Eger - hetilap, 1886

1886-02-09 / 6. szám

42 Rudolstadt- és Scliw. Sondershausen-, a két Reussban, Waldeck Pyrmont-, a két Lippe-fejedelemségben s a három szab. hansa városban; továbbá Lichtenstein és Luxembourg fejedelemségekben-, Szerbia-, Görögország-, Kelet-Rumélia-, Créta- és Bulgáriában. ’) Nem különben San-Mariuo és Andorr köztársaságokban. A képviselő -választás közvetlenül, vagy közvetet­ten, vagy combinálva mind két módon megy végbe a szerint, a mint a képviselők az ős választók által közvetlenül pl. hazánkban Nagybritania s Trlandban, Német, Olasz s Farancziaországban stb. vagy választó férfiak utján, mint Poroszországban, Bajor-ország­ban stb. választatnak. Ausztriában, Horvát- Szlavóniában, Romá­niában, Szerbiában stb. e két rendszer együttesen található fel. Valamennyi államban határozottan körülirvák azon feltéte­lek, melyektől a választhatási és megválasztatási, tehát az activ és passiv választási jog függ. Az activ választási jog kellékei rendszerint az á 1- lampolgárság; a fine m hez való tartozás,2); a politikai érettkor uság, mely Svájczban Bulgáriában, hazánkban a 20-ik. Nagybritaniában, Franczia, Olasz- és Görög­országban, Kelet-Rumélia, Kréta szigetén a 21-ik, Ausztriában a 24-ik, Németországban, s a nagyobb német államokban, Norvé­giában, Luxemburgban. Spanyolországban, Hamburg s Bréma vá­rosokban a 25-ik, Dániában a 30-ik stb. évi életkor betöltésekor kezdődik. A cenzus, vagyis a szavazati jog megszorítása bizo­nyos alap, vagy jövedelemnek az ez után járó adótehernek kitünte­tése által szabályoztatik. Cenzustól független a választási jog Fran- cziaországban, Svajczban, a német birodalmi gyűlés tagjainak vá­lasztásánál,3) Württembergben, Baden-, Dánia-, Oldenburg-, Mei­ningen, Anhalt, Lippe, Liechtensteinban és Kreta szigetén.4) Ö n- állóság; minél fogva a legtöbb államban oly egyének, kik atyai-, gyámi v. gazdai hatalom alatt állanak, alamizsnából élnek stb. választók nem lehetnek. Erkölcsi feddhetetlenség. Miért is egyének, kik sú­lyosabb, főleg pedig nyereségvágyból eredett, bűntettet követtek el, vagy ha politikai jogaik elvesztésére ítéltettek, továbbá kik csőd alatt állanak stb. activ választási jogot nem gyakorolhatnak. A tényleges szolgálatban álló katonaság rendsze­rint nem választhat. Végűi egyéb, némely állam által különösen megkívánt kellékek pl. az Írni és olvasni tudás, az adónak bizo­nyos idő alatt való lefizetése stb. Megválasztható (passiv választási jog) rendszerint ugyanaz, aki választó egyszersmind; csak a megválasztás k o r-ha t á- ra szokott valamivel magasabb lenni. Kezdődik pedig az Svájczban a 20-, Nagy-Britanniában a 21-, Magyarorsz. és Horvát-Szlavoni­*) Horvát-Szlavonia országgyűlése szintén csak egy kamarában tanácskozik. 2) Egyedül Ausztriában bírnak a nők választhatási joggal, melyet azonban c sak megbízottak által gyakorolhatnak. 3) Poroszország 2-ik kamarájába való választásoknál azonban, többrendbeli módosításokkal. *) Törökország hatáson kívül helyezett alkotmánya szerint ott is. Az „EGER“ tárczája. Történelmi kalászatok. (A „Magyar Kurír“ 1805-ki folyamából.) Eger, 1805. jan. 3. napján. — Mindnyájan nagy haladás­sal tartozunk a kegyelmes isteni gondviselésnek, hogy ezen, en­nek előtte püspöki, most pedig érseki városunkba m. észt. októ­ber 6-ik napján a mi nm. érsekünk, örökös főispányunk és földes­urunk, Fuchs Ferencz Xavér eő excja, díszes pompa közt, körünkbe érkezett. Azon áldott naptól fogva tellyes örömmel és megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a mi kmes érsekünk bölcsen le tudja hozni, mint egy második Prométheusz, az égből a bölcsesség szép vilá­gát ; dicsősséget és közboldogságot terjeszt a nemzetre; vezeti a népet a józan értelem kötelein a maga kötelességeire, és a szív édes lánczain a maga boldogságára. A város épitőszékének ideje is elérkezvén, az a f. 1805. jan. 2-ik napján, a város curiális házában, szerencsésen s csen­desen véghez is vitetett. Eleinte ugyan a voks a biróválasztás- ban meghasonlott, de csakugyan végre valamint a polgárság, úgy a köznép is a volt biró, Koczka Ferencz ur helyett, főbiró­ában a 24-, Németország, Finnland, Dania-, Luxemburg, Spanyol- ország-, Kelet-Rumelia- és Bréma városában a 25-, Ausztriában, a német nagyobb államokban, Norvégia-, Olasz-, Török-, Bolgáror­szágban és Hamburg városban a 30-ik kor betöltésekor. ]) Az állami tisztviselők vagy átalán, mint Svájczban, vagy azok bizonyos kategóriái (mint nálunk, Porosz, Franczia országban) nem választhatók meg. — Több alkotmány szerint végül, ha a képviselő közhivatalra kineveztetett, uj választásnak tartozik ma­gát alája vetni. A miniszterek, Nagy-Britanniát kivéve, a képviselők házában üléssel bírnak, ott felszólalhatnak, sőt ha kell, felszólalni tartoznak is, — azonban a szavazásoknál csak úgy vehetnek részt, ha képviselők egyszersmind. — Nagybritannia parlament­jében csak úgy jelenhetnek meg, ha különben is képviselők vagy peerek. A törvényhozási időtartam (egy törvényhozási cyclus) nem egyforma. így 3. évi az Horvát-Szlavon-, Német- s Poroszországban, Svájcz-, Svéd- Norvégia- és Szerbiában; — 4 évi Baden-, Belgium- Német- Alföld-, Portugal-, Görög-, Törökor­szágban és Romániában; — 5 évi az 1885. évi t. ez. alap­ján hazánkban, és Spanyolországban; — 6 évi Ausztria-, Bajor-, Szászországban, Hessenben, Luxenbourgban és Bolgárországban; — Nagybritaniában legfeljebb 7 évi, — 8 évi Dániában. 2) A képviseletet megillető jogok átalán a következők: 1. A törvényalkotás, módosítás, megszüntetés és hi­teles magyar ázás joga. Alkotmányos államban csak azon intézkedés emelkedhetik törvénynyé, melyet a törvényhozó tes­tület megállapít, s az államfő szentesit. — Kivételt képez e te­kintetben Mecklenburg, hol a domániumokra vonatkozó törvény- hozás és azok megadóztatása, kizárólag a fejedelem jogköréhez tartozik. Svédországban a nemesség jogain csak a lovagrend be- egyezésével változtathatni, egyházi ügyekben pedig csak az „áta­lán o s egyházi gyülekezet“ hozzájárulásával hozathatnak törvények. — 2. A költségvetés megállapítása s a zárszámadások megvizsgáltatása, adók megszavazása, szóval a pénzügyi fel­ségjog gyakorlása. 3. A törvénykezdeményezési jog. Minden törvényjavaslat, Belgiumon és Hollandián s némileg Ausztrián kívül a II. kamarában (képviselőházban) terjesztetik be. A rendi államokban törvényeket az államfő kezdeményez, s a rendek csak a kérvényezési v. előterjesztési joggal élhetnek. 4. A felirati jog gyakorlása. 5. Nemzetközi szerződé­sek kötése. 6. Egyesek, testületek s a közönség által benyúj­tott kérvények és panaszok elfogadása, elintézése v. elintéztetése. 7. Enquettek egybehivatása. 8. A kor­mánynak felelősség alá való vonása. Mi részint ') Ott, hol az első kamara tagjai is választás alá kerülnek, a passiv választási jog még magasabb kortól van feltételezve. így Franczia országban csak 40, Svéd és Spanyolországban 35. évet elért egyén lehet annak tagja. 2) A senatusban 8. évi, Belgiumban és Romániában, 9. évi, Franeziaországban 10 évi Spanyolországban. 2) V. ö. dr. Kautz i. m. 408. 1. vá ismét Ally Pál (helyesebben: Ali. Szerk.) urat választották. Ordinarius nótáriusnak Bozsik László, vicze-notáriusnak Ivánszky József tétetődtek; archivariusnak Ribóssy András meghagyatott. — A belső tanácsban az előbbeniek hivataljaikban megerősítet­tek; hanem három üres szék lévén, az elsőre Simonyi János, a másodikra Schasznyi Pál, a harmadikra Pillik Ignácz választattak. — Perceptorrá ns. Eősz István tétetett; az árvák tútora resignálván, helyette Páczány János lett.— A firmin- der is lemondott a maga hivatallyáról, helyébe Szemecskey István választatott. — Végre a külső tanácsban is három üres hely lévén, azokba Katonszky István, Csank Ferencz és Kormon János helyheztettek. így minden csendességben véghez ment az épitőszék a város népe tellyes megelégedésével. Az is megjegyzésre méltó városunkban, hogy a múlt deczem- berben sok kulcsárok kezdették éczakákon a borospinezéket kulcs nélkül felnyitogálni és a jó egri borokat minden igaz juss nélkül dézmálgatni. Hanem mióta kegy. érsekünk s főispányunk rende­léséből 8 óra után lámpás nélkül járni nem szabad, azólta sem a tolvajkodás, sem éjjeli sétálások nem hallatnak. Eger, 1805. jan. 4. — „A Kassai uj püspökségre válasz­tatott Püspök Mélt. Szabó András volt Növi választatott Püs­pök, Esztergomi kánonok ur Eő Nagysága, a múlt deczember 18-ik napján iktattatort bé azon Püspökségbe, a szokott tzere- moniával. — Már mind a kassai, mind a szathmári káptalanok­nak tagjai ki vannak neveztetve. — A kassai káptalanhoz Nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom