Eger - hetilap, 1886
1886-10-19 / 42. szám
42-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. október 19. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyed évre. Egy hónapra Egyes szám 5 frt — kr. » 45 „ . 12 „ EGERHirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstói 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szoicsányi Gyula könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Pasteur. A Pasteur-féle víziszony elleni oltási gyógymód képezte, még néhány hét előtt is, a mindennapi beszélgetés és megbirálás tárgyát. Miután senki sem köteles a mester szavára esküdni, tehát megengedhető lesz hozzá némi észrevételt kötni. A tudomány elő- harczosainak vizsgálódásai nagy garancziát nyújtanak, de csalhatatlanok gyanánt azokat mégsem vehetjük. — Des Cartes szavai szerint semmit sem szabad igaznak venni, mig az igaz felől meg nem győződünk. — Ha a víziszony kérdésében a tapasztalás nyomatúkkal bir, akkor a vidéki orvos nézete bizonyára némi figyelmet érdemel. Anyaghiányról falun nem lehet panaszol- kodni, mert mig városon aránylag kevés kutya van, addig a vidéken minden udvaron 3—4 is találkozik. Mig a városi luxus- kutyák minden kényelemben bővelkednek, addig a falusiak hideget, meleget, éhséget, sőt télen, mikor a vizek befagynak, szomjúságot is szenvednek. A tapasztalás pedig bizonyítja, hogy a nélkülözés kedvez a víziszony kitörésének. — Feltűnő, hogy a hires Pasteur állítólag rövid idő alatt körülbelül 800 víziszonyban szenvedőt figyelt meg, holott én 34 évi tekintélyes időtartam alatt, 30 ezernyi lakos közt, különféle falun és tanyán gyakorolt orvosi működésemben mindössze 2 esetet észleltem. Csudálatos tehát, hogy egyszerre oly számos víziszonyban szenvedő jelentkezik, mintha csak divattá vált volna. Ha minden megmart ember Pasteurhöz akarna rándulni, nekem is oda kellene mennem. A közönség annyira iszonyodik a kutyamarástól, hogy egy ember egyszer azon panaszszal állított be hozzám, hogy egy kutya a rajta levő nadrágját széttépte. Én a gyógyszertár helyett a szabóhoz küldtem. Harag, egészségi változás stb. a kutyánál marás által jelöli magát, de a kutyának veszett hírét költik. Fönemlitett két esetemben egy és ugyanazon kutya 5 egyént mart meg. Ezek közül egy 10 nap múlva megkapta a víziszonyt és meghalt, a többi évek óta él és egészséges. Ha ezek Pasteur gyógymódja szerint kezeltettek volna, vájjon annak közvetítése folytán, vagy az által meuekültek volna-e meg a bajtól, mert arra a hajlandóság hiányzott? — Egy eset közöltetett, hogy egy megmart Pasteurhöz ment és tiz nap múlva gyógyultan tért vissza. Vájjon amaz ember víziszonyban szenvedett-e már, vagy megszabadult-e már tőle? Azt mondják ugyanis, hogy hatvan napon túl nem fejlődik. Az én egyik esetemben hat hó múlva ütött ki és ezen nézetben engem sok jeles észlelő támogat. Miután ezen tárgy most napi renden van, keletkezett is sok csudadoktor. A többi közt egyik a vizelleti utón akarja a félelmes ellenséget a testből kiűzni. Ismerjük a kőrisbogár titkát. A laikusok az orvosoktól ellesték. Az orvosok a lomtárba tették, amazok még hisznek benne. Ilyen csudadoktorok a régibb időben is feltünedeztek. Egy 968/798 számú helytartósági rendelet meghagyja az orvosoknak, hogy a békésmegyei főorvos által feltalált szert adandó alkalommal alkalmazzák, a gyógyszerészeknek pedig, hogy azon szert készletbeu tartsák. — A 22883/819 szám szerint az Oroszországban divó eljárás rendeltetik el, melynél fogva a harapás utáni 9-ik napon egy a nyelv alatt támadni szokott hólyag nyittatnék meg, sőt egy bizonyos P e r n yé s z Menyhért egy általa feltalált szerért 10991/801 szám alatt jutalomban részesül. Mindezen, és még több, mint a Tokovics Éva és Burián Helén által feltalált és jutalmazott szerek alig egy század óta feledékenységbe mentek. Nem tudom, a Pasteur gyógymódja szerencsésebb lesz-e? Mária Terézia uralkodása alatt ismételt Ízben rendeltetett, hogy a kutyatenyésztés korlátoltassék. Mindenekelőtt ezeket kellene ismét foganatosítani. Ez legalább oly óvó rendszabály, melynek egyéb haszna is volna. Észleltem egy esetet, ahol egy gyermek egy őt üldöző kutyától való félelem folytán nehézkórt kapott, melynek későbben áldozatul esett. A tulszaporodás talán megadóztatás által gátoltathatnék. Nem azért, mintha egy uj adónemért lelkesülnék, de nem lelkesülök a kutyáért sem. Nem úgy, mint egy előkelő gyermektelen úri hölgy, a ki panaszolkodott, hogy kedvencz kutyája csak fris sültet eszik; és mikor mondám neki. hogy ne kényeztesse el annyira, azt felelte: „Édes istenem, ezen luxust megengedhetem magamnak, mert hiszen csak ez egy kutyám van“. És mikor a kedvencz érdekessé vált, az úri hölgy ezen eseménynek véghetetlenül örült, és csak azt kívánta, hogy szerencsésen túl essék rajta. Ezen nevetséges passzió sok kárt tett már a társadalomnak. Ha már valakit szeretni kell, és akarunk, gazdátlan kutyák helyett anyátlan gyermekeket vegyünk pártfogásunk alá. — Ajánlom ezen sorokat a kutyák létszámának csökentése szempontjából szolgabiráinknak. Ne várjanak e tekintetben utasítást felülről, hanem intézkedjenek önhatalmilag. Vezérelje őket azon tudat, hogy ők járásaiknak belügyminiszterei. Dr. Menczer Ignácz. A magyar kereskedő ifjúság országos szövetsége. A kereskedő ifjúságnak pünkösdkor Szegeden tartott Il-ik orsz. értekezlete alkalmával alakult meg ezen szövetség. Czélja: összetartó kapcsot képezni a kér. ifjúság tagjai s már létező egyesületei között; helynélküli tagjait segélyezni; kereskedelmünk magyarosodását előmozdítani; elősegiteni kér. önképző körök alakítását; felkarolni, védeni a kér. ifjúság érdekeit stb. Van eddig a szövetségnek 8 alapitó tagja, közöttük Dr. He- rich Károly minist, oszt. tanácsos, Kausch Ferenc, (czég: Geitner és Rausch), Schneller Alajos Gr., Wollák Soma, Weiner Miksa (Szeged), Kunz Gusztáv (Nagy Várad), Lippert Gyula (czég: Lippert
