Eger - hetilap, 1886

1886-09-07 / 36. szám

290

ezen feliratnak az illető minisztériumnál leendő átadásával. Az üresedésben lévő harangozói állás betöltésére határidőül f. év szeptember hó 19-ik napjának délelőtti 10 órája tűzetett ki. Az 1885-ik évi házi pénztári számadás, és ugyanezen évi gyámi számadás összesítése a számadás mérlegével együtt a megye bizottságához felterjesztetett. A fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérési iparokról készített szabályrendeletek elfogadtattak.

— Dr. Alföldi Dávid, szép tehetségű fiatal munkatársunknak múlt számunkban közlött, s közérdekeltséget keltett „Pénzügyeink“ ez. czikkére, egyik szakférfiúnk avatott tollából az „Észrevételeket jövő számunk fogja hozni.

— Az egri l848/g-iki honvédegylet nyári-mulatsága, melyet az egylet, az elszegényedett bajtársak javára, a múlt vasárnap,

f. hó 5-én az érsekkertben rendezett, — nagyon elszomorítón folyt le. A részvétlenség, különösen az intelligenria részéről, — melyből alig egy-két család jelent meg, — valóban szembetűnő volt. Sőt a földműves osztályból is, — mely máskor ily olcsó mulatságokban tömegesen szokott részt venni, — most aránylag igen kevesen jelentek meg, kik aztán, csoportonkint hol az egyik, hol a másik czigánybanda elé futva, amelyik épen ráhúzta, — kevés animóval járták a csárdást. Inni való csak volt a szomjas közönségnek, de harapni valóról hozzá, — bizony elfeledkezett gondoskodni a rendezőség. A bevétel, azt hiszsziik — alig futja a kiadásokat. Máskor az ilyetén mulatságokról az érdeklettek a helyi sajtó utján is értesítik, — nagyon helyesen, — a közönséget. Most bizony ezt sem tartotta érdemesnek megtenni a t. honvédegylet. Miért? — azt ő tudja.

— Helyben állomásozó 60 sz. gyalogezredbeli derék hadfiaink e hó 5-én (vasárnap) esti 8 órakor érkeztek haza városunkba a kassai nagy hadgyakorlatokról. Már 6 órától kezdve nagy néptömeg várta őket a vasút felé vezető országúton. Volt is öröm, midőn a már egy hónap óta nem hallott katona- banda harsonái és nagy dobjának legelső hangjai a fülekbe jutottak, különösen az itthon hagyott Zsuzsik, Katik és Pannik között ; nem is volt köztük egy se, aki egy kis sziverősitőt ne vitt volna elébe szerelme tárgyának, mert hát jól esik az ilyenkor az elfáradt baka k e b e 1 n e k. De hogy a magyar baka soha sem tud elfáradni, azt is megmutatta vasárnap este, mert alig vetette le magáról a ,,czakumpak“-ot, a 9 órai „czapistrángon“ mái' ott feszített, imádottjának karjain.

— Az orsz. közp. kath. legény-egylet f. hó 8-án ünnepli fen- állásának harminczadik évfordulóját. Az ünnepély d. e. 10 órakor az erzsébetvárosi pléb. temlomban tartandó hálaadó Isten- tisztelettel veszi kezdetét, mely után az egyleti ház disztermé- ben az egyleti tagok által készített kézi munkák kiállítása nyitfa- tik meg (szept. 8-tól szept. 18-ig) s este az egylet éttermében tartandó közvacsora fejezi be.

— Egri dinnye a magyar király asztalán. A bpesti virágkiál- litással kapcsolatban közelebbről rendezett dinnye kiállításból, — melyet királyunk ő felsége a napokban magas megelégedéssel szemlélt meg, — a kiállítási bizottság néhány kiválóbb fajt küldött ő felsége asztalára, melyek egyike, egy pompás can- t a 1 o u p - p é 1 d á n y, azon dinnyék közöl való volt, melyeket Szabó Sándor szorgalmas iparos polgártársunk, mint saját egri termését, a budapesti dinnye-kiállitásra felküldött. E fajta dinnyékkel nevezett polgártársunk bárkinek szívesen szolgál, ki e végből hozzá fordul.

— Kirándulás Párisba. A m. kir. államvasutak városi menetjegy irodája (Budapest, Mária Valeria utcza ,Hungária szálló) Budapestről társas kirándulást rendez kiilönvonattal Párisba. Indulás szeptember 18-án, érkezés Párisba szeptember 21-én. A visszautazás Párisból feloszolva történik. — A kirándulási menettérti jegyek árai ellátással és elszállásolással, programm szerűen vannak megállapítva.

—• Színházi hírek. A szegedi színtársulat jövő heti műsora : Kedden Balogh Árpád tenor-énekes j u talomjátékáú 1 Offenbach egyik legszebb melódiájú operetteje: „Szép Helena“, melyben a czimszerepet Fratta Vilma fogja játszani, a jutalma- zandónak a legszebb áriái vannak, Sz. Némethnek pedig bő alkalma nyílik diserét komikumát produkálni. Szerdán történeti dráma „Bíbor és gyász,“ mely az akadémia által pályadijjal lett kitüntetve. Csütörtök-, péntek- és szombaton „Az ördög pirulái“ tüneményes látványosság adatik, mérsékelten fölemelt árakkal bérletszünetben. Vasárnap itt először „Felhő Klári“ új népszínmű új dalokkal. Ez azon népszínmű, mely a sziniroda- lomban ma egyenesen a „Falu rossza“ mellé helyeztetik kitűnősége miatt, és ép úgy. mint a „Falu rossza“ 100 arany pályadijjal lett, megjutalmazva, a budapesti népszínháznak pedig jelenleg a legnagyobb vonzerejét képezi.

— Terményüzlet (Sonnensein V. terménykereskedő r. tudósitónktól). Múlt heti vásárunk a megelőző lanyha üzlettel szemben, élénkebb lendületnek adott helyet, s főleg a bővebben behozott búzában 20—30 krral emelkedett árak mellett, nagy volt a kereslet. Árak. tiszta búza: 7.86—8.20; kétszeres és rozs (keresett) 5.40 — 5.80; árpa (takarmányáru) 6.50—6.80; jobb fajta 7.50-8, kukoricza (kevés behoz.) 6.80—7.20 ; zab : 5.40— 5. 70 minként.

Színház.

Aug. 30 (hétfő) „A czigánybáró“ negyedszer. Zsúfolt, ház.

Aug. 31 (kedd). Egri Kálmán kedvelt népszinmiiéne- kes jutalomjátékául „Parlagi Jancsi,“ Egressy népszínműve. Egri a czimszerepből Ígéretéhez képest csakugyan olyan force-alakítást csinált, minőt még aligha láttunk tőle. Az ő játéka egyszerű, keresetlen , ment minden hatás-vadászattól s mégis fokozatosan gyönyörködtető; kellemesen csengő, fülbemászó hangjában nincs feltűnő erő, nem ragyog fényes iskolától, de annál több benne a természetesség, ami népszinmüénekesnél áldás; dalaiba annyi érzést tud önteni, hogy valahányszoi énekel (pedig nagyon ritkán halljuk.) mindig elragadja közönségünket, mely a legnagyobb élvezettel hallgatja ; kár, hogy hangján mindig észrevehető valami kis félénkség, pedig hát nem ujoncz a színpadon, aztán mai szerepében azt is bebizonyította, hogy zenekiséret nélkül is biztosan intonál. Mint jutalmazott két szép koszorút kapot t, tapsok és kihívásoknak pedig nem is volt száma. Fratta Vilma Rózsit, a fogadósné leányát, mint az ilyen neki való szerepeket, szokott kellemmel és szeretetreméltósággal játszotta. Follinuszné (Széppataky né) népszínműben úgy mint drámában vagy vígjátékban; kis szerepben úgy mint nagy szerepben egyaránt művészileg alakitó erő; és C s i k y Katinka (Szerémyfyné) hát ugyan szólhatnánk e másról a nélkül, hogy Csiky Katinkát meg ne említsük, kinek ma csak mosolygó szerepe volt, de mosolyában több kite jezés rejlett, mint másnak egész szerepében. Margó Zelma k. a. az utolsó felvonás végén előforduló estélyen mint vendég szerepelt és magyar népdalokat énekelt. Szép a kisasszony ambiczi- ója, hogy fejletlen hangja daczára is, gyönyörködtetni akart bennünket, de figyelmeztetjük a k. a.-t. hogy a magyar népdal nem Operette couplé. Couplée énekléséhez szépen iskolázott, jól fejlődött hanggal csak routin szükséges, de az igazi magyar zamatú népdal elénekléséhez nem elég a jól iskolázott, fejlődött hang és a routin, ide érzés is kell — ez pedig nem jő meg oly hamar. — Németh, Vidor Máté szerepében kitűnő volt. „Mikor még én ifjú voltam“-coupléját közönségünk megujrázta. Szabó A. (Báródig egyetlen az efele szerepekben. Kiemelendők még Tőkés

E. (Óhátiné) Demidor (Lepkényi) stb. stb. A darab egyike volt a legsikerültebbeknek, de a közönség pártolás dolgában nem a legszebben viselte magát a jutalmazottal szemben.

Szept. 1 (szerda) „A czigánybáró,“ negyedszer. Közönség közép számmal.

Szept. 2. (csütörtök). Gf o n d á n é Rózsa, a szili társulat kitűnő komikánéja jutalmául a „Nőemanczipáczió,“ Szigeti bácsi jóizü bohósága adatott. Gon dáné R. Dengelegi Fruzina kisasszonyt játszotta, de ly precizitással, hogy ha kutatva kereste volna össze az egész színi irodalmat se találhatott volna magának jobb szerepet. Krecsányi Sarolta (Flóra) igazi flórája volt a darabnak, játékával, énekével és kitűnő tánczával számos tapsot aratott. Hanem Kaczér Tamás a Szabó A. szerepe és nem az Egrié, Keilinger meg a N é me t h é. Közönség kevés.

Szept. 3. (péntek) „Egy csepp méreg.“ irta Blumenthal Oszkár. Az újabb német drámairodalom egyik legjobb színmüve. Nem gazdag ugyan bonyodalmakban és epizódokban, de a hiányzó izgalmakat pótolják a szív igaz érzései, a jellemek hű rajzai, melyek az érdeklődést egész darabon át ébren tartják. Follinuszné Herta szerepében ma ismét oly jellemet állított elénk, mely csak közelebb hozta dicsősége fénypontjához; játékában a. női méltóság komolyságának minden árnyalatát egyesité a játszi kedély légies finomságáig. Mint egy hősnő bátorított, erősített, s boldogsága a 3-ik felvonásban nem ismert határt. Kiváló játéka nem csak a nagy vonásokban, de a legapróbb részletekben is rendkívüli figyelemről tett tanúságot. Felfogása eredeti, érzelmei igazak. Harmadik felvonásbeli jelenetével, midőn Lotliár kezéből a levelet kitépve és végig olvasva, határtalan boldogsága érzetében annak lábaihoz borúi és kezét megcsókolja, oly hatást idézett elő, mihez fogható csak kiváló művésznőknél fordul elő. L u-