Eger - hetilap, 1886
1886-02-09 / 6. szám
44 hogy reggel félhatkor is alig volt kielégítve a tánczkedv, s meglátszott a távozó közönségen, hogy szívesen kezdené újra a mulatságot. Valóban gyönyörűség volt nézni a tánez hevében kipirult, üde, magyaros női arczokat. A terembe lépő szemei csak ügy kápráztak a szebbnél-szebb, egyszerűen, de kifogástalan ízléssel és csínnal öltözött s előtte ellejtö hölgyek láttára. Hogy kik néztek ki legjobban: bajos volna igazságosan megítélni; de a többség véleménye- Kuburcsi Mariska, Simár Emma, Stautli Anna, Sád Róza, Csank Hermina, Balkay M. és Bozó Anna körül csoportosult; ott láttuk még: Simár Jozefin, Lajcsák Mari, Rajnics Erzsiké, Füsbeck R., Füstös Juliska, Permay M., Kiinga Mariska, Máté Anna, Bucher L., Reincz M., Adler N., Keller Juliska, Kovács nőv., Dluhopolczky nőv., Misbach Etelka, Flezsár Hermin, Palczer Jozefa, Reiter H., Morvay Emma, Básty Kafeóka, Gallcsik M., Zsigray A., Soltész Anna, Tóth Anna, Belá*?K., Nyári R., Csernyovszky M., stb. stb. csinos női alakokat; de ki tudná mind elsorolni. A város intelligencziája is szépen volt képviselve. Ott voltak: Kaszap Bertalan megyei alispán, id. Simonyi Károly, Vavrik Sándor, Dr. Brünauer Ambró, Kállay Sándor főhadnagy, Dobrányi Lajos, Breuer Pál, Steinhäuser R., ifj. Simonyi Károly, Porubszky István, Hartl Károly. — Az egyháziak közöl: Ft. Vincze Alajos, Zudar Sándor, Kontra László, Moori Richard. Szepesy János stb. A polgárság köréből ott láttuk Sztupka János, Kalmár István, Lang László, és Sándor, Gh sz Károly, Hegedűs János, Gallasy István urakat. De hol maradt a többi.?! Azt nem akarjuk feltenni, hogy tekintélyesebb iparos polgárainknak derogálna a legény- egylet mulatságaiban részt venni, mert az igen nagy hiba volna. Sajnos, hogy mégis igen sokan nem voltak ott láthatók, kiktől pedig méltán elvárható az egylet ügyének meleg pártolása. A pénztári bevétel 300 írt. körül forog, de mivel a felülfizetések még mindig tartanak s a végelszámolás még nem történt meg, a számadási kivonat s a feliilfizetések nyugtázásáról csak a jövő számban szólhatunk. Megyei élet. Az ujonczozási előmunkálatok megindittattak, az összeírások és sorshúzások megejtettek, az 1886 évi sorozásra, az eger városi, egri, pétervásári, gyöngyösi gyöngyös városi, hatvani, hevesi, s tisza-füredi sorozó járásokban, márczius hó 1-től april hó 8-ig napjai állapíttattak meg. A korosztályokban állók száma: az egri I sor. járban 1058; a hevesi II jban 644: a hatvani III. 563; a gyöngyösi IV. 699; a pétervásári V. 690; a tiszafüredi VI. 665; az Eger városi VII. 430; s a Gyöngyös v. VIII. sor. járásban 318; összesen 5066. — Az árvaszéki elnök jelentése szerint : Ügyforgalom: elintézetlen maradt, hátralék, és beérkezett összesen 6952 ügydarab; elintéztetett 6182; elintézetlen 770 ü. d. A számvevőségnél hátrélék maradt 4; beérkezett 795; elintéztetett 781; észrevételezés al. áll. 4; elintézetlen maradt s a Foglárféle nevelő intézet alapitója) ajándékozott a jezsuitáknak, s melyeken akkor csupán a rend mosóháza állott. Azon kisded épület pedig, mely most a gymn.-kaszárnyához csatolva, őrházul, s részben kantinul szolgál, az Ali Pál kulcsár uram háza vala. A jezsuita-rend 1773-ban töröltetett el, s a rend tagjai ekkor hagyták el városunkat is, Itteni ingóságaik, sőt egynémely fekvő birtokaik is, kótyavetyére kerültek. Ez alkalommal Ali Pál, a kulcsár, megvette a jezsuiták pinczéjének összes tartalmát, a hires egri borokat; s állítólag ezeknek eladásából egyszerre any- nyira meggazdagodott, hogy e gyors vagyonosodás az akkori időkben különféle mendemondákra szolgáltatott alkalmat. Azt beszélték ugyanis, hogy Ali azért vette meg a jezsuiták borait, mert tudomásával birt annak, hogy a szent atyák, — sejtve a bekövetkezett katastrófát, — ezüst- és arany kincseiket a boros hordókba rejtették el azon reményben, hogy később, a rendtagok, magán-uton, ismét hozzájuthatnak. A1 i Pál utóbb a kincstártól megvette a jezsuiták „mosóházi telkét“ is, s minthogy két hajadon leánya volt, ezek számára két derék házat építtetett a most nevezett telekre. — Ali, mint a fönebbi közleményből is kitetszik, egyike lön Eger város legtekintélyesebb polgárainak, kit a közbizalom a legmagasabb polgári tisztre: a főbírói székre emelt. A szájhagyomány azt is beszéli, hogy Ali Pál különösen kedvelt embere volt Fuchs érseknek. 14. A központi közgyám jelentése szerint az árva létszám volt 16058; szaporodás 220; ezek közűi gyámság alól felszabadult 316; s igy maradt az évnegyed végén árvalétszám 15962. — Az árva letéti pénztár állása: készpénz: 7422 frt. 78 kr; kötvény: 91,354 frt. 78 kr. Tak. pénzt, betét: 1928 f. 54 kr. Érték papin 17651 f. 82 kr. Drágaság: 3143 f. 27 kr. Adó pénzt, betét: 339 188 f. 07 Va k. őrzési dij: 76 f. 54 kr. Birság dij: 27 f. 52 kr. Tartalék tak. pénzt, betét 15,523 f. 38 kr. kötvény: 250 f. Előleg és követelés 5194 frt. 46 kr. — A pénztárnok jelentése szerint a nemesi pénztárakban kezeltetett összesen 42744 frt. 03 kr. — A kir. főmérnök jelentése szerint 1885 végével van a megyének 214 kilometer jól fen tartott csinált útja és 331 műtárgya; a karácsondi, adácsi, csányi vonalakon összesen 3 kilometer rendes út lett kiépítve. Olvastatott a megyei főorvosnak jelentése, a közegészségügy helyzetéről. Szerelem Alfréd m. b. tag indítványa a mátrai vasút hevesi indóházának elhelyezése tárgyában, tudomásul vétetik. Rendeltetett, hogy az eddig nemesi pénztár, tébolydái alap, rabdolgozó alap elnevezések alatt kezelt pénzek, miután azok a megye szabad rendelkezésére álló vagyonok, egyesittessenek, és „Heves megye közönségének szabad rendelkezésére álló törzs vagyon“ névvel neveztessenek. Az összes megyei törzs vagyon: 65,152 frt. 02 kr., törlesztési alap: 1239 frt. 38 kr. A m. kir. honvédek özvegyei és árvái részére gyűjtött pénzeket illetőleg a gyűjtés befejezendő, s az összeg rendeltetésére fordítandó. A némely megyei vagyon eladásából begyült alapok, egy alapba egyesitendők. Az 1872/3 évi cholera által sújtottak javára gyűjtött összeg maradványa biztosan kinyomozandó. A pénztári letétben kezelt egyéb összegek továbbá is elkülönítve kezelendők. A megyei tiszti-segéd és kezelő személyzet nyugdíjaztatása tárgyába ni küldöttség tervezete — tekintettel arra hogy e szabály a tiszti segéd és kezelő személyzet elviselhetetlen meg- terheltetését vonná maga után — el nem fogadtatik. A m. k. belügyminiszternek az 1886 évi költségvetés tárgyában 1885 november 1. 57809 III b. sz. a. k. leirata tudomásúl vétetik. — A hevesi állatorvosi állásra, felkiáltás utján szótöbbséggel, Héringh János megválasztatik. Brassó megye közönségének az 1886 évi XVIII t. ez. 103 §-a módosítására az országgyűlés képviselőházához intézett, s pártolás végett elküldött felirata, pártoló felirattal támogattatik. — Gömörmegye közönsége gazdasági viszonyainak tekintetéből, a jelen idő válságból kivezető intézkedések iránt a kir. kormányhoz intézett felirata, tudomásúl vétetik. — Veszprém megye közönségének a tagosítás kötelező behozatala iránt az orsz. gyűl. képviselőházához intézett felirata, tudomásúl vétetik. Az igazgató, választmánynak a múlt évi nov. 24-én megválasztott megye biz. tagok igazolása tárgyában 21/IV85 sz. a. kelt jelentése, tudomásúl vétetik. Egerváros képviselő testületének a fertály mesteri választásra vonatkozó szabályrendelete, ellene semmi észrevétel fenn nem forogván, jóvá- hagyatik- — A tiszti főügyésznek a megyei árvaszék 10,496 sz. a./á. sz. 885 elterjesztése tárgyában 1885 decz. 30. 2433 sz. kelt Az Ali Pál egyik leányát Malati nszky vette el, s alapját vetette meg megyénk egyik ma is virágzó előkelő családjának. Ez a Malatinszky kapta nejével azt a házat, mely ma a hevesmegyei takarékpénztár tulajdona. A másik Ali-leány Dos le rn nevű előkelő egri orvoshoz ment nőül, s hozományában ennek jutott a másik ház, amely jelenleg dr. Schönberger Soma kir. törvényszéki orvos tulajdonát képe/.i. — A Dosier n-c s a 1 á d nő-tagjai, hitvesekül előkelő férfiakhoz mentek, kiknek egyike — ha jól vagyunk értesülve, — a magyar szabadság-harcz idején, miniszterségig emelkedett, mig a többiek, ma is virágzó, előkelő hevesmegyei s egri családoknak lőnek alapvetői, — amely családok ereiben e szerint, t ö r ö k v é r f o 1 y. Érdekesnek tartjuk végül fölemlíteni, hogy ama hires bortermő nagy-egedi szőlőnek, mely ma az egri cist.-rendház tulajdonát képezi, felső része az Ali Pálé, alsó része pedig azé a Simonyié volt, akiről a fönebbi közleményben is említés van téve. — Hogy az említett szőlő, abban az időben is, mily n agybecsű volt, kitetszik a tulajdonos, Ali Pál, szavaiból, aki, midőn egykor a szőlőt megvételre kérték tőle, igy felelt: „Ha az egész szőlőt tallérral raknátok körül, még akkor sem adnám oda.“ Pedig az akkori időben a pénznek sokkal nagyobb becse volt, mint napjainkban a — bankónak. Arnóthi.
