Eger - hetilap, 1886

1886-10-19 / 42. szám

335

dőn a községi iskolaszék hason tartalmú kérelme folytán azt határozta, hogy a méltányosság figyelembe vételével úgy a községi, mint a hitfelekezeti iskolai czélokra fizetendő 5% iskolai adót az illető városi pénztárnok szedje be; de mert végre azon körülmény, hogy a községi iskolák szükségletei egészben nem fedezhetők, nem abban találja indokát, hogy kevés 50/0-tóli iskolai adó folyik be : hanem abban, hogy a községi iskolák szükségleteire költségvetésileg előirányzott hiány a közoktatásügyi kir. ministerium részéről nem téríttetett meg; -- mindezeknél fogva ezen adónem beszedésénél az eddigi gyakorlat tartatik fen. A községi iskolák szükségleteinek honnan s miként leendő fedezése iránt adandó véleményadás végett pedig a polgármester elnöklete alatt egy szükebb körű bizottság küldetett ki.

5. A községi iskolaszék jelentése, az 1885/6-ik évi zárvizsgálatokról, — miután a vizsgák a kivánalmaknak teljesen megfeleltek, — tudomásúl vétetett.

6. Az egri ipar- és kereskedelmi iskolák felügyelő bizottsága által, az 1886/7-ik iskolai évre szerkesztett költségvetés, nevezetesen az ipartanodái 2161 frt 55 kr, az alsó íokú kereskedelmi iskolát illető pedig 802 frban megállapittatván, erről jelentést tevő felügyelő bizottság azzal értesittetett, hogy amennyiben az alsó fokú kereskedelmi iskolai szükségletnél 562 frt hiány mutatkozik, ezen hiánynak fedezéséről az 1887-ik évi városi közköltségvetésben fog gondoskodás tétetni.

7. A fogyasztási adó-hivatalnál megürült pénztárnoki állás betöltésére határidőül f. évi okt. hó 31-ik napja tűzetett ki.

Különfélék.

— Heti naptár. Kedd, okt. 19. — Bk. Alk. Péter liitv. — Prot. Nándor. — G.-o. (okt. 7.) Szergiusz. — Napkel. 6 ó. 23 p. — Napnyug. 5 ó. 7. p.

Szerda, okt. 20. — Bk. Iréné. — Prot. Vendel. — G.-o. (okt. 8.) Pelagia. — Utolsó negyed 3 ó. 56 p.-kor délután..

Csütörtök, okt. 21. — Bk. Orsolya szűz. — Prot. Orsolya. — G.-o. (okt.

9. ) Jakab ap.

Péntek, okt. 22. — Bk. Kordula szűz. — Prot. Kordula. — G.-o. (okt.

10. ) Eulámp.

Szombat, okt. 23. — Bk. Kapisztrán János. — Prot. Szörény. — G.-o. (okt. 11.) Fülöp ap.

Vasárnap, okt. 24. —• Bk. Bafael főaugy. — Prot. Szalome. — G.-o. (okt. 12.) Próbusz.

Hétfő, okt. 25. — Bk. Krizánt. — Prot. Krizsán. — G.-o. (okt. 13.) Kárpusz.

Országos vásár Hevesen.

Időjárás, Her se bel szerint: e lió 20-tól 27-eig hűvös a levegő, és a szél is gyakoribb.

Kit más üt, te is bátran ütheted,

S mint hősnek hódol mindenki neked;

De sohse adj igazat az igaznak,

Mert akkor igazat neked se adnak,

És ráadásul betörik fejed,

E jó közmondást rég ismerheted.

Ha rákerül a sor, ne gondolj véle,

Az aranyborjúnak borulj elébe,

S ha jól megtömted mindenik zsebed,

Önzetlen hazafi lesz a neved.

De jól vigyázz, hogy hova teszed pénzed;

Ne tudd meg: mi a tudomány, művészet, Könyvek, festmények, szobrok, mind csak semmi, Nagy hírnevednek alapja csak ennyi.

Hanem kutyát, lovat, tarts eleget.

Mert ennek kettős hasznát veheted,

A rúgást, harapást, megszokhatody^"

S világfi hírbe hoztad magadot.

Aztán vesd bárhová tekinteted,

Erényt keresve torzképét leled.

Imádd az Istent, hol mindenki lát,

Mutasd a mellverést, köny-hullatást,

S leköpheted, hogy senki meg ne lássa;

A mi korunknak ez az egy vallása.

Ki egy templomba nem megyen veled,

Ki meg nem eszi a te kenyered,

Üsd fejbe jól, igy sánta nem lehet,

Ez az igazi ember-szeretet, így hirdetik ezt az új Messiások,

Bizony bolond, ki nem hallgat reájok.

— Dr. Samassa József egri érsek ő exja egyházmegyéje papságához, Simor János herczeg-primás, esztergomi bíboros érsek ő eminentiája 50 éves áldozársága jubilaeumának az egri érseki megyében megünneplésére vonatkozólag, ékes latinsággal irt körlevelet intézett, mely, magyar fordításban következő:

Az ország lierczegprimása, az esztergomi érsek, ki hazai törvénykönyvünk szavai szerint „a kereszténység Magyarországba behozatalának első idejétől kezdve az ország összes egyházainak feje volt, s a kitől a vallás és istentisztelet országszerte való megvédelmezésének s felvirágoztatásának ügye mindenkor legfőképen függ“ (1550 : 18. t. ez.) f. hó

28-án áldozárságának félszázadát betöltve, a Szeplőtlen Bárány áldozatát újból bemutatja.

Kik tizenkilencz évvel ezelőtt Simor János, akkor győri püspöknek Magyarország első főpapi székére emeltetését örvendve üdvözlők: örömüket még csak amaz erős reményből meríthették, hogy a ki már előbbi kitüntetéseire a legérdemesebbnek bizonyult, e magas méltóságra való emelkedését erényeinek ahhoz méltó gazdagodásával fogja tetézni. Nagy és fényes okaik voltak e bizalomra. De miként a bizonytalan jövő és a bizonyos jelen értékben nem egy; s igazibb, jogosultabb örömre hangol a beteljesült, elért való, mint a várakozó sejtelem s remény: úgy több súlylyal s értékkel bírnak már azon üdvözletek, melyeket prímásságá- nak tizenkilencz éve után, félszázados áldozársága ünnepén versenyezve hoz meg a közszeretet, mint bírhattak amazok, melyeket még csak a reménykedés s bizó jósolgatás előlegezett, hogy olyan lesz ő valóban, aminőnek mindinkább bebizonyult. És méltán.

Hisz évek nagy során keresztül a primási széken ültek-e, kik az ország első főpapjához méltó erényekben gazdagabbak lettek volna, mint ő egymaga?

Nem fényes nevű ősök érdemei, nem kihizelgett ajánl- gatások nyitottak neki utat e méltóságra. De az erény, mely zsenge korától védője, folyton hű kísérője volt, maga ez erény helyezte be őt a jók közohajára főpapi székébe.

Ki ne tudná, mily lángoló buzgalommal, törhetlen elhatározással szenteli összes erejét, életét az egyház és haza üdvének; mily fényesen tanúsítja folyton hű odaadását Krisztus heljdartója s az apostoli király iránt?

Ha sok a pénzed, s ellened kevés,

Ha nem riaszt a játék, tettetés,

Csak olts magadra százrétü köpenyt,

Fenn hízelegj, de pénzelj idelent,

Bevallani az elvedet ne merd,

A kártyát mindig ügyesen keverd,

Ha kell, tedd egész vagyonod egy blattra,

Hol senki sem lát, ott vigyázz magadra,

Amit beszélsz, azt senki meg ne értse,

S politikusnak tartanak majd érte.

Ehhez még egy kis gőg, gorombaság,

És mágnásnak tart az egész világ.

Ha görbe volna valakinek orra,

Egy árva fricska talán helyre hozza,

Ha nem, és végkép nem tetszik neked,

Egy karddal egyenesre metszheted.

Ki lovagias, máskép nem teszen,

Ki nem az, igy könnyen azzá leszen,

S babért is fonnak dicső homlokára,

Ha egy két ellenét már összevágta.

S mi hős az, aki egy szerető férjet,

Mert felesége véletlen ránézett,

Láthatlan szarvaitól hogy megóvja,

Szegény fejbőrit is lehúzza róla.

Ha pénz, sok pénz van bízva a kezedre,

Mind visszaadni ma jusson eszedbe,

Felét vagy harmadát elveheted,

Barátom, ez az igaz becsület !

Hisz elvehette volna az egészet,

Ezt mondanák, szörnyen dicsérve téged.

*