jelentése, tudomásúl vétetik. Egerváros kép­viselő testületének a fertály mesteri választásra vonatkozó sza­bályrendelete, ellene semmi észrevétel fenn nem forogván, jóvá- hagyatik- — A tiszti főügyésznek a megyei árvaszék 10,496 sz. a./á. sz. 885 elterjesztése tárgyában 1885 decz. 30. 2433 sz. kelt Az Ali Pál egyik leányát Malati nszky vette el, s alap­ját vetette meg megyénk egyik ma is virágzó előkelő családjá­nak. Ez a Malatinszky kapta nejével azt a házat, mely ma a he­vesmegyei takarékpénztár tulajdona. A másik Ali-leány Dos le rn nevű előkelő egri orvoshoz ment nőül, s hozományában ennek jutott a másik ház, amely je­lenleg dr. Schönberger Soma kir. törvényszéki orvos tulajdonát képe/.i. — A Dosier n-c s a 1 á d nő-tagjai, hitvesekül előkelő férfiakhoz mentek, kiknek egyike — ha jól vagyunk értesülve, — a magyar szabadság-harcz idején, miniszterségig emelkedett, mig a többiek, ma is virágzó, előkelő hevesmegyei s egri csa­ládoknak lőnek alapvetői, — amely családok ereiben e szerint, t ö r ö k v é r f o 1 y. Érdekesnek tartjuk végül fölemlíteni, hogy ama hires bor­termő nagy-egedi szőlőnek, mely ma az egri cist.-rendház tulajdonát képezi, felső része az Ali Pálé, alsó része pedig azé a Simonyié volt, akiről a fönebbi közleményben is említés van téve. — Hogy az említett szőlő, abban az időben is, mily n agybecsű volt, kitetszik a tulajdonos, Ali Pál, szavaiból, aki, midőn egykor a szőlőt megvételre kérték tőle, igy felelt: „Ha az egész szőlőt tallérral raknátok körül, még akkor sem adnám oda.“ Pedig az akkori időben a pénznek sokkal na­gyobb becse volt, mint napjainkban a — bankónak. Arnóthi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom