Eger - hetilap, 1886
1886-11-16 / 46. szám
368 nelnii tárgyú képekkel tett eredménydus kísérleteket, és e téren is a helyes érzék, a gondos tanulmány és mindenekfelett a kiválóan finomult ízlés az. mely őt a legszebb jövővel kecsegteti. A „Magyar művészek“ czimű e vállalatot, mely hazai művészeinket alkotásaikkal mutatja be, nem ajánlhatjuk eléggé müpártoló közönségünknek. Füzetenkint 80 krjával oly díszmunkát szereznek be. melyre mint honfiak és finomult Ízlésű emberek egyaránt büszkék lehetnek. — „A mi nem egészséges.“ Egészségi tanácsadó. Német eredetiből jogosított fordítás, Il-ik, olcsó kiadása. Kiadta R o b i c s e k Zsigmond. Budapest. — Ára 30 kr. Néhány hét előtt megjelent I. kiadása alkalmával ismertettük ez ép oly hasznos, mint ügyesen szerkesztett müvecskét. — TAborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten, váczi útcza 30 szám, megjelent: — „ .4 veteránok“, Bérezik Árpád fővárosi életképének ösz- sz'^s kedvelt dalai. Énekhangra, zongorakisérettel, vagy zongorára külön alkalmazta Aczél Kálmán. Ára 2 írt. A dalok a következők: 1. Hogyha szeretsz, (szerzé Herczenberger J.) 2. Hájjá rózsa, tubarózsa. 3. Hótól fehér. 4. Kilyukadt a síi gélt kendőm. 5. Ha szivemet. 6. Szili a madár. 7. Tisza partján szálldogál a fecske. 8. Kis pirittyó falu végén. 9. Tolikalap fejébe. 10. Nem leszek én mindig árva. (Szerzé Sellei.) Különfélék. — Heti naptár. Kedd, nov. 16. — Rk. Ödön piisp - Prot. O.tmár. — G.-o. (nov. 4.) N. Joannic. — Napkel. 7 ó. 8 p. — Napnyng. 4 ó. 22 p. Szerda, nov. 17. — Rk. Csodát. Gergely. — Prot. Hugó. — G.-o. (nov. 5.) Galaetion. Csütörtök, nov. 18. — Rk. Óda piisp. — Prot. Ottó. — G -o (nov. 6.) Pál piisp. — Utolsó n gyed 5 perczezel éjfél előtt. Péntek, nov. 10. — Rk. Erzsébet. — Prot. Erzsébet. — G.-o. (nov. 7.) Hieron, és 3d vért. Szombat, nov. 20. — Rk. Bódog hitv. — Prot. Ödön. — G.-o. (nov. 8.) Mihály f ö a n g y. Vasárnap, nov. 21. — Rk. Boldogasszony avatása. — Prot. B.-Assz. avat. — G.-o. (nov. 9.) Oezinfor. Hétfő, nov. 22. — Rk. Cecília. — Prot. Oziczelle. — G.-o. (nov. 10.) Ortszt. Időjárás, Hersehel szerint: nov. 18-ától 25-ig borult, gyakrabban eső hóval vegyes*. F. hó 12-étől vidékünkön az eddig uralkodott száraz, meleg időt hűvös, borult, esős napok váltották fel. — Simor János, herczegprimás, esztergomi bíboros érsek ő eminentiája, 50 éves áldozárságának közelebbről lefolyt, s orszálapotaihoz képest,, vagy a melegnek, vagy a hidegnek ér- zéklete származik. Tudjuk ugyanis, hogy testünk saját melegséggel bir, mely belülről, a bőrön át, kifelé áramlik. Testünk melegének ezen állandó kiáradása a bőrnek állandó hömérséket kölcsönöz. Ha már testünk eme hőkisugárzása. közbejött belső vagy külső okok folytán növekszik, vagy csökken, akkor a bőr liőmér- séke is vagy emelkedik, vagy alább száll. Tapintó érzékünk az első esetben a meleg, az utóbbiban a hideg érzékletét idézi elé. Az arezpi rulásból meleg érzéklete származik, mert az arezba tóduló vér szokottnál több meleget áraszt az arezbórbe. Ellenben ha a test valamely pontján, helyi organikus baj követ keztében, a vérkeringés, s ezzel a hőkisugárzás rendes folyama is, egykét, pillanatra felakad. e helyütt a bőr hideg érzékletet támaszt. miként ezt az úgynevezett h i deg bor zongások ná 1 tapasztaljuk. Ha valamely hideg légkörből enyhébb légkörbe lépünk, habár ez utóbbinak hómérséke bőrünk melegénél alantabb fokon áll, mégis meleget érzünk, mert az enyhébb lég kevesebb meleget von el a bőrtől, mint a hidegebb. Ellenben ha kezünket, mely eddig például 16° hőmérsékű léggel volt érintkezésben, 17°-ú vízbe mártjuk, li ideget fogunk érezni, mert a levegőnél a viz jobb hővezető lévén, több melegtől fosztja meg a bőrt. Tapintó szervünk eme höérzéklete azonban igen korlátozott, azaz: csupán -f- 47° és — 10° Cels. között képes tulajdonképeni liőérzékletet támasztani. E határokon túl a hömérsék érzéklete testi fájdalom érzetébe megyen által. Fagyott higany épen úgy éget, mint az izzó üszők. Érdekes kísérletek tétettek hőérzékletiink finomságának, vagyis annak meghatározására, mekkora csekély hőmérsék-különbgosan ünnepelt jubilaeuma alkalmából, az egri érs-lyc. jogakade- mia jog- es államtudományi tanár-karának hozzá intézett, üdvözlő föliratára, f. hó 5-érul következőleg válaszolt: „Az egri érseki lyceum jog- és államtud. kara t. ez. tagjainak, Egerben. Eger nagynevű fópásztorainak áldozatkészségét és a tudományok iránti sze- retetét fennen hirdető dicső alkotása, az érseki lyceum s különösen a jog- és államtudományi kar általam igen tisztelt tagjainak, ötvenéves áldozári jubilaeumom alkalmával rólam való megemlékezése annál kedvesebb volt előttem, minél inkább s nagyrabecsü- löm egyházunk és hazánk eme kitűnő tudományos intézetét, mely fennállása és működésével folytonos bizonysága azon igazságnak, hogy egyházunk ápolója, kedvelője s bőkezű pártfogója a valódi tudománynak, annak a tudománynak, melynek világitó tornya az isteni kinyilatkoztatás, s mely a kutatások mezején ép úgy biztosan kalauzolja, mint a szirtek és zátonyok között haladó hajóst az iránytű. — Fogadják szives megemlékezésükért forró köszönetéin-t,s tartsanak meg jövőre is jóindulataik!) m. — Kelt Esztergomban, 1886. évi november hó 5-én, Simor János m. k. — A Lady patronesse tisztét, a farsangon tartandó egri jogász-segélyegyleti bálon, — mint biztos forrásból értesülünk, — Kovács, szül. Várnay Etelka úrnő, Kovács Kálmán, Heves- megye főmérnökének müveit és szeretetve méltó hitvese volt szives elvállalni, mely kedvező körülmény egyik fóbiztositéka annak, hogy az e farsangi jogászbál is az eddigiek jó hírnevéhez méltón fog sükerülni. — Simor János herczeg-primás, esztergomi bíboros érsek ő eminentiája, 50 éves áldozárságának közelebb lefolyt országos ünneplése alkalmából, Szinegh György né úrnő, szabolcsmegyei, kisvárdai adótárnok hitvese a kisvárdai jótékony nő-egyesület egyik buzgó létesítője s lelkes választmányi tagja, ő eminentiája hosszú, boldog éltéért egy imafohászt szerkesztett, melyet az ünnepelt áldozárnagynak is megküldött. Herczegprimás ő eminentiája — mint egy hozzánk érkezett távsürgönyból értesülünk, — e gyöngéd női figyelem szives viszonzásául, a kis-várdai nő-egyesület javára, az imafohász szerzőjének czime alatt, száz forintot volt kegyes küldeni. — Katalin-bál. Az egefvidéki jótékony-nőegylet által saját árvaháza javára évenkint rendezhetni szokott Katalintánczéstély, mely f. hó 24-én tartatik meg az ó-casinö nagy-termében, — az idén igen népesnek ígérkezik, — amennyiben legjobb tudomásunk szerint csak vidéki szépeink közül eddigelé mintegy 15-en készülnek e mai napság már az elitebálok közé sorolható fényes táncz- estélyre. Meghívók csak vidékre küldettek, épen azért felhivatnak mindazok, kik még meghívót nem kaptak, s arra igényt tartanak, e tekintetben Mezey L. titkár úrhoz (ó-kaszinó épület 2 emelet) fordulni. — Hevesmegye bizottsági tagjainak, Eger város részéről, a f. é. nov. hó 13-án, a város közházánál végbement választás ségeket bírunk tapintó szervünk által fölismerni. Eredmény az : hogy ha kezünk fejét egymásután különböző hőmérsékű vízzel telt edényekbe mártjuk, kellő figyelem mellett e víztömegek közt 1 5—1/e Réaum. foknyi hőkülönbséget még képesek vagyunk felfogni. Tapintó szervünk a testek súlyát vagy azon nyomás által fogja fel, melyet a testek a nyugvásban levő tapintó szervre gyakorolnak; vagy pedig a testek ellenállásából, midőn tapintó szervünk azokat helyükből kimozdítani törekszik. Ez utóbbi esetben a tapintó szerv munkája az izomerők közreműködésével jár együtt. Kísérletekből kitűnt, hogy a homlokon, halántékon, szempillákon. és a Kézfej hátán 0.02—0.04 grammnyi súly már érezhető nyomást gyakorol; a bor egyéb részén azonban már tetemesebb (legalább is 0.12 grammnyi) súly kívántatik, nyomásérzéklet előidézésére. Továbbá, nyomás által, az izmok közremunkálása nélkül, a tapintó szerv még képes azon sulykülönbségek felfogását eszközölni, melyek úgy viszonylanak egymáshoz, mint 29 a 30- hoz. Vagyis, ha például az asztalon nyugvó kezünkre egymásután 29 és 30 grammnyi súlyokat rakunk fel, a nélkül, hogy a sulyo- kat izmaink ereje által emelnünk vagy fentartanunk kellene, tapintó érzékünk által még képesek vagyunk felfogni, hogy az első test súlya kisebb volt az utóbbinál. Ennél csekélyebb sulykülönb- ségeket azonban, tapintó érzékünk utján, már nem bírunk felfogni. Fechner szerint, nyomás közben a test eredeti súlyának legalább V3-ával kell csökkennie, vaey növekednie, hogy tapintó szervünk a nyomó test súlyának változását megérezhesse.
