Eger - hetilap, 1886

1886-02-02 / 5. szám

36 és éles bonczoló elméről tanúskodnak, és ha vitatkozásba bocsát­kozik. nem frázisokkal, de tanulmányainak egész tárházával in­dúl neki, mely imponál és lefegyverzi legmakacsabb ellenfelét is. És az utókor még sem fogja róla elmondhatni, hogy szétforgácsol­ta erejét. Még csak alig néhány hónapja, hogy a „Bárónő le­veleivel“ oly hosszú idő után bevonulását tartá a nemzeti szín­házba, Rákosi Jenő újból magára vonta az irodalmi világ figyel­mét nagyszabású tragédiájával. A szegény Endre herczeg törté­netét tárgyalja oly megdöbbentő hűséggel és valószínűséggel, hogy — tekintve a történet erre vonatkozó fogyatékos adatait, — mint korfestés is méltán megérdemli az illetékesek kiváló figyel­mét. A népszínház műsorát majdnem kizárólag Konti „Eleve n- Ö r d ö g“ czimű operettje és G-erő: „Tunikás leányok“ czimű népszín­műve képezik. Mindkettőben Blaháné eleven játéka, és gyújtó nó­tái vonzák a közönséget. Az igaz, hogy fel is melegedik az em­ber mellettök! Illés József. Irodalom és művészet. „Vas Gereben összes müvei“-nek 5 — 6 füzete, Méhner V. bu­dapesti jónevii könyvárus kiadásában megjelent. A becses tartal­mú mű ára illustrált füzetenkint 25 kr. „A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés“ ez. alatt Kókai Lajos bpesti könyvárus bizományában egy nagy figyelemre méltó röpirat jelent meg X. Y. jegy alatt. A közpolitikái téren kiválóképen gyakorlott iró nagy szakismerettel s alapossággal, bár nem teljesen objectiv elfogulatlansággal szól a czimzet kér­déséhez. A füzet ára 50 kr. „A mozdony kátéja“ ez. alatt Spielliagen és Schurik bécsi könyvárus-ezég kiadásában egy igen érdekes mű jelent meg, Ko­sak György bécsújhelyi reáltanár német müve után, Korbuly József m. kir. államvasúti felügyelő által magyarra fordítva. A számos illustráczióval ellátott mű gépész-növendékeknek, különö­sen pedig vasúti mozdonyvezetőknek megbecsűlhetlen kézi köny­vet nyújt, melyből sok hasznos ismeretet menthetnek. Ara fűzve 1 frt 80 kr. Az „Olvasókör“ Richebourg K. „A rejtélyes kéz“ ez. regé­nyének II. köt. 5 füzetét hozza. Ara 25 kr. Fülöp Gy. kiadása (Bpest Stáczió-utcza 31. sz.) — Jöjjön érte ő maga, ha szüksége van rá, felelt a néger­király. Hanem vigyázzon ám, hogy itt ne hagyja a saját bőrét is! Párviadalra mentek; karddal küzdöttek. A négerkirály nagyon éltette a módját; a királyfi már több sebet kapott, csak úgy patakzott a vére. De nem hagyta el a bátorsága, tovább küzdött, s végre sikerült a négerkirályt szivén szúrnia. — Végem van! Meghaltam! A királyfi szépen, gondosan megnyúzta a négerkirályt s a bőrét elvitte a királyleánynak. — Jól van! Tedd oda az ágyam elé. Most a halon van a sor, a melynek nincs epéje. Ez volt a legnehezebb feladat. Annyi millió meg millió hal között ki tudna ráismerni. Aztán még meg is kellett fogni. A ki­rályfi kétségbe volt esve. Horgot vett s elment, kiült a tenger partjára. Heteken, hó­napokon keresztül ott halászgatott; csak az időt vesztegette ve­le, nem ért semmit. E közben a kiszabott három év is vége felé járt, már nem volt hátra csak egy hét. Végre a legeslegutolsó napon egy hitvány kis halacska ke­rült horgára. Hál’ Istennek! Ez volt az a hal, a melynek nem volt epéje. — Jól van, mondá a királyleány. Tedd csak ide az asztal­ra. 8 most küldjétek követeket az atyámhoz. Tudta s beleegye­zése nélkül nem akarok férjhez menni. Elküldték egy követet, de az csakhamar visszatért. — Azt üzeni a király, hogy tán meg vagyunk bolondúlva? Az ő lánya ott van vele a királyi palotában. A ki feleségül akar­ja venni, oda menjen háztüznézni. — Ó jaj! Hogy rászedett bennünket ez a leány! Különfélék. — Heti naptár. — Febr. 2. Kedd. Rk. Gyertya-sz. B. Assz. — Pz-. Gy.-sz. B. A. — G.-o. (jan. 21.) Maximus. — Nap­kel. 7 ó. 29 p. Napny. 4 ó. 58 p. A hevesm. jótékony nő-egylet karton bálja, a törzs-ka­szinó termében. Febr. 3. Szerda. Rk. Balázs p. — Pr. Balázs. — G.-o. (jan. 22.) Timót. Febr. 4. Csütörtök. Rk. Korz. András p. — Pr. Veronika. — G.-o. (jan. 23.) Kelemen. — U j h o 1 d, regg. 4 ó. 30 p. Febr. 5. Péntek. Rk. Ágota. — Pr. Ágota. — G.-o. (jan. 24.) Xénia. Febr. 6. Szombat. Rk. Dorottya. — Pr. Dorottya. — G.-o. (jan. 25.) Naz. Gergely. Az egri kath. legén -egylet táncz-vigalma a törzs-kaszinó nagy termében. y Febr. 7. Vasárnap. Rk. Romuáld. — Pr. Rikárd. — G.-o. (jan. 26.) Xenofon. Febr. 8. Hétfő. Rk. Mathai János. — Pr. Salamon. — G.-o. (jan. 27.) Arany sz. sz. János. — Napkel. 7 ó. 21 p. Napnyug. 7 ó. 9. p. — Időjárás Herschel szerint: 1-től 4-ig gyakori hóeső, sze­les, 4—12-ig havat és esőt hoznak a déli és nyugoti szelek. — Az egri székes föegyházban, ma, Gyertyaszentelő Bold. Asszony ünnepén, a 9 órai istentisztelet alatt a chóruson Buda- hegyi Pauer Ádél úrnő, cs. és kir. századosné, Seidler Károly „Ave Maria“ ez. gyönyörű oőertoriumát fogja énekelni. A t. mű­kedvelőim, mint halljuk, egy bécsi jeles énekmester kiváló tanít­ványa, s ép oly kellemes, mint kitünőleg iskolázott hanggal ren­delkezik. Figyelmeztetjük e körülményre az egyházi zenét ked­velő t. olvasóinkat. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az egri székesfőegyházi zenekarnak derék karnagya, az egyházi ze­neirodalom terén Európaszerte ismert Zsasskovszky Ferencz, e napon tölti be, e főszékesegyháznál, ép oly nehéz, mint tiszte­letreméltó állásának 40-ik évét. Ugyanis 1846-ik évi febr. 2-án választotta meg az egri mélt. főkáptalan, Regens-Cliori-nak, az elhunyt Wilt Antal karnagy helyébe, ki, mint karnagy 30 évet töltött az egri székesfőegyház szolgálatában. — Az érs. joglyceum köréből. — Az érs. joglyceumon a be­iratások a második félévre a szabályzat értelmében február 1—8 ika közt eszközöltetnek. Az előadások 9-én kezdődnek. Az 1885/e tanévre a következő pályakérdések Írattak ki a kar által: 1.) A politikából: „Fejtessenek ki a javító fogházak főbb rendszerei S fogságba vetették nyomban. Szerencséjére még meg volt neki a csengetyűje. Ettől várt szabadulást és segítséget. Megrázta erősen. Rögtön ott termett a kecske. — 0 kis kecske, kis kecske! Látod, hová jutottam, mivé lettem. Benned van minden reménységem; segíts rajtam! — Vedd szádba ezt a füvet, rágd össze jól, s tartsd szád­ban, mig szükséged lesz rá. Midőn a királyleány összerágta volt a füvet, elvesztette szépségét, s újra az a rút, esetlen, csúnya leány lett, mint volt, mielőtt a forrásban megfűrdött volna. — Hogy visszanyerd szépségedet, nem kell mást tenned, mint kidobnod szádból az összerágott füvet. Most pedig légy csöndesen, és jöjj utánam. A kecske kivezette a börtönből a királyleányt, a nélkül, hogy az őrök valamit észrevették volna. Azután pedig alig tett két lépést a királyleány, s már szülői előtt állott. Azok persze hogy mindjárt nyakába borultak, amint meg­látták, s fólnyilt a szemök rögtön, hogy biz ők rá voltak szedve. Azt a leányt, akit saját leányuknak hittek volt, rögtön börtönbe vetették apjával anyjával együtt. Ekkor a királyleány kidobta szájából a füvet s újra vissza­nyerte ragyogó szépségét, sőt még talán az előbbinél is szebb lett. Oly szép volt, hogy mióta a világ világ volt, nem láttak hozzá fogható szépséget! Elküldték a királyfiért, megesküdtek, nagy lakzit laktak s még most is élnek, — — ha meg nem haltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom