Eger - hetilap, 1886
1886-09-21 / 38. szám
305 előttünk: ime Gyöngyös, nekik évenkint jó vásárjuk van, mert sok és könnyű vöröset csinálnak, mig a mi királyi boraink petrezselymet árulnak a világforgalom csarnokaiban. Probatum est. Galagonyás. Irodalom és művészet. — Ráth Mór bpesti könyvárus kiadásában közelebbről megjelent: — „Az 1886-ik évi országgyűlési törvényczikkekSzakférfiak közreműködése mellett, jegyzetekkel s magyarázatakkal ellátva III. fűz. XXIV-XXIX. Ára 40 kr. — „Ami nem egészséges“ czim alatt hasznos tudni valókat tartalmazó könyvecske jelent meg Robitsek Z si g m o n d bpesti könyvárus kiadásában. Népszerű fejtegetéseket tartalmaz: a levegő ártalmasságáról, a vízről és annak tisztátalanságáról; a fürdésnél követendő elővigyázati szabályokról, az egészségtelen lakásokról, a táplálkozásról és pihenésről, a ruházatról egészségi szempontból stb.; oly alakban és modorban Írva, mint, a rendkívüli mértékben elterjedt: „Nem illik“ könyvecske. Ára 50 kr. — Az „Olvasókör“ f. évi 2 füzete Brühl G. „A gályarab menyasszonya“ czimű tört. regényének folytatását hozza. Szerkeszti Fülöp György Bpest, Stáczió-utcza 31. sz. Egy füzet ára 25 kr. Különfélék. — Heti naptár. Kedd, szept. 21. — Rk. Máté ap. — Prot. Máté au. — G.-o. (szept. 9.) Joakh. Anna — Napkel. 5 ó. 46 p. — Napnyug. 6 ó. Utolsó negyed 7 ó. 12 perezkor reggel. Szerda, szept. 22. — Rk. Villan. Tamás pk. — Pr. Móricz. — G.-o. (szept. 10. ) Menodora. Csütörtök, szept. 23. — Rk. Thekla szűz. — Prot. Thekla. — G.-o. (szept. 11. ) Theodora. Péntek, szept. 24. — Rk. Gollért pk. — Prot. Gellért. — G.-o.. (szept 12. ) Autonom. Szombat, szept. 25. — Rk. Kleofás. — Prot. Kleofas. — G.-o. (szept. 13.) Kornél. Vasárnap, szept. 26. — Rk. Jusztin szűz. — Prot. Ciporján. — G.-o. (szept- 14.) Szent kereszt feltalálása Az egri athletikai klub tervezett versenyünnepe, délut. az érsekkertben. Hétfő, szept. 27. — Rk. Kozma és Demjén. — Prot. Adolf. — G.-o (szept. 15.) Niczétás. — Ujhold, 10 ó. 34 pkor estve. Országos vásár Pétervásárán. Időjárás. Hersehel szerint o héten borult, esős és szeles időre van kilátásunk. Néhány száz lépésre ismét megállt, — szagiáit, — ismét egy csöpp, — hozzányalt és halkan nyaffantott. Ez bizonyos, hogy vadvér. Mit mondasz hozzá Flóris, micsoda vér ez ? — te nagyon jól ismered a véreket, hisz a ha- raszton is megösmerted, hogy nem disznó-vért, hanem ember-vért mutogatott czimborád. — Haj! az akkor volt; akkor jó kedvem volt — de most nagyon szomorú az életem. — No bezzeg szomorú, mikor az éjjel is lakodalmas- kodtál. — Olyan lakodalom! — no bizony, nem is lakodalom, sírva muzsikáltunk, sírva tánczoltak, — mindenik tele volt bűbánattal. — Elhiszem Flóris, — de azért beszélhetnél, ha akarnál és segíthetnél nekem. — Segíteni, — segíteni, de hát miben segíteni? Nem lehet itt már segíteni, mikor már meghalt. — Igaz; de fel lehet találni a gyilkosokat. — Mi haszna lesz annak? Nem támad fel azért Pesta, sem pedig nem adunk kenyeret vele az árváinak. — Hátha adunk! — Miből ? Ágról szakadt az mind a négy, nincs annak vagyona egynek se. — Hát ismered őket? — Már hogy ismerném? — tudom, hogy azért csuszszák, másszák a bérczet, hogy keressenek magoknak valamit. — Személyi hírek. — Hevesmegye főispánja, Beöthy Lajos ő mlga tegnap városunkba érkezett. — K a s z a p Bertalant, megyénk t. alispánját, kit kedvezőtlen egészségi viszonyok huza- mosb ideig a fővároshoz kötöttek, — szintén tegnap várták haza. — Athletika. A lelkesedésnek, melylyel az egri athletikai club megalakulása — nemcsak nálunk, hanem Budapesten, is a magyar velociped-club által felkaroltatott. fényes tanúságát fogja nyújtani a f. hó 26-án, vasárnap rendezendő versenyünnepség. A gazdag programra maga is szép kifejezését nyújtja a nemes érdeklődésnek, a midőn feltünteti, hogy az egri athletikai club tagjainak zártkörű versenyére az első dijat a magyar velocipéd club, a második dijat a kedves mester: Kaszás István ajánlotta fel, a ki még arra is gondolt, hogy netalán elcsüggedő vesztes athletáin- kat egy vigasz-versenynyel új erőre buzdítsa. Hallomás szerint mintegy 15—20-an jönnek a magyar velocipéd-club tagjai közül, Kaszás István és Szabó Sándor, az egri athletikai klub kedves emlékű mestereinek vezetése alatt. Többek közt a daliásán velocipédező Van dory, a müvelocipédezés terén hajmeresztő egyensúly-érzékéről ismert Vuics, a múlt versenynek áldozatul esett, s a fájdalmas emlék daczára is szívesen visszavágyó Klem- m aye r, a kitűnő úszó, Schwanda, ezeken kívül a távugrás, futás, súlydobás és kardvívásban jártasak kitünőbbjei; sőt talán Vermes Lajost, a hires bajnokot is üdvözölhetjük soraik között. Az egri club kezdetlegessége mellett is oly szép látványosságot és tánczmulatsággal koronázott ünnepiséget igér, hogy nem is kétkedhetünk a sükerben, mely a club első életfeltételeit lesz hivatva megteremteni. Részletes programmot a falragaszok nyújtanak. — Az „Egri Daikör“ e hó 19-én tartotta V-ik tisztújító közgyűlését. A választás következőkép ejtetett meg: elnök: dr. Danilovics Pál, alelnök: Kapácsy Dezső, I. karigazgató: Pokorny János. II. karigazgató: Búzás László, jegyzők: ifj. Székely János és Mikus Antal, pénztárnok: Buzáth Lajos, ellenőr: Fógel Ágoston, — választmányi tagok: Fülöp, József. Zsendovics József, Szabó Ignácz (a pártoló tagok közül). Eliássy Ferencz, dr. Maczki Valér, Izsépi Béla, (a működő tagok közül.) A választások egyhangúlag történtek. Ezenkívül a közgyűlés, a választmány indítványára: gr. Zichy Gézát, disztagul megválasztotta; elhatározta, hogy az 1888. évben Szegeden tartandó orsz. dalárversenyen az egylet versenyez; a pécsi aranyérem a lyceumi múzeumban helyeztessék el; a pécsi dalárdának a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz azon kitüntető szívélyességért, melylyel az a közelmúlt pécsi orsz. dalártinnepélyek alkalmával dalkörünk iránt viseltetett; Pokorny János, karigazgatónak, a kitűnő vezetésért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. — Áz egri servita-búcsú. Az egri servita atyáknál évente, Mária névünnepét követő vasárnapon tartatni szokott, országos hirű búcsú, egyike a leglát.ogatottabbaknak hazánkban. Az idén, — No hát csak mondd, micsoda vér az ? — Micsoda vér! hát ő z - v é r; van már valami hat napos, hogy itt lecseppent. — Honnan cseppent? — Honnan? hát a bátyiból, amint hazafelé mentek vele az emberek. — De hát eddig majd fél mértföldnyire nem találtunk egy mákszemet sem, miért jön most már minden száz lépésre egy- egy vércsepp elő a talajon? magyarázd meg nekem. — „Nagyon könnyű azt megmagyarázni, nincsen abban semmi csoda.“ — Mondd hát! — Hát a hátyiban a fagyos őz az ember melegségitől elkezdett felengedni; — ha majd a meredeknek megyünk, sűrűbb lesz a vér-nyom, — völgynek pedig ritkább. — Amint fűt a kemencze neki, úgy olvad a vér is; — fölfelé melegebb a járás, mint lefelé. Egyszerre felnyillott a szemem. A czigány eme néhány szava teljesen felvilágosított Tehát a vadorzók okvetlen erre haladtak. Jó nyomon voltam. És haladtunk tovább, a kis kutya mindig sűrűbben makogott, a vércsöppek következetesen előjöttek; — és amint Flóris megmondta, béreznek felfelé sűrűbben, — tehát bizonyítva azt is, hogy ép azon irányban haladtak, melyben mi. A vezérfonal a kezemben volt, most már bíztam hozzá, hogy megtalálom a gyilkosokat. (Folyt, köv.)
