Eger - hetilap, 1886
1886-10-26 / 43. szám
343 kocsit az árokból, s gazdájukkal együtt, az egész éjjelt a szabad ég alatt töltötték; mert a nagy hóesés és hófúvás miatt másnap reggelig nem jártak utasok azon a vidéken. Akik óvatosabbak voltak, azok kocsinyomot csináltattak maguk előtt. A közelvidéken ugyanis olyan fuvarost fogadtak, aki jól ismeri az útnak irányát és igy kocsijával az utas szekere előtt nyomot vághatott. így kerülhették el a fenyegető veszedelmet. Ha azonban az utakat fasorokkal ültetnék be, vagy korlátokkal látnok el; és ha a kátyúkat s egyéb közlekedési akadályokat maradandó jelekkel ten nők észrevehetőkké: akkor a szerencsétlenség ekn ek is el ej ét vehetnék, mega közlekdést is megkönnyitenők. Ez az egyik rendellenesség, amelyre községeink s megyei hatóságaink figyelmét fel akarom hívni. A másik városunkra vonatkozik. Belvárosunk közepében: a kir. adófelügyelőség előtt s a gőzmalom alatt, a patak mentén élénk forgalmú közlekedési utak vannak. E gyalogjárók helylyel-küzzel, különösen a Mélay-féle ház — s a reform, egyház épületének egy része előtt olyan keskenyek, hogy szerencsés, aki ott téli időben, mikor az út ólmos, a patakba nem esik, vagy jégzajlás idején oda be nem szédül. Hányán esek már be ott a patakba, — nem tudom ; de arról van tudomásom, hogy a múlt évben egy 90 éves aggvesztette el e miatt az életét; sőt az idei szüret alkalmával, 4 héttel ezelőtt, egyik este, egy vidéki ember lovakkal s kocsival együtt esett be a patak medrébe. A szerencsétlen a Binét-féle ház előtt a gyalogjáróra hajtatott, azt hívén, hogy arra visz a kocsiút s mindenütt olyan széles az, mint az úgynevezett, „veres hid“ mellett. Tájékozatlanságának az lett a következménye, hogy a sötétben a reform, egyház épülete előtt, a pataknak mély medrébe hajtatott s összetörte magát. Szerencséje, hogy egyéb baja nem történt. De nem elég ok-e már ez is arra, hogy felszólaljunk a köz- biztonságnak ezen veszélyeztetése ellen ? Vagyelkellzárnia patak melletti közlekedést, vagy korlátrudakkal kell elejét venni a szerencsétlenségeknek! A korlát készítése oly csekély összegbe kerülne, hogy a mulasztás jogos vádja nélkül nem tűrheti tovább hatóságunk e helyeken polgártársaink életbiztosságának fenyegetését. Reméljük, hogy felszólalásunknak meg lesz a kellő eredménye. Dr. Alföldi Dávid. A kéz. (Psyclio-physiognomiai tanulmány.) Arnóthitól. A kéz! Mely áld, és sújt. Mely századokra szóló, csudás műveket alkot, s ugyanazokat egy pár óra, egy-két perez alatt szétrombolja, megsemmisíti. Mely a szeretet hevével átkarolva von a kebelre, s a gyűlölet szenvedélyével meriti a gyilkot szivedbe. Mely kegyelettel nyújt alamizsnát a szükölködőnek, írt a szenvedőnek; s irgalmatlanúl foszt meg vagyonodtól, s keveri az életölő mérget számodra. Mely melledre tűzi a becsületrend szalagját, s egy csapással arezodra süti a becstelenség bélyegét. Mely verejtékkel szerzi meg a napi falat kenyeret, s könnyelmű pazarlással szórja szét a kincsek millióit. Mely áhítattal egybekulcsolva, esdeklőn emelkedik a mindenek alkotójához, s a tehetetlen düh féktelenségével ökölbe szorítva, fenyegetőzik az ég ellen. Mely sokszor egyetlen tollvonással országok, népek sorsát intézi, s jólétet, boldogságot áraszt, vagy Ínséget, nyomort terjeszt. Mely karra emel, midőn a világba lépsz, s befogja szemeidet, ha távozol e siralom völgyéből! Ez a kéz! Testalkatunk külső részei közt kétségkívül egyike a legfontosabbaknak a kéz, mely nemcsak hatalmasan támogatja többi érzéki szerveinket, de némelyrészt gyakran pótolja s helyettesíti is azokat. A kéz legfőbb eszköze a tapintás érzékletének, mely a külvilág felfogásának alapját képezi. A tapintó érzék tulajdonképi szerve a bőr, mely testünket Megyei élet. Hevesmegye közigazgatási bizottságának f. é. október 11-én tartott közgyűlésén a következő ügyek tárgyaltattak: Alispáni jelentés szerint: a közbiztonság a megye területén kielégítő volt. A kir. közm. és közi. miniszter 32302 számú rendeletében tud tta a közig, bizottsággal, hogy a debreczen-füzesabonyi vasútvonalnak közigazgatási bejárása szeptemberhó 28-tól október 4-ig terjedő időközben fog végrehajtatni, s felhívta, hogy az érdekelt községek a tárgyalásra meghivassanak; hogy TiszaFüreden Pásztor Béla, Poroszlón Gräefl Jenő s Füzes-Abonyban Szerelem Alfréd bizottsági tagok az illető járások főszolgabirái a közig, bizottság képviseletében a tárgyalásban részt vegyenek, és hogy Tisza-Fü- red, Poroszló, Mező-Tárkány és Füzes-Abony községek a tárgyalásban részvételre felhivassanak, és érdekeik képviselésére figyelmeztessenek. A megye területén lévő szőllök megvizsgáltattak s azokról szóló jelentések beérkeztek; a philloxera a megye területének legnagyobb részén már megállapittatott. Gyöngyös városában a vész már roppant pusztításokat tett, és mondhatni: már az összes szőlőterületek fertőzvék. Eger városában újabban lett e vész megállapítva és a földm. ipar és keresk. minisztert felkérte a város hatósága, hogy a határbeli szöllőket behatóbb részletesebb vizsgálat alá vétesse. A vész már megállapittatott az egri járás Felső-Tárkány és Felső-Nána községében, az élőbbemben már nagy kiterjedést vett. A gyöngyösi járásban már csak Márkáz philloxeramentes, mig Szűcsi, Gy.-Pata, Gy.-Tarján, Gy.- Oroszi, Sólymos, Saár, Veresmart, Visonta, Gy. Halász, Rliéde és Gy.-Püspökiben nem csak megállapittatott, de félelmesen terjed. Domoszlón gyanús tőkék jelentettek be. Ugyancsak nagy kiterjedést vett a vész a hatvani járás Apcz és Pásztó községek határában; Horthon a philloxera jelenléte szintén megállapittatott. A pétervásári, tiszafüredi és hevesi járások községei még vészmentesek. Folyamatban levő fegyelmi ügy van 5. Az 1874-ik évben az államkincstárból felvett s már visszafizetett kölcsön a megye vagyonából előlegezett 1404 frt. 30 krból megtérhetett eddig 1076 frt. 89 kr. maradt követelés 327 frt. 41 kr. az állam kincstárnál 177 frt. 9072 kr. — összesen 505 frt. 31 lj,í kr. A hasznos házi állatok közt járvány vagy ragály nem mutatkozott, a lépfene ugyan számos helyen lépett fel. Elhúllott lépfe- nében 15 községben 2 ló, 20 szarvasmarha, 23 juh és 61 sertés. Kis-Körén egy szarvasmarha száj és körömfájásban betegedett meg. Hevesen egy sertés veszettség miatt irtatott ki. Csempész vételár és bírságpénzek az 1886. év. szeptember havában nem folytak be. A közigazgatási bizottság ügyforgalma szeptember hóban; múlt havi maradvány: semmi, szeptember hóban érkezett: 241. Ebből elintéztetett, és előterjesztetik 236. marad függőben 5. Az árv. széki elnök jelentése szerint: ügyforgalom: elintézetlen maradt és szept. hóban érkezett összesen 2820. Ebből elminden részről befödi, s rugalmassága, finomsága, simulékonysága, valamint színe által is az emberi testalkat plastikai szépségének emeléséhez nem kevés mértékben járúl. Az emberi bőr alkalata általán olyan, mint a többi emlős állatoké, s hogy az iparos kéz szintúgy el tud bánni vele, mint emezekkel, példa rá a vak Ziska bőre, melyet gazdája végrendelkezése szerint, halála után, tábori dobra feszitettek ki, hogy azontúl a hírhedt hussita vezér legalább kicserzett bőre hangjával riogassa harezra féktelen csapatait. Az emberi bőr több igen finom hártya-rétegből áll. Közönségesen azonban két rétegre szokás elkülönözni, tudniillik a felső-hártyára (epidermis), és az alsó, vagy bőrhártyára (corium), mely igen finom sejtszövet által kapcsolkozik a test többi részeihez. A különben eléggé vastag külső bőr, a test nyílásaitól kezdve befelé, az igen finom, úgynevezett nyálkahártyába (membrana mucosa) megyen által. A bőr felszínén számtalan apró, kupszerű kiemelkedések, úgynevezett bőr bimbók (papillae) láthatók. E bőrbimbókban végződnek szerteágazó szálacskái a tapintás idegeinek, melyek részint a gerinezvelő hátulsó részéből, részint az agyvelőből erednek ki. Az agyidegek közöl különösen az 5-ik és 10-ik pár kiváltképen a tapintó érzéknek állanak szolgálatában. Az 5-ik idegpár fökép a nyelvbe terjeszti szét idegszálait. A tapintó bimbók a bőr némely részein, különösen a tenyéren és a kéz-ujjak belső részén, rendes barázdákban futnak végig, s számuk az említett részeken egy Q milliméternyi területen mintegy 70 —100-ra terjed. A tapintó idegek e sokasága okozza a bőr némely helyeinek rendkívüli érzékenységét; s a finom, át*
