Eger - hetilap, 1886

1886-10-05 / 40. szám

40-ik szám. 25-ik év-folyam 1886. október 5. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr, Félévre . . 2 ii 50 ii Negyed évre. 1 n 30 f> Egy hónapra — ii 45 ff Egyes szám — ff 12 ff IEEE.* Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől! 30, nyilttérben egy pelit- sorhelyért lő kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztöseg (Baktai-ut, Exingerféle ház.) és Szolcsányi Gyula könyv­kereskedése, s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek elő­fizetésük f. é. szept. hó végével lejárt, megrendeléseik ideje­korán való megújítására, nehogy a lap elküldése akadá­lyozva legyen. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Évnegyedre Egy hóra 5 frt. 2 50 kr 1 n 30 „ — 45 „ Közs. jegyzők és néptanítók lapunkra fél-áron fizethetnek elő. T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. Az „Eger“ kiadóhivatala. Eger, október 5. 1886. A hivatalos lap múlt heti számaiban két legfelsőbb kir. lei­rat olvasható, melyek Hevesmegye közönségét közelebbről ér­deklik. Ezek egyike a következő: „0 csász. és apóst. kir. felsége f. hó 20-án kelt legfelső el­határozásával Beöthy Lajost, Hevesvármegye főispánját, ezen állásától saját kérelmére fölmenteni, s helyébe Heves-vár­megye főispánjává Kegle vich Béla grófot legkegyelmesebben kine nevezni méltóztatott.“ A másik igy hangzik: „0 csász. és apostoli kir. felsége B e ő t hy L a j o s n a k, he­vesmegyei főispáni állásától saját kérelmére történt fölmentése alkalmából, több évi hű és kiváló szolgálata elismeréseid, a L i- pótrend lovag ke rész tjét díjmentesen adományozni ke­gyeskedett.“ * Hevesmegye bizottságának egy díszes csoportja, a megyei tisztikarral, s Eger város tisztikarával kapcsolatban, a múlt csü­törtökön, f. é. szept. 30-án, a déli órákban vett búcsút a távo­zó s nyugalomba lépő főispántól. Habár a két tisztikar testületi megjelenése, egy részt Kas zap Bertalan alispánnal, másrészt Tava ssy Antal polgármesterrel élükön, a bucsuzásnak hivata­los színezetet kölcsönzött: e szin csakhamar eloszlott a szemek­ből kitörő könnyekben, hogy a legmélyebb, legigazabb s legfájóbb érzelmeknek adjon helyet, midőn szemtől szemben állottunk ama tiszteletreméltó ősz férfiúval, kit megyénk kormányzatának élén egy évtizeden át csak becsülni, s szeretni tanultunk ; kinek, ne­héz és küzdelmes hazai viszonyok között, becsülettel s dicsőség­gel megfutott hosszú közpályája, mint nyitott könyv állott előt­tünk, melyből igaz hazafiságot, önzéstelen hazaszeretetei, köve­tésre méltó puritán jellemet, magyar nyiltszivüséget, egyenessé­get tanultunk; s minden igaz, jó és szép iránt való lelkesedést merítettünk. A búcsú-szónoklatok sorát, — élén a megyebizottsági tagok tekintélyes csoportjának, melynek soraiban ott láttuk az idősb, s ifjabb Samassa Jánost, Babies János, és Zsendovics József kano­nokokat, Fülöp Józsefet, Párvy Sándort, Csiky Sándort, Gáspárdy Gézát, Imre Miklóst stb. — Va vrik Béla kir. tanácsos, törvény- széki elnök nyitotta meg, minden mozzanatra kiterjedő beszédé­ben szónoki hévvel adva kifejezést amaz őszinte fájdalomnak, melyet Hevesmegye bízol tságának kétségkívül minden tagja érez, midőn búcsút kell vennie a szeretett főispántól, ki e megyét egy évtizeden túl oly buzgalommal és erélylyel, annyi tapintattal, s oly bölcs mérséklettel vezette; ki magas állásában, de nehéz kö­telességeinek tudatában, mindig megtalálta a leghelyesebb utat, hogy megyéje érdekeit megóvja, javát elémozditsa annyira, hogy évtizedes kormányzata alatt — ami a legritkább esetek közé tartozik, — a megye és főispánja közt ellentétes irányzatnak még csak gondolata sem merült föl; ki ép ez által a megye összes közönségének osztatlan bizalmát, tiszteletét és szeretetét vívta ki ma­gának. — A búcsúzó megye e tisztelete s szeretete kisérendi a távo­zó főispán ő migát, midőn érdemektől fényes hosszú közpályája magaslatán a kor intő szava jól kiérdemelt nyugalomra térni készti, — bekoronázva ő csász. és apostoli kir. fölségének ama legmagasabb elismerése s kitüntetése által, melylyel a távozó fő­ispán ő migát a haza s fejedelem hosszas szolgálatában tanúsított odaadó hűsége, s érdemeiért a Lipót-rend lovagkeresztjével föl- disziteni kegyeskedett. S midőn végül szónok biztosítja ő migát, hogy kegyeletes emléke nemcsak a megye évlapjain, de a búcsú­zó megyebizottsági tagok keblében is híven s állandóan élni fog: viszont kéri ő migát, hogy tisztelői emlékének is engedjen egy kevés helyet szivében. A megyei tisztikar élén K a s z a p Bertalan alispán intézett rövid velősséggel, szívből eredt búcsú-szókat, mig Eger város tisztikara nevében Tavassy Antal polgármester tartotta a búcsú- szónoklatot. Beöthy Lajos ő mlga mindenikre külön válaszolt. Különösen a megyebizottsági tagokhoz, s a megyei tisztikarhoz intézett be­szédében kiemelte, miszerint a bucsúvét fájdalmai között is jól esik lelkének azon tudat, hogy a megjelenteket ezúttal nemcsak a szokásos hivatalos formaságok, hanem kiváltképen amaz őszin­te, nemes érzelmek vezették hozzá, melyeket tiz éves főispánsága alatt személye iránt úgy a megyei bizottság, valamint a tisztikar részéről is mindenkor tapasztalni szerencsés volt. Ezen érzelmek, valamint a bizottság és tisztikar szeretetteljes, készséges támo­gatása tették hivatalos feladatának tehetségei szerint való betöl­tését könnyűvé, s kedvessé. S ép ezért nem titkolhatja el, hogy a megválás neki sokkal fájdalmasabban esik, mint amily mérték­

Next

/
Oldalképek
Tartalom